Lesz-e újra 100 dollár feletti olajár?

  • Simon Tamás Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   

Múlt héten hétfőn, csaknem 20%-os emelkedést láthattunk az olajpiacon, amit egyes szaúd-arábiai olajlétesítmények ellen intézett dróntámadás idézett elő. Azóta sokan találgatják, hogy merre mennek tovább az olajárak, lesz-e újra 100 dollár feletti olajár, amit a 2010-2014 közötti időszakban egyszer már megtapasztalhattunk.

Ahhoz, hogy tisztábban lássunk, érdemes megvizsgálni a keresleti-kínálati viszonyokat az olajpiacon. A dróntámadások hatására becslések szerint kb. 2 millió hordó termelés esett ki, ami a globális kínálatnak kb. 2%-a.

Eltérő hírek jelentek meg arról, hogy Szaúd-Arábiának milyen gyorsan sikerül helyreállítania a kitermelést. Egyes források azt mondják, hogy néhány napon belül teljesen visszaáll az eredeti szintre az ország olajtermelése, máshonnan azt lehet hallani, hogy akár hetekig is elhúzódhatnak a helyreállítási munkálatok.

Akármi is legyen az igazság, az biztos, hogy rövid távon nem kell amiatt aggódni, hogy üzemanyag nélkül maradunk, a rendelkezésre álló olajkészletek ugyanis néhány hét távlatában bőségesen elegendőek ahhoz, hogy a kieső termelést pótolják. Önmagában Szaúd-Arábiának akkora olajtartalék áll a rendelkezésére, ami közel egy teljes hónapig képes lenne fedezni az ország teljes olajtermelését. És akkor még a nyomott globális kereslet következtében felduzzadt OECD-tartalékokról nem is beszéltünk. De nézzük meg azt is, hogy mi a helyzet hosszabb távon.

A globális gazdaság lassul és ezzel együtt az olajkereslet növekedése is egyre lassabb. Ennek elsődleges oka az USA és Kína között éleződő kereskedelmi háború. A Nemzetközi Energiaügynökség legfrissebb előrejelzése szerint 1,1 illetve 1,3 millió hordó per nap kereslet növekedés várható 2019-re, valamint 2020-ra. Összehasonlításképpen: a korábbi években az éves kereslet-növekedés jellemzően 1,5 millió hordó felett volt.

Kínálati oldalon a szaúdi sztori mellett az iráni és venezuelai események gyakorolnak hatást az olajárakra.

Irán olajexportja 2018-ban még a 2,3 millió hordó körüli értéken volt, mostanra azonban az ország ellen korábban kivetett USA-szankciók következtében 0,4 millió hordóra esett vissza. Itt még további csökkenésre van tér, ugyanis az USA nullára szeretné redukálni Irán olajexportját. Másik oldalról azonban az iráni 2,3 millió hordós export viszonylag gyorsan visszavezethető a piacra, amennyiben az USA (pl. az elszabaduló olajárak megfékezése érdekében) visszavonja a szankciókat. Ráadásul Irán hajókon is jelentős mennyiségű olajat tárol, ami szükség esetén gyorsan mozgósítható.

A másik kínálati kockázat Venezuelához köthető. Venezuela termelése a 2016-os 2,5 millió hordós szintről 0,8 millióra esett vissza. Itt további visszaesés várható és ezzel tartósan számolni kell, mivel itt az infrastruktúra is károsodhatott.

Meg kell még említeni az OPEC és Oroszország részéről rendelkezésre álló kb. 1,7 millió hordós kitermelési tartalékot. Ez abból fakad, hogy az OPEC országok és Oroszország korábban termeléscsökkentési egyezményt kötöttek az alacsony olajárak megtámasztása érdekében és ezt az egyezményt 2020 márciusáig kitolták. Az egyezményben résztvevő országok kb. 42%-kal túlteljesítik a vállalásukat, ami azt jelenti, hogy kb. 1,7 millió hordós kitermelési tartalékkal rendelkeznek.

Ezen kívül nem-OPEC országok olajkitermelését sem szabad elfelejteni, ami a várakozások szerint, elsősorban az USA palaolaj-termelésének felfutása következtében, kb. 2,3 millió hordó lesz 2020-ban.

Ha az előbbiek alapján készítünk egy összegzést, akkor azt láthatjuk, hogy a jövő évi 1,3 millió hordós kereslet növekedéssel alapesetben 2,3 millió hordós nem-OPEC kínálat növekedés áll szemben, ami ezt jelenti, hogy kb. 1 millió hordó túlkínálat jelentkezik a piacon.

Ha a legrosszabb szcenárióval számolunk – miszerint a szaúdi termelés kiesésnek hosszabb távon is csak a felét sikerül visszaállítani, továbbá teljesen kiesik Venezuela és Irán termelése – még akkor is pusztán az OPEC-tartalékok piacra történő visszavezetésével 0,5 millió hordós kínálati többlet alakulna ki a piacon.

A keresleti-kínálati tényezők tehát továbbra is azt mutatják, hogy erősen túlkínálatos olajpiacról beszélhetünk. A geopolitikai események (pl. az USA és Irán közötti konfliktus éleződése) azonban a jövőben is erős turbulenciákat idézhetnek elő az olajárakban.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről havonta, e-mailben értesülhet.