Már „csak” 15 és fél évet kell dolgoznunk ahhoz, hogy saját otthonunk legyen Budapesten – kell-e tartanunk lakásunk alulértékeltségétől?

2020 decemberében még arról írtunk, hogy 17 évnyi teljes jövedelem (nem megtakarítás) szükséges egy saját lakás megvásárlásához vagy a havi jövedelem felét emészti fel egy albérlet. Akkor kérdésként tettük fel, hogy javulhat-e a magyar fiatalok lakáshoz jutása 2021-ben. Az év felénél járva egyelőre úgy tűnik, hogy a válasz: JAVULT. Mindez azonban csak a koronavírus-járvány következménye, hosszú távú fennmaradása egyelőre kérdéses.

Budapest a megfizethetőbb fővárosok között

Egy évvel ezelőtt még a negyedik legkevésbé megfizethető főváros volt Budapest az európai ranglistán, azonban az átlagos ingatlanárak csökkenése miatt két pozíciót is sikerült javítania.

Nem csak az ingatlanárak, hanem a bérleti díjak is csökkentek az elmúlt évben

A bérleti díjak csökkenése mögött a koronavírus-járvány hatására szinte megszűnő külföldi turizmus, és ezáltal növekvő kínálat áll. Az albérleti piac bővülése főként a budapesti belső kerületekben volt jellemző, így az árak is itt estek vissza a legnagyobb mértékben: csökkentve a területi különbségeket a főváros és vidék között.

2020-ban jelentősen lassult a lakásárak növekedési üteme, főleg a fővárosban

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az országos átlagot bemutató nominális lakásárindex 2013 óta először csökkent 2020 utolsó negyedévében. Budapesten a stagnálás, illetve csökkenés már hamarabb, 2019 második felétől megfigyelhető, míg a városok és községek esetében 2020 második felétől jellemző.

Azonban az előzetes adatok alapján úgy tűnik, hogy ez a lassulás nem tartós, csupán a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásainak tudható be. Az MNB 2021. májusi Lakáspiaci Jelentése alapján az ingatlanközvetítők tranzakció-alapú becslése szerint a lakásárak dinamikája gyorsult az idei első negyedévben. Ez az áremelkedés megfeleltethető az év elejétől jelentkező kereslet-bővülésnek.

Kell-e tartanunk az ingatlanok alulértékeltségétől?

Az elmúlt évet lakáspiaci szempontból is a koronavírus-járvány határozta meg, azonban a lakásárak jobban mérséklődtek, mint a lakáspiacot befolyásoló keresletoldali fundamentumok. Ez azt jelenti, hogy ugyan a háztartások vagyoni helyzete és a munkanélküliség is romlott a pandémia alatt, ennek mértéke viszont korlátozott volt, és ez a hitelezést sem vetette vissza jelentősebb mértékben. Az MNB becslése szerint a budapesti lakásárak túlértékeltségének kockázata érdemben mérséklődött 2020-ban, országos átlagban pedig a gazdasági fundamentumokkal összhangban alakultak a lakásárak.

2021 első félévében azonban az MNB előrejelzése szerint a reál lakásárak dinamikus növekedése megtorpanhat, amely az első negyedévre 6,4%-os, a második negyedévre pedig 3,0%-os nominális növekedést jelentene. Tehát alulértékeltségtől rövid távon nem kell tartanunk.