Meglepően különböző módon érzékeljük az árak emelkedését

Előző cikkünkben megvizsgáltuk, hogy a hivatalos KSH-adatokhoz képest hogyan érzékeljük mi, hétköznapi fogyasztók az árak emelkedését. Előfordulhat, hogy nagy drágulást érzékelünk, miközben a KSH-adatok nem erről árulkodnak, vagy esetleg az inflációs adatokban már mérhetők az árak emelkedése, de a saját fogyasztásunkon keresztül még nem érzékelünk drasztikus változásokat. De vajon mitől függ az, hogy ki, milyen mértékű drágulást érzékel és milyen termékeknél?

Kiknek fáj jobban a kiugróan magas infláció?

A kérdőíves felmérést 2021 augusztusában az MKB Online Válaszadói Közösség tagjai körében készítettük.

Inkább az életkorunktól és kevésbé a jövedelmünk nagyságától függ, hogy milyen mértékűnek érzékeljük az áremelkedést.

Összességében hogyan érzékeli Ön az elmúlt 6 hónapban az árak alakulását?

Abban, hogy a válaszadók az elmúlt 6 hónapban hogyan érzékelték az árak alakulását – terméktől vagy szolgáltatástól függetlenül – megfigyelhető egy „életkori lejtő”. A 30-as éveikben járók vagy fiatalabbak kisebb, a 60 év felettiek pedig alapvetően nagyobb áremelkedést érzékeltek.

Az viszont, hogy a válaszadók mekkora jövedelemmel rendelkeznek, szignifikánsan nem befolyásolja, hogy milyen mértékben érzékelték az árak emelkedését.

Abban, hogy ki, hogyan érzékeli az árak alakulását; természetesen szerepe van annak is, hogy a különböző korcsoportok fogyasztói kosara jelentősen eltér egymástól. Ha termékenként külön-külön vizsgáljuk, ki, mennyire érzékeli az árak emelkedését, akkor is megmarad az életkor jelentős szerepe.

Termékenként, szolgáltatásonként jelentős eltérések

Az élelmiszer, egészségügy és az alkohol, cigaretta drágulása az idősebbeknek, az építőipari áremelkedés viszont a magasabb jövedelműeknek és a családosoknak fáj

Olyan termékek esetén, mint az élelmiszer – amit mindenki rendszeresen fogyaszt – egyértelműen az idősek érzékelnek nagyobb áremelkedést. Ugyanez igaz az egészségügyi ellátás, alkohol és dohánytermékek esetében is.

Más termékeknél (pl. üzemanyag, közüzemi díjak, szállás, vendéglátás) is megfigyelhető ez az életkori lejtő, de ott nem szignifikánsak a különbségek az életkor mentén.

Van olyan terület is a vizsgált szolgáltatások közül, ahol az idősebb korosztály az, akik kevésbé érzékelik az árak jelentős emelkedését, ez a lakásvásárlás és az építkezés. Itt a magasabb (700 ezer Ft feletti havi nettó) jövedelműek, a családosok és a vállalkozók azok, akik nagyobb arányban számoltak be 10% feletti áremelkedésről.

Azok aránya, akik 10% feletti drágulást érzékeltek

Hogyan reagálunk a növekvő árakra?

A növekvő árakra adott reakciók is különböznek. A reakciókra nem direkt kérdésben kérdeztünk rá, hanem az élethelyzeteket taglaló nyitott kérdésekből kódoltuk vissza azt, hogy a válaszadók hogyan reagálnak és követnek-e valami fogyasztás-visszafogásra, -csökkentésre utaló stratégiát.

Néhány reakció az árak jelentős növekedésére

Alternatív megoldások:

Még megvesszük:

Jóval nagyobb arányban az idősebbek, a nyugdíjasok azok, akik fogyasztásuk csökkentésével reagálnak a megnövekedett árakra.

Csökkentik-e a fogyasztást a növekvő árak miatt

Az árak növekedésére való reagálásban már számít a havi jövedelem is, de ez az életkori hatásnál továbbra sem erősebb. Az alacsonyabb, 200 ezer Ft alatti havi nettó jövedelemmel rendelkezők sokkal inkább reagálnak fogyasztásuk csökkentésével, míg az 500 ezer Ft feletti jövedelmű válaszadókra kevésbé jellemző ez a stratégia.

Kérdés, hogy az árak további növekedése mikor alakítja át a magasabb jövedelmű, a fiatalabb korosztály vagy a családosok fogyasztói szokásait.

Már most látható, hogy az építőipari árak emelkedése erősebben érinti a középkorú, módosabb csoportokat, köztük a gyerekes családokat. Ezzel a témával részletesebben foglalkozunk következő kutatásunkban.