Mi mozgatja az üzemanyag árát?

Az energiaárak a rezsiköltségeken keresztül jelentős hatással vannak az életünkre, ezért sokakat foglalkoztat, hogy miért és hogyan változnak az energiaárak; illetve, hogy ezek változása miatt mennyit fognak fizetni a benzinért, a villanyért vagy a gázért a jövőben. A lenti írásban arról készítettünk egy rövid összefoglalót, hogy az energiaszektorban zajló események milyen hatással vannak az üzemanyagárakra és ezen keresztül a mindennapi életünkre.

Mi magunk is nap mint nap tapasztalhatjuk, hogy milyen gyorsan tud változni a benzin és a gázolaj ára a benzinkutakon és még az egyes kutak között is jelentős különbség lehet. Az üzemanyagárak változása leginkább két tényezőtől függ: az olajárak változásától és a dollár-forint árfolyamtól. Ugyanis ahhoz, hogy üzemanyagunk lehessen, kőolajra van szükségünk, amit meg kell vásárolni egy olajtermelőtől. Kissé leegyszerűsítve: minél olcsóbban adja a termelő az olajat, annál olcsóbb lesz a benzin is; illetve fordítva is igaz: minél magasabb az olaj ára, annál drágább lesz a kutakon a benzin és a gázolaj.

A másik árbefolyásoló tényező pedig a dollár-forint árfolyam. Ennek az az oka, hogy az olajtermelők dollárért értékesítik a kőolajat, mi pedig a benzinkutakon forintért vásároljuk meg. Tehát minél erősebb a forint a dollárhoz képest, annál olcsóbban tudjuk a benzint és a gázolajat megvásárolni.

Az olaj árát a keresleti-kínálati tényezők határozzák meg: ideális helyzetben az olajkutakból kitermelt olaj mennyiségének annyinak kellene lennie, mint amennyit felhasználunk. Ilyen azonban ritkán van. Ha a kitermelés több, mint a felhasználás; akkor az olajtárolókban felhalmozott készletek szintje emelkedik és ilyenkor az olaj ára csökken. Ez ahhoz hasonlítható, mint amikor pl. egy boltba nem jönnek a vevők és az eladó nyakán marad az áru. Ilyenkor az eladó akciókat hirdet meg, azaz csökkenti az árat, hogy jobban fogyjanak a termékek. Az olaj esetében is hasonló tendencia zajlik le. Ha pedig az olajfogyasztás több, mint az olajkitermelés, akkor az olajkészletek csökkenésnek indulnak és akkor az árak is emelkednek.

A termelés és fogyasztás egyensúlyára nagy hatása van a Kőolaj Exportáló Országok Szövetsége nevű szervezetnek, amit röviden olajkartellnek, vagy OPEC-nek is szoktak nevezni. Ez a szervezet magában foglalja a legtöbb közel-keleti és dél-amerikai kőolajtermelő országot és a világ olajkitermelésének kb. 40%-a fölött rendelkezik. Ezek az országok rendszeresen üléseznek, meghatároznak egy célárat (jelenleg ez éppen 70 dolláros szinten van) és úgy alakítják a kitermelést, hogy az aktuális árat a célár irányába tereljék. Ha a kitűzött célárnál magasabb az aktuális ár, akkor növelik a kitermelést és az árak ennek hatására csökkenésnek indulnak. Ha az aktuális piaci ár alacsonyabb a célárnál, akkor pedig visszafogják a kitermelést és ezzel próbálnak árnövekedést elérni.

Ha ez a mechanizmus tökéletesen működne, akkor mindig éppen annyi lenne az olajár, mint amennyi az OPEC célkitűzése; azonban ha megnézzük az olajárak alakulását, akkor ez koránt sincs így. A kereslet és kínálat egyensúlyát számos egyéb tényező is befolyásolja: OPEC-en kívüli olajtermelők, természeti katasztrófák, háborúk, új technológiák.

Olajárak alakulása

A fenti ábrán az olajárat befolyásoló tényezőkre láthatunk néhány történelmi példát. Az ábra bal oldalán látható első rész a természeti katasztrófák olajárakra gyakorolt hatását mutatja. 2005 augusztusában a Katrina hurrikán pusztított Közép-Amerikában, illetve az Egyesült Államokban és jelentős károkat okozott a világ kőolaj- és üzemanyag-ellátásában. Több tengeri olajfúró tornyot is elsüllyesztett a Mexikói-öbölben, az Egyesült Államok területén pedig olajfinomítók váltak használhatatlanná. Mindezek hatására az olaj világpiaci ára rövid idő alatt egynegyedével emelkedett.

Az ábrán balról jobbra haladva a következő blokk a háborúk hatását szemlélteti: 2011 elején kezdődött az arab tavasz, amikor az arab országok jelentős részében zavargások kezdődtek, amelyek később forradalmakba és polgárháborúkba torkolltak. Közel-keleti és észak-afrikai országok voltak érintettek, egyebek mellett Egyiptom, Líbiába és Szíria. Az érintett országoknak is jelentős az olajtermelése, viszont ennél sokkal nagyobb hatást gyakorolt az árakra az, hogy az érintett térségek (Közel-Kelet és Afrika) adják a világ olajtermelésének több, mint 40%-át és nem lehetett tudni, hogy a zavargások mennyire fajulnak el, mely országokat fogják érinteni és meddig fognak tartani. Ennek következtében az árak 80 dolláros szintről 120 dollárig emelkedtek.

Jelentős olajáresésre láthatunk példát az ábrán a harmadik blokkban. A 2014-2016 közötti időszakban tapasztalható alacsony olajár leginkább annak volt köszönhető, hogy ekkor érett be igazán az amerikai palaolaj-termelés. Itt gyakorlatilag az történt, hogy egy technológiai innovációnak köszönhetően olyan olajkészletek váltak kitermelhetővé az USA-ban, ami korábban nem volt lehetséges. Ennek hatására az USA ismét a világ legnagyobb olajkitermelőjévé vált és a kínálat növekedésének hatására az olajárak egészen 50 dollár alatti szintre zuhantak.

2017 közepétől egészen 2018 októberéig egy csaknem 50%-os olajár-emelkedésnek lehettünk tanúi, ami több tényező együttes hatásának volt betudható. Egyrészt az OPEC visszafogta az olajtermelését az olajárak növelése érdekében, valamint az iráni olajexport USA általi korlátozásának híre további kínálat kiesését vetítette előre, ami áremelkedéshez vezetett.

Végül a grafikon a közelmúlt eseményeivel zárul: 2019 eddig eltelt részében körülbelül 15%-os áresés volt megfigyelhető annak ellenére, hogy az OPEC-országok júniusban megállapodtak a kitermeléscsökkentés meghosszabbításáról 2020 márciusáig. Az áresést leginkább a globális gazdaság lassulása és az ennek következményeként lassuló olajkereslet növekedése okozza.

A bőséges és továbbra is (elsősorban az USA palaolaj-termelése következtében) intenzíven növekvő kínálat, az egyre magasabb készletek és a lanyhuló kereslet mind-mind hatást gyakorolnak az árak alakulására.

A fenti példák jól mutatják, hogy az említett tényezők milyen rövid idő alatt és milyen jelentős mértékben tudják az olajárakat mozgatni. Ez pedig kis késleltetéssel és némi tompítással ugyan, de elkerülhetetlenül begyűrűznek az üzemanyag árakba és ezáltal a saját bőrünkön is megtapasztalhatjuk a makrogazdasági folyamatok mindennapjainkra gyakorolt hatását.

Szakértőink korábban az energiaszektor tendenciáiról az EchoTV 1×1 című műsorában is beszéltek: