Miért nem használ több megújuló energiahordozót Magyarország?

Gyorsuló ütemben terjed a megújuló energia hasznosítása szerte a világon és ezzel párhuzamosan Magyarországon is növekszik a környezettudatosság mértéke. Ezen a téren lassan kezdünk felzárkózni a nyugat-európai országokhoz, azonban továbbra sem tartozunk az éllovasok közé. Felmerül a kérdés, hogy mi ennek az oka? Mitől függ az, hogy egy ország energiahordozóinak összetételében mekkora részt tesz ki a megújuló energia hasznosítása? Ez csupán politikai, társadalmi elhatározás kérdése vagy vannak fizikai-technikai korlátai annak, hogy egy ország mennyi megújuló energiaforrást tud hasznosítani?

A válasz röviden az, hogy számos tényező befolyásolja egy ország energiahordozóinak összetételét. Az egyes országok földrajzi / természeti adottsága, múltbéli hagyatéka, stratégiai / energiabiztonsági szempontok, környezetvédelem, mind-mind jelentős szerepet játszik az energiahordozó-összetétel kialakulásában.

Az alábbi elemzésben olyan országcsoportokat állítottam össze és vizsgáltam az energiaösszetétel és a megújulóenergia-felhasználás szempontjából, amelyek a fenti tényezőkben hasonlítanak egymásra. De mielőtt ebbe belemennénk, érdemes néhány szót ejteni arról, hogy milyen típusú megújuló energiaforrások vannak és ezeknek mik a jellegzetességei.

Amikor megújuló energiahordozókról beszélünk, akkor fontos megkülönböztetni egymástól az időjárásfüggő és a nem-időjárásfüggő megújuló energiaforrásokat. A nem időjárásfüggőre példa a vízenergia, a geotermikus energia vagy a biomassza (biomasszának számít többek között a tűzifa is). Ezek folyamatosan rendelkezésre állnak és jól szabályozhatóak. Például a folyókban az év egészében áramlik a víz és tudunk vele villamos energiát termelni. Zsilipekkel pedig tudjuk szabályozni, hogy mikor termeljen a vízerőmű energiát és mikor ne.

Ezzel szemben az időjárásfüggő megújuló energiaforrások, ilyen például a szél és a nap, kiszámíthatatlanul működnek. Ha fúj a szél és süt a nap, akkor termelnek energiát, amikor nem fúj a szél és nem süt a nap, akkor pedig nem termelnek. Viszont egyáltalán nem biztos, hogy akkor van szükségünk a termelt energiára, amikor éppen süt a nap és fúj a szél. Gondoljunk csak a világításra, ami villamos energiával működik és jellemzően akkor van rá szükség, amikor nincsen napsütés.

Miért fontos ez nekünk? Azért, mert a villamos energiának van egy olyan tulajdonsága, hogy jelenleg nem lehet nagy mennyiségben gazdaságosan tárolni. Folynak kutatások, amelyek ezen próbálnak változtatni és lehet, hogy a jövőben ez a probléma megoldódik, de jelenleg nincsen olyan technológia, ami elfogadható költségek mellett megoldást jelentene. Ennek az a következménye, hogy az erőműveknek minden időpillanatban pontosan annyi energiát kell termelniük, mint amennyi a fogyasztási igény.

Ebből következik, hogy ha egy villamosenergia rendszerbe sok időjárásfüggő megújulót integrálunk, tehát ha sok a napelem és a szélerőmű, akkor gondoskodnunk kell arról, hogy akkor is legyen elegendő energia, ha éppen nem süt a nap és nem fúj a szél. Erre több megoldás létezik: például építhetünk hagyományos erőműveket, mondjuk gázerőműveket, amelyek folyamatosan készenlétben állnak és ha a megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek nem tudnak termelni, akkor pótolják a kieső termelést. Vagy építhetünk nagy akkumulátorokat, amelyekben energiát tartalékolunk és ha szükség van rá, akkor ezt tudjuk használni. Vannak tehát technikai megoldások, azonban ezek drágák és tömeges alkalmazásuk áramár-emelkedéshez vezetne.

A nem-időjárásfüggő villamos energia tehát értékesebb, jobban hasznosítható, mint az időjárásfüggő. Nem véletlen, hogy azok az országok, ahol kiemelkedően magas a megújuló energiahasznosítás részaránya, jellemzően nagyon gazdagok nem-időjárásfüggő megújuló energiaforrásokban és ez adja a megújuló energiatermelésük döntő részét.

Izland, Norvégia, Svédország, Ausztria megújuló energia termelése

Nézzük például Európa legnagyobb megújulóenergia-termelő országát: Izlandot. A gejzírek országában, Izlandon 73% a megújuló energiaforrások részaránya a teljes energiafogyasztáson belül és a villamosenergia 100%-át megújuló energiaforrásokkal állítják elő. Ezt két dolognak köszönhetik. Egyrészt nagyesésű folyóik vannak, amelyek alkalmasak villamosenergia-termelésre, illetve jelentős geotermikus forrásokkal rendelkeznek, amelyek segítségével az épületek fűtését tudják biztosítani.

Izlandhoz hasonló adottságokkal rendelkezik Norvégia, Svédország és Ausztria is. A szomszédos Ausztriában például a megújulóenergia-termelés 93%-a vízerőművekből és biomassza hasznosításából származik, amelyek nem időjárásfüggő megújuló energiahordozók.

A megújuló energiahasznosítás szempontjából nagyon jó adottságokkal rendelkeznek a balkáni országok is. Ezek az országok magas hegyekkel és ennek köszönhetően nagy esésű folyókkal és jelentős erdőterületekkel rendelkeznek. Magas a megújuló energiaforrások részaránya és ennek döntő (95% feletti) része nem időjárásfüggő forrásokból, többnyire biomasszából és vízenergiából származik. A gazdaságosan kiaknázható nem időjárásfüggő forrásoknak köszönhetően az áramár is alacsony szinten van ezekben az országokban. Ez jó példája annak, hogy a kevésbé fejlett országokban is lehet magas a megújuló energia felhasználás, amennyiben az adott ország ehhez kedvező adottságokkal rendelkezik.

Albánia, Horvátország, Szerbia, Montenegró megújuló energia termelése

Egy ország energiahordozó összetétele szempontjából fontos az is, hogy az adott országban mennyire jelentős tényező a környezetvédelem. Amely országokban ez prioritás, ott a környezetszennyező szénerőműveket földgáztüzelésű erőművekkel, nukleáris energiával vagy megújuló erőforrásokkal, illetve ezek valamilyen kombinációjával váltják ki. Például Németország a megújuló energiaforrások mellett tette le a voksát. Ott a támogatásoknak köszönhetően ugrásszerűen nő az időjárásfüggő nap- és szélerőművek termelése és akár magasabb energiaárakat is elvisel a társadalom azért cserébe, hogy az energiatermelés környezetbarát legyen. Ugyanez mondható el Dániáról, Spanyolországról és Írországról is.

Dánia, Németország, Spanyolország, Írország megújuló energia termelése

Az energiahordozó-összetételt erősen befolyásolja az is, hogy milyen múltbeli hagyatékokkal rendelkezik egy ország. Erre jó példa Franciaország, ahol az áram több, mint háromnegyedét atomerőművek szolgáltatják. Ezeknek az erőműveknek a többsége 50-60 évvel ezelőtt épült, amikor Franciaországban széles volt a társadalmi elfogadottsága a nukleáris energiatermelésnek. Ezek a régi erőművek jelenleg is versenyképes áron termelnek, sokba kerülne újakat építeni helyettük, ezért üzemidő hosszabbításokkal folyamatosan elhalasztják a bezárásukat. Kérdéses, hogy fog alakulni az energiapolitika, miután ezek a régi atomerőművek végleg elavulnak és le kell cserélni őket.

Végül számos olyan ország van, amely nem időjárásfüggő megújuló energiahordozókban szegény és az energiaárak alacsony szinten tartása legalább olyan fontos szempont, mint a környezetvédelmi célkitűzések. Ezek közé az országok közé sorolhatjuk Magyarországot is. Ezekben az országokban csak időjárásfüggő technológiákkal, jellemzően nap- és szélenergia hasznosítással lehetne növelni a megújuló energiaforrások részarányát. Ez azonban a korábban említett okokból kifolyólag költséges lenne, ezért kevésbé elterjedt ezeknek a technológiáknak a használata. Ennek következtében a megújuló energiatermelés részaránya viszonylag alacsony szinten van, de cserébe az áramár is alacsonyan tud maradni.

Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Cseh Köztársaság megújuló energia termelése

A megújuló energiaforrások alkalmazásának tehát jelenleg még korlátai vannak. A jelenlegi technológiai szint mellett nem megoldható, hogy bármely ország jelentős energiaár-emelkedés nélkül a teljes hagyományos erőműparkját megújuló forrásokat hasznosító erőművekre cserélje. A technológia fejlődésével azonban ez változni fog és egyre magasabb lesz a gazdaságosan kiaknázható időjárásfüggő megújuló energiaforrások mértéke is.