A gyeplő kiengedve – meddig vágtázik a magyar gazdaság?

A koronavírus-járvány harmadik, év eleji hulláma a második negyedévben véget ért és elkezdődött a gazdasági nyitás, illetve a gazdaság helyreállása a korlátozások feloldását követően. A második negyedévben kiemelkedő mértékű gazdasági növekedést regisztráltak idehaza, így a gazdaság teljesítménye meghaladta a járvány előtti szintjét.

A gazdaság teljesítményére nézve lefelé mutató kockázatot jelent a járvány újabb, negyedik hulláma. Ugyanakkor nem valószínű, hogy az előző hullámokhoz hasonló szigorú járványügyi intézkedések visszatérnének egy esetleges újabb hullám esetén. A gazdaság működőképességének fenntartása mellett fontos szempont, hogy szakértői várakozások szerint az immunitással nem rendelkező (a víruson át nem esett és/vagy oltásban nem részesülő) személyeket érintheti elsősorban.

A viszonylag magas átoltottságnak, a bevált kezelési módszereknek, gyógyszereknek, oltóanyagoknak, illetve az egyes járványügyi korlátozó intézkedések ismeretének köszönhetően a járványkezelés sokkal gördülékenyebben történhet meg. A gazdaság pedig alkalmazkodott a pandémiás helyzethez. A gazdasági szereplők felkészültek a járványügyi helyzetre, várakozásunk szerint nagyobb részt váltak ellenállóvá a járvány újabb hullámával és a korlátozó intézkedésekkel szemben. Tehát várhatóan – a korábbiaknál feltételezhetően enyhébb – korlátozások már csak minimális mértékben érinthetik negatívan a hazai gazdaságot.

Előrejelzési pályánkon 2021-ben 7,5%-os, 2022-ben 6,3%-os, míg 2023-ban 4,6%-os gazdasági növekedésre számítunk idehaza (júliusi előrejelzéseink itt találhatóak).

Főbb üzeneteink a hazai gazdaság kapcsán:

Munkaerőpiac

A nemzetgazdasági foglalkoztatottak száma az év eleji megtorpanást és visszaesést követően májustól dinamikusan emelkedik, és már meg is haladta a járvány előtt, 2019. év végi szintet. Várakozásunk szerint idén közel 30 ezer fővel bővülhet a foglalkoztatottak száma a tavalyi évhez képest, mely 0,6%-os növekedést jelent. Jövőre még dinamikusabb foglalkoztatás-növekedés várható 40 ezer fős bővüléssel (0,9% éves szinten) a továbbra is intenzív gazdasági teljesítmény következtében, melyet a dinamika csillapodása követhet 2023-tól. A munkanélküliségi ráta is folyamatos mérséklődést mutathat idén és a következő években (2021: 4%, 2022: 3,6% és 2023: 3,5%).

Az idei évben ugyan egy számjegyűre lassulhat a bérdinamika (várakozásunk: 8%-os bérnövekedés 2020-hoz képest) a járványhelyzet visszafogó hatása miatt, azonban 2022-ben a minimálbér és garantált bérminimum jelentős, közel 20%-os növekedésére számítunk. Emellett az idei évben ismét elkezdődött a munkaerőpiac feszessé válása, mely a jövő évben fokozódhat, így a nem minimálbért keresők esetében is magasabb bérdinamikára számítunk. Összességében 2022-ben 12%-kal nőhetnek a nemzetgazdasági keresetek 2021-hez képest. A minimálbér-emelés 2023-ban is fennmaradhat, bár kisebb mértékben. A feszes munkaerőpiaci kondíciók továbbra is meghatározóak lesznek a bértárgyalások során és összességében a nemzetgazdasági szintű bérek 9,2%-os emelkedésére számítunk 2023-ban.

Fogyasztás

A kedvező munkaerőpiaci kondíciók az idei és a következő években is megteremtik a dinamikus fogyasztásbővülés alapjait. Várakozásunk szerint az idei évben 4,7%-kal nőhet a háztartások fogyasztása éves szinten, melyet a foglalkoztatottak számának és a keresetek emelkedése mellett a tavalyi kényszermegtakarítások idei évi felhasználása is támogat (miután feloldották a korlátozásokat). A jövő évi fogyasztásbővülést a közel 20%-os minimálbér-emelés és a feszes munkaerőpiaci kondíciók miatti további béremelések támogatják, amikor is a fogyasztási dinamika elérheti csúcspontját (5,8%). 2023-ban is fennmaradhat a növekvő dinamika, viszont alacsonyabb ütemben (4%).

Beruházások

2021-től kezdődően – a gazdasági növekedés fokozatos helyreállásával párhuzamosan – mind a privát (vállalati és lakossági) beruházások, mind a kormányzati beruházások dinamikus emelkedést mutathatnak. A beruházási dinamika 2021-ben 6,3%-os lehet, majd 2022-ben érheti el maximumát (11,8%), melyben a privát és a kormányzati beruházások egyaránt szerepet játszanak. Ezt követően a beruházási dinamika 2023-ban lassulást mutathat.

Nettó export

Annak ellenére, hogy a tavalyi évben a hazai export összességében visszaesett, Magyarország exportpiaci részesedése növekedett (a 2020-as visszaesést a külső kereslet bezuhanása okozta a járványhelyzet és lezárások következtében), azaz a csökkenő tortából nagyobb szeletet hasított ki az ország. 2021-től kezdődően arra számítunk, hogy a külpiaci kilátások (külső kereslet) mellett az exportpiaci részesedésünk bővülése érdemben támogatja a hazai exportot, mind idén, mind jövőre két számjegyű növekedésre számítunk. A hazai import is mindkét évben jelentős növekedést mutathat a tavalyi visszaesést követően a belső felhasználási tételek (fogyasztás, beruházás, export stb.) várható dinamikus bővülése miatt. Összességében a nettó export idén pozitívan, míg 2022-ben negatívan járul hozzá a GDP-növekedéshez (2023-ban semleges maradhat).

Fiskális és monetáris politika

A gazdasági növekedést a költségvetés oldaláról a fiskális stimulus erőteljesen támogathatja 2021-ben és 2022-ben. A maastrichti 3%-os GDP-arányos deficitcélt jelentősen meghaladja idén, jövőre és 2023-ben is a költségvetési hiány, kormányzati célok és előrejelzések alapján (rendre: 7,5%-os, 5,9%-os és 3,9%-os hiány várható). Mindeközben a monetáris politika szigorítási ciklusba kezdett idén nyáron (kamatemelések és egyéb monetáris politikai támogató eszközök fokozatos visszavonása), ezzel igyekszik hűteni a gazdaságot és visszafogni az inflációt.

A részletes elemzésért, illetve a Danube Capital egyéb szolgáltatásai kapcsán keressen bennünket az alábbi elérhetőségeinken.