Okozhat-e még meglepetést az MNB?

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   

Mind a hazai gazdaság belső, aktuális folyamatai; mind a külső, nemzetközi fejlemények továbbra is kivárásra ösztönözhetik majd az MNB-t a szeptember 24-i kamatdöntő ülés alkalmával.

Idén augusztusban tovább mérséklődött a hazai infláció a júliusi 3,3%-os értékről 3,1%-ra (év/év alapon mért adatok), így az árszínvonal-emelkedés mértéke továbbra is távol marad az MNB inflációs toleranciasávjának felső, 4%-os szintjétől. Következésképp, az MNB-n – melynek elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása – nincs nyomás, hogy lépjen a magas infláció ellen, ahogy az idén április-május környékén volt tapasztalható. Ezenkívül egy technikai tényező, az ún. bázishatás miatt az őszi hónapokban tovább lassulhat a hazai infláció, bár ezt tompíthatja az utóbbi napokban tapasztalt globális olajár-emelkedés. Ugyanakkor szintén a bázishatás miatt az év vége felé újból az inflációs dinamika emelkedése várható, amely környezetben ismét előtérbe kerülhet az inflációs pálya és az inflációs várakozások témaköre.

A maginfláció továbbra is magasabb szinten stagnál (júliusban és augusztusban is 3,7%-on állt a mutató), valamint az MNB által kiemelten figyelt indirekt adóktól szűrt maginfláció sem lassult tovább augusztusban (3,2%-os értéket mutatott augusztusban és júliusban is). Így továbbra is tükröződik belső árnyomás a hazai gazdaságban, bár elmondható, hogy ennek mértéke is csillapodott az utóbbi hónapokban (májusban a maginfláció még 4%-on állt). A rendkívül feszes munkaerőpiac miatt az előttünk álló években a hazai átlagbérek tovább emelkedhetnek, így fennmaradhat a jelentős belső árnyomás a gazdaságban. Ebből következően várakozásunk szerint az idei és a jövő évben a maginfláció rendre a teljes árszínvonal-romlás felett növekedhet majd.

A külső kondíciókat tekintve az Európai Központi Bank (ECB) korábbi kommunikációját követve szeptember 12-én további lazításról döntött: a betéti rendelkezésre állás kamatlábát 10 bázisponttal −0,50%-ra csökkentette. Továbbá változott a jegybanki kommunikáció is, miszerint az irányadó kamatok addig maradnak a jelenlegi szinteken vagy az alatt, amíg az inflációs mutatók határozottan nem konvergálnak a 2%-os vagy az alatti célhoz. Ezenkívül az eszközvásárlási program keretében november 1-jétől 20 milliárd eurós havi ütemben újraindul a kötvényvásárlási program az övezetben, mely program nem határozott ideig tart, hanem az első kamatemelésig.

Szeptember 24-én, kedden az MNB Monetáris Tanácsa a friss jegybanki előrejelzések birtokában lesz már, azonban várhatóan továbbra is változatlan szinten maradnak a monetáris kondíciók idehaza, mivel a szigorító lépések ellen hatnak a globálisan meghatározó jegybankok monetáris lazításai, viszont a hazai belső árnyomás és az ezt övező kilátások a monetáris lazítás ellen szólnak. Így az MNB továbbra is kivárhat, hogy hogyan alakulnak a hazai és nemzetközi gazdasági folyamatok az év hátralevő részében.

Az MNB jövő héten friss prognózisokat is publikál, amelyben várakozásunk szerint felfelé módosíthatják az idei évre vonatkozó GDP-növekedést, azonban inflációs előrejelzésük változatlan maradhat.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről havonta, e-mailben értesülhet.