,,Soha nem nézek TV-t, csak dísznek van…” vagy mégsem?

A KSH-t böngészve bukkantam rá arra az érdekességre, hogy Magyarországon egyre nő a televíziószolgáltatás előfizetéseinek száma, így úgy gondoltam, érdemes lenne megvizsgálni, hogy hogyan alakul a magyar piac és milyen kilátásokat vetít ez előre a jövővel kapcsolatban.

Az adatokban mélyebbre ásva azt találtam, hogy az előfizetések számának növekedésével szemben a teljes népességben belül csökken az egy főre jutó napi tévénézési idő: 2015-ben ez a szám 286 perc volt, míg 2018-ban 280 perc. A különbség nem szembetűnő, azonban ha figyelembe vesszük, hogy az előfizetések száma ugyanebben az időszakban 16%-kal nőtt, már érdekesebb a kép. A növekedés első sorban a triple-pay előfizetők számának emelkedése miatt következett be, ez az az ügyfélkör, akik internet, TV és vezetékes telefonszolgáltatásra is előfizetnek. Ez nagyban köszönhető a hazánkban végbemenő koncentrációs folyamatnak, melynek folyományaként a hazai telekommunikációs szolgáltatók felvásárlásokkal bővítik szolgáltatáspalettájukat. Erre példa a közelmúltból a Vodafone-UPC összeolvadás, valamint a DIGI és az Invitel fúziója. Így egy szolgáltató kedvezőbb áron nyújtja a szolgáltatását, mintha több szolgáltatótól kéne külön-külön előfizetnie a fogyasztóknak. E folyamatról egy későbbi bejegyzésben bővebben írok.

Az látszik, hogy egyelőre a fogyasztók számára kedvezőbb ajánlatok hatására megnövekedett a televízió-előfizetések száma, kérdéses azonban, hogy a csökkenő tévénézéssel töltött idő mellett ez a növekedés mennyire fenntartható, figyelembe véve, hogy a teljes népesség átlagánál erőteljesebben csökken a gyermekek és a 18-49 közöttiek körében a TV nézésre fordított idő. Ezt a trendet fontos követnie a vállalatoknak is, többek között marketing-stratégiájuk kialakításakor, hiszen látható, hogy a hagyományos csatornákkal szemben egyre inkább online felületeken érhetőek el a fogyasztók. Ez a magyarországi reklámtorta alakulásában meg is figyelhető, hiszen a legtöbb pénzt már online hirdetésekre fordítják a vállalatok. A teljes reklámköltés 33,57%-át fordítják internetes reklámokra a cégek, ami 87,5 milliárd forintnak felel meg, ezzel szemben a televíziós hirdetések értéke 60,7 milliárd forint.

Az előfizetések számában megfigyelhető növekvő trend különösen érdekes annak tükrében, hogy a PwC elemzése szerint Amerikában a Netflix felhasználók száma 2018-ra meghaladta a TV előfizetések számát, mely egyébként csökkenő tendenciát mutat. Hazánkban jelenleg két streaming szolgáltató szolgáltat legalább részben magyar tartalmat, az HBO GO, ahol szinkronos műsorok is elérhetőek, illetve a Netflix, ahol bizonyos tartalmak magyar felirattal érhetőek el, ezen felül a kereskedelmi csatornák is fejlesztik az internetes alkalmazásaikat (pl. RTL Most), alkalmazkodva a változó felhasználói igényekhez.

Várhatóan a jövőben folytatódik az elmozdulás az on-demand szolgáltatások irányába, melyen nagyot lendíthet az Amerikában hamarosan elinduló Disney+ szolgáltatás is, mely a Disney tulajdonában lévő tartalmakat fogja elérhetővé tenni a versenytársakhoz hasonlóan on-demand modellben.