• Rólunk
  • Szolgáltatásaink
    • Vállalatértékelési szolgáltatások
    • Üzleti tervezés és gazdasági elemzés, előrejelzés
    • Ágazati elemzések és előrejelzések
    • Piackutatás, ügyfélprofilozás és ügyfél szegmentáció készítése
    • ESG tanácsadás és fenntartható finanszírozás
  • Referenciák
  • Munkatársak
  • Elérhetőségek
  • Blog
  • English
  • Facebook
  • Linkedin
  • Rólunk
  • Szolgáltatásaink
    • Vállalatértékelési szolgáltatások
    • Üzleti tervezés és gazdasági elemzés, előrejelzés
    • Ágazati elemzések és előrejelzések
    • Piackutatás, ügyfélprofilozás és ügyfél szegmentáció készítése
    • ESG tanácsadás és fenntartható finanszírozás
  • Referenciák
  • Munkatársak
  • Elérhetőségek
  • Blog
  • English
  • Facebook
  • Linkedin

Blog kategóriák

  • Ágazati elemzés
  • Egyéb
  • ESG
  • Makrogazdasági elemzés
  • Piackutatás
  • Részvényelemzés

Legnépszerűbb blogok

Címkefelhő

befektetés bázishatás Covid-19 ECB elemzés előrejelzés Európai Unió eurózóna FED gazdaság gazdasági ciklusok gazdaságpolitika GDP infláció inflációs modell inflációs várakozás jegybank kamatdöntés kereskedés KKV koronavírus koronavírus gazdasági hatásai koronavírus járvány költségvetés maginfláció Magyarország mezőgazdaság MNB monetáris kondíciók monetáris politika munkaerőpiac olajár portfolioblogger részvény részvényelemzés részvénypiac s&p500 tőkepiac tőkepiacok tőzsde USA vállalatfelvásárlás vállalatértékelés építőipar üzemanyagárak

vámháború

„Ah s**t, here we go again!” Talán nem sokan tudják mit jelent ez a mondat, teljesen jogosan. Egy mém a több ezerből, amit gyakran konfrontáció, vagy valamilyen dolog újra és újra ismétlésére használnak. És igen, itt vagyunk újra, és ismét az öt legnagyobb technológiai cégről, az Alphabetről, Amazonról, Appleről, Facebookról és a Microsoftról fogunk beszélni. Ők öten az S&P500 piaci értékének kb. a 20-25%-át teszik ki, vagyis a 26 ezer milliárd dollárból kb. 6,5 ezer milliárd dollárt. Szinte felfoghatatlan számok. Mellette a technológiai világban keletkező adatok nagy része felett is rendelkeznek. Elég csak annyit tudni, hogy a Facebook összes felületének - amely magában foglalja a Facebook, Whatsapp, Instagram-ot is - felhasználóinak száma kb. 2,7-3 milliárd ember. A Microsoft éppen a napokban gondolkozik azon, hogy megveszi a kínai TikTok-ot (azóta már a Twitter is ezen gondolkozik), amely a legdinamikusabban növekvő közösségi média. Eközben a Linkedin már régóta a Microsofté. Próbáljunk meg egy napot Alphabet termék nélkül élni és máris rájövünk mennyire hasznos. Persze mindezekért az adatainkkal fizetünk. Rendeljünk valamit külföldről és nagy valószínűéggel az Amazon ajánlatát át fogjuk böngészni. Vagy legyen egy cégünk és a „home office” elterjedésével kell egy platform, ahol a cég működni fog (de ettől függetlenül is), tehát igénybe kell venni valamilyen felhőalapú szolgáltatást. Ki jöhet számításba? Az Alphabet, vagy az Amazon. Esetleg a Microsoft. Megkerülhetetlenek. Ahogy említettük piaci értékük 6 ezer milliárd dollár feletti, mellette olyan kereskedési likviditással rendelkeznek, hogy egy-egy nagyobb befektetési intézménynek jelentősen megkönnyíti a helyzetét, hiszen bármennyi dollárért lehet belőlük adni vagy venni. Aki kereskedett már a tőzsdén illikvid, vagy gyorsan azzá váló részvényben tudja, hogy milyen idegőrlő, ha nincs elég vétel vagy eladás az ajánlati könyvben. Mindezek mellett még azzal is elkényeztetik a befektetőket ezek a cégek, hogy 20-40%-kal növekednek. Úgy gondolhatnánk, hogy minden arany, ami fénylik. Az utóbbi hetekben, hónapokban azonban a politika is beszállt ebbe a játszmába, és egyre hangosabbak azok a hangok, hogy ezeket a cégeket fel kell darabolni, mivel igazából monopóliumok. Ez utóbbi pedig, legalábbis papíron, megengedhetetlen az USA-ban. Miért csak papíron? Azért, mert az senkit sem zavar, hogy a pénzügyi szakmát is néhány nagy bank adja, vagy, hogy az élelmiszeripar is pár társaság kezében van. De az olajipart jelentős részét is pár cég teszi ki, ahogy ez a helyzet a legiközlekedésben is. Nem mellesleg pont a politika volt az, amely az 1970-es, 1980-as években elkezdte leépíteni a monopolellenes szabályokat, így „magukra hagyva” a kis- és középvállalkozásokat (a lenti linken egy nagyon jó de hosszú cikk erről, hogy St. Louis hogyan lépett a hanyatlás útjára). Egyszóval a legtöbb iparági szakértő is azt jósolja, hogy a nagy technológiai cégek pár éven belül fel lehetnek szabdalva. Ezt úgy kell érteni, hogy például elképzelhető, hogy a Facebook esetében nem lehet átjárás a Facebook, Whatsapp, Instagram és ki tudja még mit vesz meg addig a társaság, egyes szegmensei között. Ez pedig a big data korában óriási érvágás. Ugyanakkor ez masszívan visszaüthet abban, hogy USA elveszítheti versenyelőnyét a technológiai csatában, amit Kínával vív. Kínában ugyanis a nagy amerikai technológiai cégek nemes egyszerűséggel tiltva vannak, ellenben a saját vállalatait (Baidu – Google, Alibaba – Amazon, Tencent – Facebook) masszívan támogatja a kínai kormányzat, sőt több, mint valószínű, hogy az ezen cégekből származó adatokat használja is. Azaz, ha Amerika most a saját cégei sorsát nehezíti meg azzal igazából Kína malmára hajthatja a vizet. De akkor mi lehet a jó megoldás? Objektív választ nehéz adni, hiszen ki melyik oldalon áll, azt a nézetet fogja hangoztatni. A politikai, politikai alapon fogja kezelni az ügyet, a felhasználók gondolom (sajtó)szabadságot, több lehetőséget szeretnének, de úgy, hogy a személyes jogaik ne sérüljenek. A cégek dolgozói magasabb bért szeretnének, tehát az az elvárás, hogy növekedjen a cég, ne csak árbevétel tekintetében, hanem hogy például több szegmenst is felöljen, ahogy az Amazon ma már nem csak egy online könyvesbolt. A részvényesek, tulajdonosok magasabb profitot, osztalékot szeretnének. Egy biztos, mindenkinek nem lesz majd jó. Ma a technológiai cégekre mérföldkövekkel kevesebb szabályozás, törvény vonatkozik, mint bármely más iparágra, ami a lehetőségek melegágya. Ugyanakkor az USA-Kínai vámháború egyik újabb fejezete is lehet ez, megtartva az amerikai cégek térnyerését, de a fogyasztók adatinak védelmét is. Nehéz lesz lavírozni ebben az ügyben és gyanítom, hogy születik majd egy több ezer oldalas javaslat és törvénycsomag is. Ez pedig akár nagy volatilitással is járhat ezen részvények piacán, igaz most még nem úgy tűnik, mintha a befektetők tartanánk a feldarabolástól, vagy annak valamilen nagyon negatív kimenetelétől.

A vámháború ki tudja már hányadik fejezete

  • Debreczeni Csaba Szerző:Debreczeni Csaba
  • Közzétéve: 2020.08.14.2020.08.13.
     Olvasási idő: 6 perc   
„Ah s**t, here we go again!” – vélhetően nem sokan tudják, hogy mit jelent ez a kifejezés, tegyük hozzá, teljesen jogosan. Egy mém a több ezerből, amit gyakran konfrontáció vagy valamilyen dolog újra és újra ismétlésére használnak.[1] És igen, itt… Tovább olvasom »A vámháború ki tudja már hányadik fejezete

Kövesse blogunkat - Adatvédelmi Tájékoztató - Impresszum - Jogi nyilatkozat - Kapcsolatfelvétel - Hírlevél feliratkozás
Danube Capital R&A Zrt. © 2025

A biztonságos böngészés mellett, hogy a legjobb felhasználói élményt biztosíthassuk látogatóinknak, a weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk.
A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatóak a böngésző beállításaiban. További információk erre a linkre kattintva olvashatók. Rendben
Cookie elfogadása

Privacy Overview

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are as essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
A szükséges cookie-k elengedhetetlenek ahhoz, hogy a weboldal megfelelően működjön. Ez a kategória csak olyan cookie-kat tartalmaz, amelyek biztosítják a weboldal alapvető funkcióit és biztonsági funkcióit. Ezek a cookie-k nem tárolnak személyes adatokat.
SAVE & ACCEPT