Te melyiket választanád – avagy mit kell(ene) tudnia egy épületnek 2021-től?

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 5 perc   

Röviden és tömören: közel nulla energiaigénnyel bírjon. Jövő év elejétől ugyanis az új épületekre, illetve jelentős felújításra vonatkozóan az EU-s direktíváknak megfelelően szigorodnak az energetikai követelmények: így ezen épületek használatba vételéhez az energetikai tanúsítvány legalább BB minősítése szükséges.

Gondok lehetnek még a használatba vételeknél

A jövőbeni építkezések kapcsán különösen érdekes ez a tényező, hiszen a koronavírus-járvány miatt a jelenleg futó kivitelezésekben is előfordulhatnak kisebb-nagyobb csúszások, amelyek a használatba vételi engedély megszerzését egyes épületeknél a jövő évre tolhatják. Így akár besorolásbeli gondok is felmerülhetnek, amelyek utólagos korszerűsítéseket követelhetnek meg. De ki tudja, talán elképzelhető egy olyan jövőbeni trend is az építőiparban, hogy sokan az új építés vagy jelentős felújítás helyett a kisebb vagy apránkénti korszerűsítést preferálják majd. Így a szigorúbb követelményeknek való megfelelés, és az ezáltal jelentősen emelkedő építési költségek egy része kiküszöbölhető lenne. A kivitelezések korábbi csúszása miatt az év végéhez közeledve idén még magas lehet a lakásátadások száma.

Számos építőipari vállalat számára a visszaemelkedő lakásáfa, valamint a csökkenő kereslet után a zöld építőipari megoldások jelenthetik a megújulást. A klímabarát építészet célja a minél kisebb károsanyag-kibocsátás és az épületek energiahatékonyságának javítása. A zöld építészeti megoldások azonban nem csak gazdasági, költséghatékonysági, hanem társadalmi és egészségügyi hatásokkal is járnak, amelyek a koronavírus-járvány kapcsán még inkább felértékelődnek.

Az ingatlanfejlesztők egyelőre kivárnak, sokan a rozsdaövezettől várják a megváltást

A rozsdaövezeti rendeletben is látható, hogy az építkezések során elvárás a klímabarát, hosszú távú fenntarthatóságot biztosító technológiák alkalmazása. Ezek a beruházások optimista becslések szerint szeptember-októbertől jelenthetnek szerződéskötéseket, amelyek újabb lendületet adhatnak az építőipar fejlődésének is. Szükség is lenne rá, hiszen a járvány és az EU-ciklus végével visszaeső beruházások, a csökkenő önkormányzati megrendelések is leszálló ágba kényszerítik az építőipart.

A KSH legfrissebb adatai alapján 2020 első félévében közel 8700 lakást vettek használatba, amely 34%-kal több, mint egy évvel korábban. Azonban a kiadott új lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma (12 475) körülbelül ugyanennyivel csökkent 2019 azonos időszakához képest. A KSH szerint a mérséklődő lakásépítési kedv főként a koronavírus-járványnak tudható be, ami azonban átmeneti volt és júniusban már a tavalyinál majdnem kétszer több lakás építését kezdeményezték.

Forrás: KSH

A GKI 2020. májusi felmérésének eredményei szerint a lakosság éves lakásfelújítási és korszerűsítési tervei az egy negyedévvel korábbihoz képest nem változtak a koronavírus-járvány negatív hatásaival együtt sem. A felmérés szerint a magyar lakásállomány mintegy 12%-án végezhetnek felújítási, korszerűsítési munkákat, amely mintegy 450 ezer lakóingatlant érinthet. Ezeket jellemzően saját forrásból finanszíroznák, de a megkérdezettek ötöde pénzintézeti segítséget is igénybe venne. Többek között ezt felismerve, valamint a fenntarthatóságot és a környezetbarát új építéseket előtérbe helyezve a Magyar Nemzeti Bank is támogatja a zöld lakáscélú hiteltermékek kihelyezését 2020-2023 között.

Az új energetikai szabályoknak egyelőre kevés lakóingatlan felelne meg

Ma Magyarországon a korszerű szintet meghaladó házak az összes lakóingatlan 4,1%-át teszik ki, amely arány az elmúlt két évben közel megduplázódott, és folyamatosan növekszik. A 2020. évi statisztikából már meg is figyelhető az eltolódás a legalább BB minősítés irányába, ennek ellenére még mindig túlnyomó többségben vannak az átlagos minőségű lakóingatlanok. Az idei eddigi törtév adatai a 2018-as egész éves szinteket közelítik a korszerűt meghaladó kategóriákban, miközben az átlagos minősítéseknél időarányosan csökkenés figyelhető meg.

Adatok forrása: Országos Építésügyi Nyilvántartás
(*2020.08.03-i lekérdezés alapján)

Az energetikai tanúsítvány besorolásán felül azonban részletesen meghatározott az új épületek energiafogyasztása, az energiahordozók forrása, az épületszerkezet és a minimális hőszigetelési képesség mértéke is. A nulla közeli energiaigényű épületek energiafogyasztásának legalább egynegyedét megújuló forrásból kell majd biztosítani. Természetesen BB besorolásnál magasabb minősítésű ház is építhető, ezekhez azonban már olyan modern és igazán zöld, klímabarát megoldások alkalmazása szükséges, amelyek hazánkban még inkább csak gyerekcipőben járnak, de egyre inkább előtérbe kerülnek majd.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről rendszeresen e-mailben értesülhet.