Ugrás az ismeretlenbe? – 12 után az első MNB kamatemelés jöhet

Június 22-én, kedden tartja következő kamatdöntő ülését az MNB, ahol a jegybank előzetes kommunikációja alapján a Monetáris Tanács várhatóan 15 bázisponttal, 0,75%-ra emeli az irányadó kamat mértékét az árstabilitás biztosítása és az inflációs kockázatok csökkentése érdekében. Az MNB előzetes jelzése alapján az egyhetes betét veszélyhelyzeti jellege már nem indokolt, ezért a Monetáris Tanácsnak érdemes lehet az alapkamat és az egyhetes betéti kamat közötti különbséget megszüntetni.

Az MNB először idén május közepén jelezte, hogy a gazdaság teljes újranyitása nyomán felpörgő inflációs kockázatok növekedése miatt fel kell készülni az esetleges monetáris szigorításra a júniusi kamatdöntés során. Majd a Monetáris Tanács a májusi kamatdöntő ülés alkalmával megerősítette, hogy az árstabilitás biztosítása és az inflációs kockázatok csökkentése érdekében proaktív módon készen áll a monetáris kondíciók szükséges mértékű szigorítására.

Emellett az NHP Hajrá! 3000 Mrd Ft-os keretösszege várhatóan nem kerül a továbbiakban megemelésre. Az NHP Hajrá! 3000 milliárd forintos keretösszegének kihasználtsága június eleji adatok szerint 2597 milliárd forint volt, a jelenleg rendelkezésre álló keretösszeg kicsivel több, mint 86,6%-a került már lehívásra. Ugyanakkor a kormányzat igyekszik pótolni az eszközt, a KAVOSZ Zrt. által koordinált Széchenyi Kártya Program keretében újraindítási konstrukciók lesznek elérhetők július 1-jével, amelyek folyószámlahitelként, beruházási és forgóeszköz célokra is igénybe vehetők lesznek a kis- és középvállalkozások számára.

A jelzések alapján a Monetáris Tanács változatlanul kulcsfontosságúnak tartja az állampapír-vásárlási programot. A globális reflációs aggodalmak erősödése ismét növelheti az állampapír-piaci folyamatok bizonytalanságát, ezért az MNB a programot továbbra is tartós piaci jelenlét mellett, a rugalmasságra törekedve használja. Így a hozamgörbe jegybank általi kontrollja is fennmarad.

A júniusi kamatdöntés során a gazdasági kilábalás folyamatának értékelésében a júniusi Inflációs jelentés előrejelzése lesz kiemelt fontosságú.

A Monetáris Tanács döntése során figyelembe vehető gazdasági tényezők:

Az idei év elejétől kezdve folyamatosan gyorsult az infláció: a januári 2,7%-ról (év/év alapon) februárban 3,1%-ra, márciusban 3,7%-ra, áprilisban 5,1%-ra emelkedett, majd májusban ismét 5,1% volt az inflációs mutató értéke, tehát kívül maradt az MNB toleranciasávján (2-4%).

A maginfláció 3% körül alakult: a január-februári 3,2%-ról márciusra 2,8%-ra, áprilisra 3,1%-ra változott, majd májusban 3,4%-ra gyorsult, vagyis a belső árnyomás továbbra is fennmaradt. Az MNB által kiemelten figyelt indirekt adóktól szűrt maginfláció szintén 3,4%-on alakult májusban az áprilisi 3,1%-os érték után (január-február: 3,2%, év/év, március: 3,1%, év/év).

Előrejelzésünk szerint bázishatásokat figyelembe véve júniusban lassulhat, de továbbra is 5% környékén lehet az inflációs mutató. Ezt követően júliusban már jelentősen visszaeshet a dinamika, de várhatóan 4% környékén, vagyis a toleranciasáv felső határánál állhat az éves alapon mért infláció. Augusztustól pedig ismét gyorsulhat a mutató, szeptembertől ismét 5% közelébe kúszhat az infláció. Felfelé mutató kockázatot jelent az infláció tekintetében a gazdasági nyitást követő keresletélénkülés.

A hazai fő inflációs mutató jelenleg – átmeneti hatások miatt – a jegybanki toleranciasávon (2-4%) kívül tartózkodik, a külső környezet esetében is az inflációs folyamatok felgyorsulása figyelhető meg. A külső környezet esetében is átmeneti megugrásokból beszélnek a jegybankok, akik így a növekedés támogatása érdekében az átmeneti inflációs sokkokon átnéznek jelenleg.

A fő jegybankok (ECB és a Fed) kamatpolitikája továbbra is a laza monetáris politika fenntartása irányába hat. Az USA-ban az irányadó kamatsáv rendkívül alacsony, 0-0,25%-os szinten áll, a Fed jelenleg folytatja az eszközvásárlásokat is (havi 80 milliárd dollár állampapír- és 40 milliárd dollár jelzáloglevél-vásárlás). A tengerentúlon a Fed publikus nyilatkozatai alapján az idei évben is fennmaradhat a 0% közeli kamatkörnyezet és a laza monetáris politika.

Az ECB a járvány során elindította, majd többször kibővítette a pandémiás eszközvásárlási programját (PEPP) és fenntartotta az extrémen alacsony kamatkörnyezetet is (betéti rendelkezésre állás kamatlába -0,50%).

Előretekintve, 2021-ben és azt követő években is a jelenlegi alacsony kamatkörnyezet és a támogató monetáris politika fenntartására lehet számítani az eurózónában, a jelenlegi inflációs kilátások mellett. Emellett a régiós országok jegybankjainak többsége is nullaközeli szinten tartja az irányadó rátákat (lengyel jegybank: 0,1%, cseh jegybank: 0,25%, román jegybank: 1,25%). Ugyanakkor a cseh jegybank esetében is várható a monetáris politikai kondíciók szigorítása a fokozott inflációs nyomás miatt.