Valóban itt a vége az építőipar szárnyalásának?

Az elmúlt években az építőipar rég nem látott bővülésen ment keresztül. Gyakran lehetett hallani a kibocsátás 20-30% feletti növekedéséről, az ingatlanárak szárnyalásáról és mindemellett az építési projektek csúszásáról, illetve munkaerő-hiányról. Azt mindenki érezte, hogy ilyen ütemben nem képes az ágazat tartósan és hosszú távon növekedni, azt azonban mindenki csak találgatta, hogy mikor lesz vége az ágazat szárnyalásának. Jelenleg több jel is arra utal, hogy mostanra elértük a konjunktúraciklus csúcsát és az ágazati hanyatló ágba fordulhat.

Az alábbi elemzéssel az volt a célom, hogy tisztábban lássunk az ágazat valódi helyzete kapcsán, ezért a blogbejegyzésben az építőipar egészét jellemző információkat gyűjtöttem össze, de egy következő bejegyzésben külön a mélyépítés és a magasépítés alágazatokat is jobban szemügyre vesszük.

Az ágazat termelési volumen növekedése 2017-ben 29%-os, 2018-ban pedig 22%-os volt. Az erőteljes növekedés több tényező együttes hatásának köszönhető: a dinamikus bővülésben jelentős szerepet játszott a 2008-as gazdasági és pénzügyi válság hatása. Számos fejlesztés, beruházás, illetve ingatlanvásárlás került elhalasztásra a válságot követő években, ami aztán a 2010-es évek végén pozitívan hatott a keresletre.

Mindezt támogatta a kedvező finanszírozási környezet, az alacsony kamatok, valamint a bérnövekedés hatására emelkedő vásárlóerő. Mindezt tetézi, hogy a 2014-2020-as EU-s költségvetési ciklus építőipari projektjei is erre az időszakra koncentrálódtak. Mindezek hatása még az idei évben is érezhető, hiszen 2019 első nyolc hónapjában az építőipari termelés értéke 42%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A nagyon erős növekedést jelző számok mellett azonban több tényező is az ágazat túlfűtöttségét jelzi:

• Gyorsuló és infláció feletti áremelkedés az ágazatban. Ez igaz mind az építési alapanyagok és szolgáltatások árára, mind pedig az ingatlanértékesítési árakra.
• Magas kapacitáskihasználtság és munkaerőhiány. Az építőipari vállalkozások nehezen találnak munkaerőt a projektekhez. Ez igaz a segédmunkások esetében is, illetve fokozottan igaz a szakképzett munkaerő kapcsán. A kialakult helyzetet külföldi munkavállalók Magyarországra csábításával, valamint hatékonyságnöveléssel próbálják kompenzálni az érintett vállalatok.
• A munkaerőhiány azt eredményezi, hogy jelentős csúszások tapasztalhatók az építőipari projektekben. Átlagosan fél év csúszással kell számolni ma egy építőipari projekt esetében.
• Az ágazat bizalmi indikátora 2019 elején csökkenni kezdett és ez a tendencia mostanáig sem állt meg. Az ágazat szereplői egyre borúsabban látják az ágazat jövőjét a jövőbeni megrendelések és a foglalkoztatás kapcsán. A bizalmi indikátorok csökkenő értéke romló ágazati kilátásokat vetít előre.

Szakértők szerint körülbelül évi átlagos 10%-os növekedést képesek az ágazat vállalatai tartósan lekövetni, ami szintén azt mutatja, hogy a jelenlegi növekedési ütem hosszabb távon nem fenntartható. Azonban ez a növekedési ütem is csak abban az esetben lehet reális, ha az ágazat vállalatai hatékonyságnövelő beruházásokat hajtanak végre.

Erre van tér, ugyanis a hazai építőipari vállalatok – összehasonlítva a nyugat-európai vállalatokkal – nem elég hatékonyak. Például egy osztrák építőipari vállalkozás körülbelül 5-6-szor hatékonyabban működik, mint egy magyarországi vállalat. A fentiek mellett trendfordulót és az ágazat visszaesését vetíti előre a szerződésállomány alakulása is: az építőiparban a szerződésállomány bővülése ugyanis 2018. végén megállt és 2019 március óta folyamatosan csökken. 2019 augusztus végén a szerződésállomány szintje 12%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbi értékhez képest.

A hatékonyság növelés a munkaszervezésben, digitalizációban, gépesítésben, innovatív / előre gyártott építőanyagok fejlesztésében testesülhet meg. Az mindenesetre biztos, hogy a jövőben azok az építőipari vállalkozások lehetnek sikeresek, amik az előbbi fejlesztésekben élen járnak. A csökkenő szerződésállomány hatása várhatóan az idei év végén és a jövő évtől begyűrűzik az ágazat teljesítményét mutató számokba is és visszaesést tapasztalhatunk majd az építőiparban.

A 2020-tól várható visszaesés azonban feltételezésünk szerint nem lesz olyan mértékű, hogy a 2008 utáni időszakhoz hasonló válságot okozzon. Az ágazat túlfűtöttsége azonban biztosan csökkenni fog és azok a vállalatok lehetne tartósan sikeresek ebben az új környezetben, amik képesek a hatékonyságuk növelésére.