Válság előtti szinten a GKI konjunktúraindexe – most már bizakodhatunk?

A GKI áprilisi konjunktúraindexe megközelítette a tavaly márciusi szintet. A kedvező GKI-adat a Danube Capital várakozásával összhangban áll, az indexek áprilisi felpattanása kedvező előjel lehet a gazdaság helyreállását illetően.

Visszatérő optimizmust sugall az üzleti és a fogyasztói bizalmi index is

A konjunktúraindex áprilisban -6,8 ponton állt, mely jelentős javulás a márciusi -16,7 ponthoz képest. Az üzleti bizalmi index -11,1 pontról -0,6 pontra, a fogyasztói bizalmi index -32,6 pontról -24,6 pontra emelkedett áprilisban márciushoz képest. Az üzleti bizalmi index minimálisan meg is haladta járvány előtti szintjét (-0,6, 2020. március: -1,8), a fogyasztói bizalmi index viszont még mindig jelentősen elmaradt attól (-24,5, 2020. március: -12,1).

Az üzleti bizalmi index összetevői közül az építőipar és az ipar is pozitív tartományba (+3,7 pont, +1,2 pont) került az előző hónaphoz képest. A szolgáltatások esetében -15,4 pontról -4,2 pontra, míg a kereskedelem tekintetében -16,8 pontról -4,9 pontra.

A fogyasztói hangulatindex összetevői továbbra is negatív tartományban vannak. A fogyasztói várakozások a megtakarítási képesség tekintetében a legborúlátóbbak, a mutató -51,3 ponton áll. Az inflációs várakozás a márciusi -42,5 pontról -41 pontra erősödött. Hasonló tendencia figyelhető meg a munkanélküliséggel kapcsolatban is, ahol -34-ről -22,3-ra erősödött. Márciushoz képest a fogyasztók a gazdasági (-33-ról 19,3-ra emelkedett) és saját pénzügyi kilátásaikat (-11,9-ről -5,1-re emelkedett) is kedvezőbben ítélték meg.

Makrogazdasági kilátások

A GKI közlése szerint az üzleti és fogyasztói várakozások egyaránt jelentősen javultak márciusról áprilisra. A fogyasztói bizalom alakulása a kiskereskedelem, illetve a háztartások fogyasztásában, míg az üzleti bizalom alakulása a nemzetgazdasági beruházásoknál játszik fontos szerepet.

A Danube Capital áprilisi előrejelzési pályája szerint a fogyasztás az idei évben – a gazdasági kilábalással párhuzamosa, azt támogatva – kedvezően alakulhat, részben bázishatásból adódóan is 2021 egészére 4%-os bővülésre számítunk, amely dinamika 2022-ben érheti el csúcspontját az előrejelzési horizonton (4,3%).

Összességében, várakozásunk szerint idén 5,6%-os, 2022-ben pedig 5,9%-os gazdasági növekedésre érdemes számítani idehaza, melyben kiemelt szerepet játszik a várt élénk fogyasztási és beruházási aktivitás.

A GKI közlése szerint az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága áprilisban látványosan javult, utoljára 2019 nyarán volt ilyen magas.

Idén a nemzetgazdasági szintű foglalkoztatás 0,6%-os növekedésére számít a Danube Capital éves szinten a 2020-as csökkenés után. Továbbá 2022-ben a gazdasági dinamika helyreállásából adódóan kis mértékben kedvezőbben alakulhat a nemzetgazdasági foglalkoztatás bővülése az idei évre vártnál (0,9%). A munkanélküliségi ráta 2021-ben átlagos 4,2%-on alakulhat, ezt követően 2022-ben 3,9%-ra csökkenhet.

A GKI áprilisi jelentése szerint az áremelési törekvés minden ágazatban kissé erősödött (főleg a kereskedelemben és az építőiparban), miként a fogyasztók inflációs várakozása is. A Danube Capital előrejelzése szerint az idei évben igen volatilis, de egyben gyorsuló inflációs pályára érdemes számítani.

Áprilisban megközelítheti az 5%-ot is az inflációs mutató (egyedi tényezők hatására, mint bázishatás, adóhatás), május-júniusban is még a toleranciasáv felső, 4%-os határa felett maradhat az infláció, július-augusztusra csillapodhat 4% alá. Ezután szeptembertől az év végéig ismét gyorsulást mutathat, tartósan 4% felett állhat az infláció. Összességében az idei évben éves átlagban 3,9%-on alakulhat az árszínvonal-emelkedés.

Ágazati kilátások

Az üzleti hangulat minden ágazatban javult, különösen építőipari és ipari cégek esetében, a legkevésbé a kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások optimisták a jövőt illetően.

Az ipar, azon belül is a feldolgozóipar tekintetében további visszaesést nem valószínűsítünk. Az élelmiszeripar a tavalyi évben is válságállónak bizonyult, a kereslet nem esett vissza jelentősen a válság hatására, a kereslet és a teljesítmény is stabilnak mondható.

A járműgyártás tekintetében a koronavírus-járvány következtében fellépő globális félvezető hiány, árnyalhatja a képet, mely következtében idén már másodjára kell, hogy leálljon a kecskeméti Mercedes gyár termelése. A járműipari kereslet kezd magára találni, mely pozitív várakozásokra adhat okot. Várakozásaink a negatív sokkokat a megnövekedett kereslet ki tudja egyenlíteni és az ágazat teljesítménye visszatérhet a 2019. évi szintre.

Az építőipar esetében a magas és mélyépítő cégek hangulata is javult és visszatért a járvány előtti szintre. Bizakodásra adhat okot a piaci szereplők között a tárgyhó végi szerződésállomány alakulása, az építőipari vállalkozások február végi szerződésállományának volumene 0,4%-kal magasabb volt a 2020. február véginél.

A kereskedelmi szolgáltató vállalkozások is optimistán tekintetnek a jövőbe, a hangulatindex már megközelítette a tavaly márciusi szintet. A kiskereskedelemre, illetve fogyasztásra a harmadik hullám során bevezetett korlátozások (boltbezárások) rányomhatták a bélyegüket. Várakozásaink szerint hosszabb távon, mivel a kiskereskedelmi forgalom szorosan összefügg más gazdasági ágazatok teljesítményével, a vakcina megjelenését és széleskörű elterjedését, használatát követő, várható gazdasági helyreállás a kiskereskedelmi forgalmat is növekvő pályára állítja.

A szolgáltató szektor bizalmi indexe is sokat javult, a szolgáltatók optimizmusa és a nyitási intézkedések között egyértelmű az összefüggés, mivel feloldásra került számos korlátozó intézkedés. Bizakodásra ad okot továbbá, hogy várhatóan a napokban az oltások üteme eléri a 4 millió főt, mely esetben a védettek számára a 2020 novembere óta zárva tartó állatkertek, a vadasparkok, a múzeumok, a színházak, a mozik és a könyvtárak újra nyitva állnak.

Amennyiben nem lesz negyedik hullám és az átoltottság is egyre nagyobb méreteket ölt, annál valószínűbb, hogy a kereslet tovább fog bővülni az év hátralévő részében is és a szolgáltató szektor visszatalál a pandémiát megelőző teljesítményéhez.  

Bizakodhatunk, de még nem dőlhetünk hátra

A GKI hangulat indexeinek áprilisi felpattanása kedvező előjel lehet a gazdaság helyreállását illetően, bár biztosabb képet a kedvező tendencia fennmaradása szolgáltathat majd a következő hónapokban. A kedvező GKI-adat korábbi várakozásunkkal összhangban áll, miszerint az idei év második negyedévének végén – harmadik negyedévének elején kerülhet sor a teljes újranyitásra Magyarországon, de a részleges újranyitás – az átoltottság és a fertőzöttség függvényében – már hamarabb, a második negyedévben megkezdődik (ahogy ezt tapasztalhatjuk is); ezzel párhuzamosan pedig a gazdasági helyreállás is fokozódik.