Meddig véd az árszabályozás az energiaárak változásától?

Az előző blogbejegyzésemben az üzemanyagárakról, illetve az árakat mozgató tényezőkről írtam. Szó volt róla és valószínűleg az olvasók többsége a saját bőrén is nap mint nap megtapasztalja, hogy milyen gyorsan és hektikusan tud az üzemanyag ára változni. De mi a helyzet a földgáz és a villamos energia árával? Lakossági fogyasztóként sokkal ritkábban lehet árváltozásról hallani és a szolgáltatók közül sem igazán tudunk válogatni. A bejegyzés ezt a témát járja körül.

Valójában az áram és a gáz árában is jelentős mozgások vannak globálisan, csak mi lakossági kisfogyasztók ettől védve vagyunk és ezért ezt nem érzékeljük. Ennek az az oka, hogy az áram és a földgáz minden háztartás számára létfontosságú, hiszen télen sokan gázzal fűtenek, azzal főznek, az áramra pedig szükség van a világításhoz, illetve a háztartási gépek működtetéséhez. Hogyha teljesen piaci áron kellene beszereznünk a gázt és a villanyt, akkor előfordulhatna, hogy az egyik napon kétszer annyiért kapnánk az energiát, mint máskor és napon belül is változna az ár. Olyan is előfordulhatna, hogy hidegebb hónapokban olyan magasra emelkedne az energiahordozó ára, hogy azt az alacsonyabb jövedelmű családok esetleg nem is tudnák kifizetni.

Villamos energia tőzsdén kereskedett áram ára 2019.08.12-én

Azért, hogy ilyen ne fordulhasson elő, az energiaszolgáltatók szabályozott fix áron adják tovább a lakosságnak a villanyt és a gázt. A szolgáltatók ennél a fix árnál valamikor olcsóbban, valamikor drágábban tudják az energiahordozót a piacon beszerezni, de ezek az eltérések kiegyenlítik egymást és ilyen módon tudják biztosítani a lakosság számára a fix, szabályozott árat.

Ha a nagykereskedelmi piacon tartósan változik az energiahordozó ára, akkor egy idő után a szabályozott árnak is meg kell változnia. Ha ez nem így lenne, akkor az energiaszolgáltató veszteségessé válhatna vagy nagyon magas profitot termelhetne. Annak érdekében, hogy ez ne fordulhasson elő, egy hatóság folyamatosan figyeli, hogy az energiaszolgáltatók milyen áron tudják beszerezni az energiahordozókat és ha tartósan csökkennek vagy növekednek a nagykereskedelmi árak, akkor a lakossági áron is változtatnak. Ilyenkor érzékeljük azt, hogy nőtt, illetve csökkent a villanyszámla vagy a gázszámla. Az árszabályozás tehát csak az energiaárak kilengéseitől, ingadozásaitól véd meg minket; de a tartós, trendszerű árváltozástól nem.

A lenti ábrán a nagykereskedelmi gázárak és a szabályozott lakossági gázárak láthatók. Az ábra jól mutatja, hogy a 2009-2012 közötti időszakban a nagykereskedelmi gázárak több, mint a duplájára emelkedtek. Az emelkedés a lakossági gázárakban nem volt ennyire intenzív, de ott is egy növekvő tendenciát láthattunk: a szabályozó az árszabályozással lekövette a piaci árak emelkedését. Ha ezt nem tette volna, akkor a szolgáltatók drágábban tudták volna beszerezni a gázt, mint amennyiért értékesítették; és így előbb-utóbb veszteségessé váltak volna.

Piaci és szabályozott földgáz árak változása

2013-tól 2015-ig a lakossági gázárak három lépésben csökkentek. Ez volt a rezsicsökkentés időszaka. Itt a hatósági árcsökkentés előbb elkezdődött, mint a piaci árak mérséklődése, de a nagykereskedelmi ár és a lakossági szabályozott ár itt is együtt mozgott. Mindebből az következik, hogy hosszabb távon az határozza meg a lakossági energiaárakat is, hogy a szolgáltatók milyen áron tudják az energiát beszerezni. Ilyen szempontból pedig fontos kérdés, hogy mi mozgatja a piaci energiaárakat.

Vegyük például a villany árát. Először is meg kell különböztetni, hogy hosszú távú, trendszerű árváltozásról beszélünk, vagy rövidtávú ármozgásokról, áringadozásokról. Az utóbbitól megvéd minket a szabályozott ár, az előbbitől viszont nem.

Rövidtávon jelentős ármozgást okozhat az időjárás. Például nagy hidegben, illetve nagy melegben sokkal nagyobb a villamosenergia-fogyasztás. Hidegben azért, mert sok helyen a fűtés villamos energiával működik, melegben pedig a légkondicionáló berendezések miatt. Ilyenkor tehát megnő a kereslet és emiatt az ár is megemelkedik. Aztán jelentős áremelkedés van aszályos időszakban is. Ennek az az oka, hogy ilyenkor a vízerőművek kevesebb áramot tudnak termelni. Sőt, ha a folyóknak nagyon kicsi a vízhozama, akkor akár egyes atomerőműveket is vissza kell terhelni, mert a folyóvíz nem tudja megfelelően ellátni az atomreaktorok hűtését.

Ilyen helyzet alakult ki például 2018 nyarán a Paksi Atomerőmű esetében is. Ezekben az esetekben az történik, hogy csökken a kínálat, hiszen vízerőmű vagy atomerőmű kapacitása esik ki és emiatt emelkedésnek indul az áramár. Ezek az időjárási hatások olyannyira jelentősek lehetnek, hogy akár duplájára is emelkedhet rövid ideig az áram ára. Aztán amikor a szélsőséges időjárási viszonyok elmúlnak, akkor az ár is visszamegy a normális szintre.

A hosszabb távú, trendszerű, a villanyszámlánkat is befolyásoló piaci ármozgásokat teljesen más tényezők okozzák. Ahhoz, hogy ezt megértsük, meg kell néznünk, hogy hogyan készül / honnan is jön a villamos energia. A villamos energiát erőművek termelik. Ezek lehetnek fosszilis energiahordozókkal működő erőművek, például szén- vagy gázerőművek, atomerőművek, illetve megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek; tehát például vízerőmű, biomassza erőmű, napelem, szélerőmű. A szolgáltató végső soron (közvetlenül, vagy közvetve) tőlük veszi az energiát és a kérdés az, hogy ezek az erőművek mennyiért fogják neki eladni. Ez pedig attól függ, hogy ők milyen költségek mellett tudják azt előállítani.

Például ha nő a szénnek vagy a földgáznak az ára, akkor a szénerőművek és gázerőművek magasabb költségek mellett tudnak energiát termelni és ez villanyár emelkedéséhez vezet. Tehát a villamos energia árának alakulását nagymértékben befolyásolja azoknak az energiahordozóknak az ára, amiből az erőművek az energiát előállítják.

Ezenkívül jelentős hatást gyakorol az árakra az EU egyik környezetvédelmi intézkedése, a szén-dioxid kvóta kereskedelmi rendszer is (Erről a 2019. július 2-i blogbejegyzésemben írtam részletesebben). Ez a rendszer – nagyon leegyszerűsítve – egyfajta adóterhet vet ki azokra az erőművekre, amelyek a környezetet szennyező módon működnek. Ezzel próbálja az EU abba az irányba terelni az erőműveket, hogy beruházásokat hajtsanak végre és környezetbarátabb technológiákra térjenek át. De ez az extra teher átmenetileg mindenképpen növeli az erőművek költségeit és így a villamos energia árának emelkedését idézi elő.

A villany és a földgáz árát tehát számos olyan tényező befolyásolja, amire nem vagyunk hatással és az árszabályozás kizárólag a rövidtávú ármozgásoktól, áringadozásoktól tud megvédeni minket; a hosszú távú, trendszerű árváltozástól nem. Ennek tükrében azonban felmerülhet a kérdés bennünk, hogy mit tudunk mi magunk tenni az energiahordozók árváltozása ellen, hogyan tudunk védekezni az ebből fakadó esetleges rezsiköltség-emelkedéssel szemben? A jövőben erről is írunk majd a Danube Capital blogjában.