17 évnyi jövedelem a saját lakáshoz vagy a havi jövedelem fele albérletre – javulhat a magyar fiatalok lakáshoz jutása 2021-ben?

A 2014-ben kezdődött lakáspiaci ciklus során Magyarországon dinamikus áremelkedés volt megfigyelhető európai összehasonlításban, ami az ingatlanárak megduplázódásához vezetett az elmúlt években. Tavaly még Európa-szerte a felívelés jellemezte a lakáspiacot, 2020-ban azonban mérsékeltebb lakásár-dinamika volt megfigyelhető.

Az elmúlt évek tendenciája alapján egyre inkább úgy tűnik, hogy a magyar fővárosban élő fiatalok számára jelentős terhet jelent a saját lakás vásárlása. Az európai fővárosokat összehasonlítva több, mint 17 évnyi jövedelem szükséges egy 75 négyzetméteres lakás vásárlásához. Ez a mutatószám az elmúlt egy évben nőtt és ezzel a negyedik helyen áll Magyarország a 2020-as európai rangsorban.

Forrás: Eurostat, numbeo.com, MNB 2019 és 2020. novemberi Lakáspiaci jelentése alapján

A koronavírus-járvány következtében elsősorban a főváros frekventált, korábban rövid távú lakáskiadással érintett területein jelentősen megnőtt a kiadó lakások száma. Az ingatlan.com adatai alapján Budapesten 60%-kal, a tavaszi 9.000-ről őszre 14.000 fölé emelkedett a kínálat. A bérleti díjak a rövid távú szálláshely-szolgáltatások kiesésével ugyan átmenetileg visszaestek, ennek hosszú távú fennmaradása azonban kérdéses.

Közép távon a bizonytalanságot mélyíti, hogy a rövid távú lakáskiadás szigorításának lehetősége 2020. július 21-től az önkormányzatok hatáskörébe került. Egy budapesti 1 szobás lakás jövedelem-arányos bérletidíj-mutatója az elmúlt egy évben nőtt, most már a havi jövedelem felét emészti fel. Európai összehasonlításban a magyar adat például egy bécsi albérlet jövedelemarányos bérleti díjának a dupláját jelentette 2020-ban.

Forrás: Eurostat, numbeo.com, MNB 2019 és 2020. novemberi Lakáspiaci jelentése alapján

Saját ingatlant vásárolni jövedelem-arányosan és európai összehasonlításban is drága, míg lakást bérelni szintén költséges. A mai magyar lakáspiac azonban tradicionálisan tulajdonorientált, melynek fenntartását célozzák a kormányzati otthonteremtési intézkedések is. A lakások drágulása miatt azonban – amelyet a jövedelmek emelkedése nem követett hasonló mértékben – a lakások megfizethetősége eddig is komoly gondot okozott a fiatalok számára. Ahhoz, hogy a fiatalok lehetőségei érdemben javuljanak, a bérleti díjak és az ingatlanárak további csökkenésére vagy a havi jövedelem növekedésére lenne szükség. Tartós megoldást jelenthetne egy szabályozott bérlakásszektor kialakítása, amely több európai fővárosban is megtalálható.

Magyarországon egyelőre még csak elvétve találkozhatunk piaci alapú bérházfejlesztéssel: például jövőre kerül átadásra egy budapesti 256 lakásos társasház, melynek minden ingatlanát hosszú távú bérbeadással kívánják meghirdetni. A kiszámíthatóságot azonban jelentősen növelné, ha nem csak egyedi esetek lennének, hanem egy hosszú távú, évtizedeken átnyúló lakásprogram születne meg, amelyre az érintettek részéről a szándék mér megvan. A reménysugár tehát megvan a fiatalok számára és elképzelhető, hogy a családok kedvezményes otthonteremtési lehetőségei mellett ők is kedvezőbb feltételek mellett valósíthatják meg lakásterveiket 2021-ben.