Kivárás vs. fellendülés a lakáspiacon – ezek a javaslatok várhatnak még megvalósulásra

Az elmúlt hetekben felgyorsultak az események a hazai lakáspiac körül. Több olyan bejelentés látott napvilágot, amely kedvezően érinti az új lakást keresőket, a lakásfelújítókat és ezáltal az építőipart is. Az év elején a Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) sajtótájékoztatóján még csak javaslatként hangzott el egyebek mellett a lakáspiaci kínálat növelésének szükségessége, a hosszútávú bérlakásszektor fejlesztése, a bérbeadás áfájának csökkentése, a szabályozás fontossága, a nagyon energiahatékony épületek építése, valamint a kihasználatlan állami és önkormányzat telkek, barnamezők feltárása és bevonása. Ma már látjuk, hogy ezek a javaslatok értő fülekre találtak, és legtöbbjük valamilyen formában megvalósításra is kerül(t).

2020 áprilisában bejelentették a rozsdaövezeti programot, amelyről július elején jelent meg a rendelet. A program keretén belül a lakásbérbeadás tárgyi általános forgalmi adómentes, az új lakások értékesítésének áfája pedig 5 százalék lesz. Az építkezések során elvárás a klímabarát, hosszú távú fenntarthatóságot biztosító technológiák alkalmazása. Magyarországon közel 12 ezer hektárnyi újjászületésre váró terület van, amelynek mintegy negyede a fővárosban található (az azóta megjelent 5 százalékos lakásáfa sok kérdést vet fel a program jövőjével kapcsolatban).

2020 július közepe az Airbnb piac szabályozásától, szigorításától volt hangos. A korábbi években az Airbnb a hosszú távú lakáskiadási piacot is átrendezte, hiszen rengeteg ingatlant szívott el a magasabb hozam elérésével kecsegtető rövid távú lakáskiadás. Szabályozott piacra volt szükség. Az első hírek még 120 napos korlátozásról szóltak, az elfogadott törvény végül az önkormányzatok hatáskörébe utalta a szigorítás lehetőségét. Ezzel számos ingatlan kerülhet vissza a hosszú távú lakáskiadási piacra.

Október elején bejelentésre került, hogy visszatér az 5 százalékos lakásáfa. Erről egyelőre annyit lehet tudni, hogy a kedvezmény 2022-ig marad velünk, lakások esetén az alapterület nem haladhatja meg a 150, családi házaknál pedig a 300 négyzetmétert. Azok számára, akik a jövő évtől CSOK-kal vásárolják meg új ingatlanukat, az 5 százaléknyi áfatartalom ráadásul visszaigényelhető lesz. Az áfa-csökkentés hatása azonban eddig kettős, hiszen a koronavírus-járvány második hullámával felívelőben volt a kereslet (a karanténos, home office tapasztalatok alapján vannak, akik kimenekülnének a panelekből kisebb kertes házakba), amelyet megtört a bejelentés. Sokan a folyamatban lévő szerződések leállítását kérték, amíg nem tisztázódik, hogy pontosan mikortól, milyen készültségi foktól lesz alkalmazható a kedvezmény.

Október közepén az Otthonfelújítási Program indítását is bejelentették, amely 2021-től a legalább egy gyermeket nevelő családok otthonának felújításában nyújthat segítséget. Erről egyelőre annyit közöltek, hogy számlák ellenében a felújítás költségeinek felét, legfeljebb 3 millió forintot az állam átvállalja. Itt szintén kettős hatás lesz majd érzékelhető, hiszen a keresletélénkülés a szakipari munka drágulását vetítheti előre. A részletek azonban itt sem ismertek még teljes körűen. A lakásfelújításokat eddig a babaváró kölcsön is hajtotta. A GKI azonban az Otthonfelújítási Program bejelentése előtt is további bővülést látott a piacon: előrejelzésük szerint 2021-re közel 200 ezer lakás eshet át teljes felújításon, ami az elmúlt 13 év csúcsát jelentené.

Ha megnézzük a LITT januári javaslatait, a fentieken felül bemutatásra került még a lakáspiac és lakhatás pillér keretében a magasabb építési sűrűség engedélyezése bizonyos területeken, a vállalkozói bérlakásszektor kapcsán az alacsonyabb jövedelmű bérlők munkaadói adókedvezménye, valamint a kauciót kiváltó „jó bérlői lista”. Az építőipari pillérben előtérbe került a hatékonyság növelésének szükségessége, a hazai alapanyaggyártás ösztönzése, az építőipari képzések fejlesztése, valamint a gépesítettség növelése.

A kereskedelmi ingatlanokat tekintve javaslatként került elő az új lehetőségek keresése az üzemeltetésében, az adminisztratív akadályok csökkentése, valamint a plázastop felülvizsgálata is. A LITT javaslatcsomagjának eddig megvalósult elemei tükrében érdeklődve figyeljük, hogy ezek közül mi az, ami valamilyen formában újra előtérbe kerül majd.