2500 milliárd forintnyi állampapír sorsa múlik egy adaton

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   

Január 14-én, kedden publikálja a KSH mind a 2019. decemberi, mind a 2019-es éves átlagos hazai inflációs adatokat, ez utóbbi a 2500 milliárd forintot meghaladó értékben kibocsátott Prémium Magyar Állampapírok és Prémium Magyar Államkötvények kamatfizetéseinél számít meghatározó tényezőnek. Az érintett kötvények (pl. 2024/I sorozat) esetében ugyanis a teljes kifizetendő kamatot ez az inflációs adat mint kamatbázis, illetve az adott kötvénysorozatra vonatkozó kamatprémium összege adja meg.

2019. novemberi 3,4%-os szintről decemberben jelentős mértékben, 4,0%-ra gyorsult várakozásunk szerint a hazai infláció 2018 decemberéhez viszonyítva. A külső inflációs nyomás továbbra is alacsonynak mondható, ám az üzemanyagárak 2019. decemberben emelkedést mutattak novemberhez képest.

A gyorsuló infláció mögött egy fontos technikai tényező, a bázishatás áll: a világpiaci olajárak jelentősen csökkentek 2018 novemberét követően 2018. decemberben is, mely a hazai inflációba is begyűrűzött, így alacsony bázis alakult ki.

Összességében a 2019-es éves átlagos infláció 3,4%-on alakulhatott, míg a 2020-as évben átlagosan 3,6%-ra gyorsulhat a hazai infláció, elsősorban az élénk hazai gazdasági aktivitásnak és a gyengébb forintárfolyamnak köszönhetően. A gazdasági ciklus lefordulása és az árfolyamhatás kifutása miatt 2021-re viszont lassulást mutathat az infláció.

Fontos kiemelni, hogy az előttünk álló időszakban a maginfláció rendre a teljes árszínvonalromlás felett, 4% közelében növekszik majd várakozásunk szerint. A maginflációban olyan termékek és szolgáltatások szerepelnek, amelyek árának változását alapvetően a gazdasági aktvitás, pontosabban a meglévő emberi és gépi kapacitások kihasználtsága határozza meg. Ez több csatornán keresztül lehet hatással az árszínvonal alakulására. Ezek közül jelenleg a feszes munkaerőpiac által okozott bérnövekedés a legmeghatározóbb tétel.

Ugyan a munkaerőhiány várakozásunk szerint kismértékben enyhülhet az előttünk álló időszakban, de annak mértéke továbbra is erős alkupozíciót biztosít a munkavállalók számára a bértárgyalások során. Ezt az alapvetően gazdasági ciklusból eredő hatást a kormányzat minimálbér és garantált bérminimum emelése is tovább fűti: 2020. január 1-jétől 8-8%-kal emelkedett a hazai minimálbér és garantált bérminimum. Összességében a hazai bérdinamika kismértékű lassulását várjuk az idei évtől a 2019-re várt két számjegyű növekedést követően, de így is bőven infláció feletti átlagbér-emelkedésre lehet számítani 2020-ban is.

A folyamatos bérköltség-növekedésre pedig egyre inkább az árak emelkedésével válaszolnak a vállalatok. Ugyanakkor ezt a hatást a munkáltatói járulékcsökkentések kismértékben képesek ellensúlyozni (2019. július 1-jétől az adókulcs 19,5%-ról 17,5%-ra csökkent és 2020-ban 15,5%-ra mérséklődhet tovább a reálkereset alakulásának függvényében), bár így is inkább 4%-hoz közeli maginfláció várható 2020-ban.

Az alacsonyabb, cél körüli headline inflációt a maginfláción kívüli tételek magyarázzák; ezek közül különösen fontos az olajárakkal kapcsolatos negatív kilátások és az ezek miatt várhatóan csak mérsékelten növekvő üzemanyagárak; valamint a szabályozott árú termékek (szabályozott energiaárak mint a távfűtés, elektromos energia és vezetékes gázszolgáltatás, valamint a szabályozott árú szolgáltatások és gyógyszerek) várható visszafogott árszínvonal-emelkedése.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről rendszeresen e-mailben értesülhet.