A koronavírus árnyékában: mi lesz veled építőipar?

A hazai építőiparban már a koronavírus-járványt megelőzően is azt vártuk, hogy megáll az elmúlt évek jelentős, hosszabb távon fenntarthatatlan növekedése. A csökkenés többek között a 2014-2020 EU-s támogatási ciklus végével hozható összefüggésbe, amely a koronavírus-járványtól függetlenül is fékezi az ágazat teljesítményét. Drasztikus visszaeséssel ugyan nem számoltunk, ám ez számos vállalatnak a járvány hatásai nélkül is kihívást jelentett volna, amelyet a járvány felerősít – bár ezt a kormány gazdaságélénkítő intézkedései részben kompenzálhatják.

A márciusi mérsékelt csökkenést drasztikusabb visszaesés követheti

2020 márciusában – az előző havi 2,5%-os növekedés után – az építőipari termelés volumene 3,4%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A KSH adatai alapján ellentételesen alakult a két építményfőcsoport termelése: az épületeké 0,3%-kal nőtt, míg az egyéb építményeké 10,0%-kal csökkent. A koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai a már publikus adatokból csak mérsékelten láthatóak, hiszen a járvány begyűrűző hatásai március második felétől voltak igazán érezhetőek, amely az ellátási láncok akadozásában is megnyilvánult már.

A 2020. március végi adatok szerint az építőipari szerződésállomány szintje 16,3%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbi értékhez viszonyítva. A megkötött új szerződések volumene közel tizedével, míg az épületek építésére kötött szerződéseké közel harmadával kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Eddig főként ipari épületek, vasútfelújítások és útépítések voltak a legnagyobb munkák, amelyek a legfrissebb információk szerint tovább zajlanak. Árak tekintetében 2,6%-os növekedés volt az előző negyedévhez képest, amely mögött piaci információk alapján kettősség volt megfigyelhető: az árak emelkedését főként a forint árfolyamának romlása idézte elő, viszont az építőipari termelés visszaesése az alapanyagok áraiban is jelentkezett már. Szakértők szerint egy jelentősebb alapanyagár-csökkenés ösztönözhetné az ingatlanfejlesztőket egy-egy új projekt indításában.

Új megrendelések híján az ágazat beszakadásától tartanak

Az építőipar bizalmi indikátorai is 2019 eleje óta folyamatosan romlanak, áprilisban pedig példátlanul hatalmasat zuhant a GKI konjunktúraindexe, amellyel az építőipari aktivitás 6 éves mélypontjára esett. Áprilisban a cégek várakozásai a mélyépítő alágazatban összeomlottak, sőt a magasépítő alágazatban is érezhetően borúlátóbbá váltak a cégek. A GKI szerint az építőiparban az előző három hónap rendelésállományainak értékelése és a termeléssel kapcsolatos elégedettség is egyaránt erőteljesen romlott. A legnagyobb piaci szereplők a hosszabb távú beruházási kedv visszaesésétől tartanak. A kijárási korlátozás feloldásától a megrendelői egyeztetések felgyorsulását és új szerződések megkötését remélik a vállalkozások.

Az ÉVOSZ helyzetértékelése alapján a kisebb vállalkozók előrelátása nagyjából egy hónapra korlátozódott, de a közepes és nagyobb cégek számára is bizonytalanná vált 2020 második féléve. Ahogy a Danube Capital is felmérte a koronavírus hatásait vállalati körben: a vállalatok 26 százalékának 1 hetes, vagy maximum 1 hónapos működési tartalékai vannak. Az építőipari munkaerőhiány nem tipikus, azonban a jó szakmunkások és a mérnökök még mindig hiányoznak. A Kurzarbeit az építőiparban kevéssé működőképes. A nagyobb cégek alvállalkozókkal dolgoztatnak, akiknél a 65 év felettiek, illetve az önként távozó, munkát nem vállaló alkalmazottak, valamint a kiesett külföldi vendégmunkások pótlása nagyobb részt megoldható. Az ÉVOSZ szerint nyár elejétől azonban várhatóan a megcsappant rendelésállományhoz kell igazítani a munkaerőt is, ami nagyobb mértékű létszámleépítést is eredményezhet. Az építőipari cégek likviditását nem a jelenlegi helyzet határozza meg, hanem sokkal inkább az új, hosszabb távú projektek indulásának bizonytalansága.

A lakásépítések jelentős visszaesése várható

Vannak olyan beruházások, amelyek csúszásban vannak, bár ezek egy része a járványtól függetlenül vagy már azt megelőzően került ebbe a helyzetbe.  Határidő-csúszásokat a pandémiás helyzet főként az épületépítéseknél, a lakásépítéseknél okoz. A válságnak leginkább kitett ágazatok építőipari beruházásainál gyakoribbak lehetnek halasztások, sokan inkább kivárnak és ősszel térnek vissza erre. Az új lakásépítéseknél a jelenlegi kivitelezések zajlanak, ezek 1,5-2 évig biztosítanak munkát, de új projektek indulása bizonytalan, amelyet a visszatérő 27%-os áfa is megnehezít. 

A KSH legfrissebb adatai alapján azonban több új lakás és mérséklődő lakásépítési kedv figyelhető meg 2020 első negyedévében: 4775 új lakás épült, amely 30%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. A kiadott építési engedélyek alapján építendő lakások száma pedig alig több, mint 7000 volt; ami 27%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Mindezek a lakásépítések jelentős visszaesését vetítik előre, a kereslet számottevő élénkülése csak hosszabb távon várható. A kijárási korlátozás megszűnése azonban rövid távon főként a lakásfelújítások, a karbantartási munkák növekedését eredményezheti.

A jelenlegi helyzetben sokan a piac tisztulását és koncentrálódását látják, viszont számos szereplő szerint még épphogy csak elindultunk a lejtőn, egyelőre nem lehet megbecsülni a hosszabb távú hatásokat. Egy pesszimista forgatókönyv esetén a magasépítés alágazatban hamarabb jelentkezhetnek a problémák. Az összetettebb, széles skálán mozgó építőanyagok miatt is egy esetleges második hullám miatt már lehetnek alapanyag-ellátási problémák.

A mélyépítés alágazatban tevékenykedők relatíve jobb helyzetben lennének, mert nagyobb a gépesítettség aránya, az alapanyag többnyire itthon is beszerezhető, azonban a rendelésállomány csökkenése egyelőre itt a jelentősebb. Jelenleg csupán a járvány rövid távú hatásai láthatóak, 1-2 hónap elteltével jobban kirajzolódnak majd a hosszútávú következmények is. Az ÉVOSZ helyzetértékelése alapján az állam keresletkiegyenlítő szerepére leginkább május-június hónaptól lesz szükség.