Az augusztusi infláció továbbra is kivárásra ösztönözheti az MNB-t

Szeptember 10-én, kedden jelennek meg az augusztusi magyar inflációs adatok, melyek fontos szerepet játszanak majd az MNB szeptember 24-i kamatdöntő ülésekor. Várakozásunk szerint a hazai infláció 2019 augusztusában 3,4%-on állhatott 2018 augusztusához viszonyítva, mely a dinamika minimális növekedését jelentené a júliusi 3,3%-os árszínvonal-emelkedést követően. Azonban még így is távol maradna a hazai headline infláció értéke az MNB inflációs toleranciasávjának felső, 4%-os szintjétől. A hazai infláció az április-májusi csúcsokat követően (egyaránt 3,9%, év/év alapon mérve) az utóbbi hónapokban lassulást mutatott (június: 3,4%, július: 3,3%), ráadásul a fejlett piaci jegybankok is a lazítás irányába mozdultak el a nyár során. Következésképpen a 3%-os cél feletti, de az év során korábban tapasztalt erősebb adatokhoz képest visszafogottabb augusztusi infláció továbbra is kivárásra ösztönözheti az MNB-t.

Augusztusi inflációs prognózisunkat befolyásoló tényező, hogy a külső inflációs nyomás továbbra is alacsony szinten maradt, valamint az üzemanyagárak kismértékű mérséklődését tapasztalhattuk augusztusban 2019 júliusához képest. Továbbá a júliusi adóváltozások kismértékű átgyűrűzésére lehet számítani augusztusban.

Előretekintve, a hazai átlagbérek várakozásunk szerint 2019-ben és 2020-ban egyaránt tovább emelkedhetnek, mely mögött a feszes munkaerőpiac áll. Ezt tovább fokozzák a tavaly év végi minimálbér- és garantált bérminimum-emelések. Következésképp, az előttünk álló években jelentős maradhat a belső árnyomás és a keresetek növekedése a fogyasztói árakba is átgyűrűzhet. E tendencia ellen hathat viszont a szociális hozzájárulási adócsökkentés (idén július 1-jétől az adókulcs 19,5%-ról 17,5%-ra csökkent, és 2020-ban 15,5%-ra mérséklődhet tovább a reálkereset alakulásának függvényében). Összességében, várakozásunk szerint az idei és a jövő évben a maginfláció rendre a teljes árszínvonal-romlás felett növekedhet majd a hazai gazdaságra jellemző bérnyomás miatt.

---

A fogyasztói kosáron belül, melynek árváltozását mutatja az infláció, vannak olyan tételek, amelyeknek az ára hónapról hónapra nagymértékben változhat és egyszeri hatások érvényesülnek bennük. Ide tartoznak a feldolgozatlan élelmiszerek (időjárásnak kitett termékek), háztartási energiaárak és járműüzemanyag-árak, ill. a szabályozott árú szolgáltatások és TB-által támogatott gyógyszerek. Ezeket a tételeket szűrik ki az inflációból, így áll elő a maginfláció, mely az árszínvonal-emelkedés alapfolyamatát mutatja.

---

A hazai inflációs pálya idén ősszel egy technikai tényező, a bázishatás miatt lejjebb kerülhet, ám az év vége felé ismét emelkedő pályára állhat elemzésünk szerint. Várakozásunk szerint a headline infláció 2019-ben és 2020-ban is 3,4%-os átlagos szintet érhet el az előző év azonos időszakához mérve, melyet két, egymással ellentétes tendencia mozgat. Míg a hazai gazdaságból érkező belső árnyomás az infláció gyorsulásának irányába hat, addig az olajárakkal kapcsolatos negatív kilátások és a szabályozott árú termékekben várható visszafogott árszínvonalromlás mérsékelheti a hazai inflációs dinamikát.