Csak átmeneti lassulás várható a hazai inflációban szeptemberben

Előrejelzésünk alapján az idén augusztusi 3,1%-ról szeptemberben 3,0%-ra mérséklődhetett a hazai infláció 2018 szeptemberéhez viszonyítva. A külső inflációs nyomás továbbra is alacsonynak mondható, azonban az üzemanyagárak emelkedést mutattak idén szeptemberben a megelőző hónaphoz képest. Az üzemanyagárak növekedése ellenére is lassuló inflációra számítunk idén szeptemberben augusztushoz képest. Ennek oka egy technikai tényező, a bázishatás (erről bővebben itt publikáltunk); ugyanis 2018 augusztusáról szeptemberre részben az üzemanyagárak emelkedése miatt magasabb inflációs pálya alakult ki.

Szintén az említett bázishatás miatt 2019 utolsó két hónapjában a hazai inflációs pálya ismét emelkedő pályára állhat a 2018-as alacsony bázis miatt – mely az olajárak csökkenése nyomán alakult ki tavaly –, ebből következően 2019 utolsó hónapjában 4% is lehet az inflációs ráta.

---

Az olaj világpiaci ára idén szeptemberben nagy volatilitást mutatott: a hónap közepén egy kisebb turbulencia alakult ki, amikor támadást intéztek néhány szaúd-arábiai olajlétesítmények ellen (erről bővebben itt publikáltunk). Ennek következtében 15-20%-os olajár-emelkedést lehetett tapasztalni globális szinten. Miért is volt egyetlen támadásnak ekkora hatása az olajárakra? Becslések szerint kb. 2 millió hordó termelés esett ki az események hatására, ami a globális kínálat kb. 2%-a és akkor még nem lehetett tudni, milyen gyorsan tudják helyreállítani a kitermelést, ami bizonytalanságot szült (néhány napja a cég bejelentette, hogy sikerült visszaállítania a termelést a támadás előtti szintre). Továbbá azt is érdemes észben tartani, hogy elegendő mennyiségű olajkészlet áll rendelkezésre mind Szaúd-Arábiában, mind globális szinten. Feltételezhetően ezek hatására rövid időn belül megnyugvás érkezett az olajpiacra és az olajárak csökkenni kezdtek globálisan a hónap második felében (szeptember végén megközelítve az augusztus végi szinteket). Feltehetjük azt a kérdést is, hogy az olaj ára hogyan gyűrűzik be az üzemanyagok árába, azonban ezek mechanizmusáról egy későbbi blogbejegyzést publikálok majd (addig is érdemes olvasni egy hasonló témájú bejegyzést).

---

A hosszú távú hazai inflációs trendeket nézve elmondható, hogy az idei és a jövő évben várakozásunk szerint a maginfláció rendre a teljes árszínvonalromlás felett növekszik majd, melyhez elsősorban a gazdaságra jellemző bérnyomás járul hozzá. A hazai átlagbérek további emelkedésére lehet számítani az idei és a jövő évben egyaránt. A bérek növekedését pedig fűti még a tavaly év végén meghozott kétéves bérmegállapodás (2019-ben és 2020-ban egyaránt 8%-kal emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege az előző évhez képest). A keresetek növekedése a fogyasztói árakba is átgyűrűzhet. Ellensúlyozó tényező lehet viszont a szociális hozzájárulási adócsökkentés (idén július 1-jétől az adókulcs 19,5%-ról 17,5%-ra csökkent, és 2020-ban 15,5%-ra mérséklődhet tovább a reálkereset alakulásának függvényében).

Várakozásunk szerint a teljes árszínvonalromlás, vagyis az úgynevezett headline infláció az idei és a jövő évben is 3,4%-os átlagos szintet érhet el az előző év azonos időszakához mérve. A korábban is említett, gazdaságból érkező belső árnyomás az infláció gyorsulásának irányába hat, azonban az olajárakkal kapcsolatos negatív kilátások és a szabályozott árú termékekben várható visszafogott árszínvonalromlás mérsékelheti a hazai inflációs dinamikát.