Egy kreatív cím a kreativitásról

A LinkedIn minden évben felmérést készít, hogy megtudja, melyek az aktuálisan legkeresettebb soft és hard skillek a munkaerőpiacon. A legnépszerűbb készségeket rangsoroló listát több, mint 600 millió felhasználó és 20 millió állásajánlat preferenciáit megvizsgálva állítják össze. A munkáltatók által legkeresettebb puha készség 2019-hez hasonlóan 2020-ban is a kreativitás lett. Minden szervezetnek szüksége van olyan alkalmazottakra, akik képesek kreatívan megközelíteni a problémákat és a feladatokat. Legyen szó IT vagy HR területről, mérnökökről vagy akár az egészségügyben dolgozókról; a munkavállalók innovatív, ”out of the box” gondolkodása hasznosulni fog a vállalatuk számára.

A kreativitást az 50-es években J. P. Guilford kezdte el vizsgálni. Szerinte „a kreativitás alkotóképességet, teremtőképességet jelent, amely során a különféle képességek szerveződése lehetővé teszi az elszigetelt tapasztalatok összekapcsolását, újszerű értelmezését és új formában történő megjelenését.” A LinkedIn kreativitás guruja, Stefan Mumaw azonban kézzelfoghatóbbá tette számunkra a szóban forgó készséget. Az ő megfogalmazásában a kreativitás egy folyamat, amelyben egy adott problémát hatékonyan, egy új módszer alkalmazásával oldunk meg.

Hatékonynak kell lennie, hiszen csak akkor van értelme az egész folyamatnak, ha tényleg sikerül megoldanunk a felmerülő problémát, a kérdésre releváns választ adunk. Ez volt a könnyebbik rész. A nehezebb az újdonság faktor, az eredetiség. A kreatív folyamat során olyan módszerhez, eszközhöz nyúlunk, amit korábban senki nem alkalmazott az adott feladat elvégzésére. Összefoglalva: a kreativitás valójában csak a problémák eredeti módon történő megoldása. Igaz, hogy kézzelfoghatóbb?

Ezen blogbejegyzés címének kitalálása is egy hasonló, kreatív folyamat végeredménye. Adott volt egy probléma: nevezzem el a cikket oly módon, hogy az felkeltse az olvasók figyelmét, majd kattintsanak rá. Mivel éppen ezt olvassa, ezért sikerült hatékonyan megoldanom, hiszen rákattintott. A módszer pedig nevezhető eredetinek, hiszen nemigen találkozni hasonló címekkel a blogunkon (cím a címben).

A már korábban említett Stefan Mumaw a kutatásai során arra jutott, hogy egy átlagos ötletelés során – most vegyünk példának egy brainstormingot – a következőképp zajlik a kreatív folyamat:

1. szakasz: először azok a megoldások jutnak eszünkbe, amik átlagosak, középszerűek. Ezekből az ötletekből számosat fel is sorolunk és ott hagyjuk őket a táblán mint lehetőségeket.
2. szakasz: miután felsoroltuk a szokványos ötleteinket, kicsit leül a produktivitásunk, majd valakinek eszébe jut valami marhaság. Nevetünk egyet és közben hallgatólag elvetjük azt, hogy ez biztos nem lehet megoldás. A táblára persze felkerül (brainstorming alapszabály). Azonban ez a képtelen, abszurd megfejtés átszakít bennünk egy határt és ledönti a korlátokat.
3.  szakasz: ekkor jönnek majd az igazán újszerű és eredeti ötletek, azaz a kreatív megoldások. Már nem lesz a tudatunk beszűkülve az adott területen alkalmazott általános módszerekre, képesek leszünk out of the box ránézni a feladványra.

A kreativitás tehát egy folyamat, aminek a végeredménye egy kreatív ötlet.

Ha tehát megegyezhetünk abban, hogy a blogbejegyzésem elnevezése is kreatív volt, akkor elemzem a címadás folyamatát. Először ilyen címek jutottak eszembe: „2020 legkeresettebb soft skillje”; „A skill, ami biztos hasznosul”; ,,Ha csak egy cikk van, amit a héten elolvasol a soft skillekről, akkor ez legyen az!”. Ezután jött az én ”marhaságom”: „kreativitás”. Majd ezután bevillant a mostani cím. Nagyjából én is hasonló utat jártam be mint, amit az ábrán láthatunk.

Mint a legtöbb embernek, nekem sem a problémamegoldással gyűlt meg a bajom. Ami a legtöbbször hiányzik, és ami igazán megkülönbözteti a kreatív embert a sima problémamegoldótól, az az eredetiség.

Szerencsére a kreativitás nem velünk született tulajdonság, mindenki tudja fejleszteni, illetve elő tudja azt csalni magából. Az alábbi infografika ezt hivatott segíteni: