Építőipar: kitörésre várva a markáns visszaesés után

Az építőipart kezdetben kevésbé érintette az idei koronavírus-járvány és a kijárási korlátozások életbe lépése, de a válság közvetett hatásai (mérséklődő kereslet, csökkenő árak) májusban ebben az ágazatban is erősen megjelentek. Az OPTEN adatai alapján a korábban megszokott átlag alatti számú céget alapítottak májusban, míg a cégtörlések száma átlagon felüli volt.

Az építőipari termelés volumene májusban 20,1%-kal maradt el az egy évvel korábbi (egyébként: magas) szinttől. Mindkét építményfőcsoport termelése gyengült májusban: az épületeké 24%-kal, míg az egyéb építményeké 15,6%-kal. A meglévő teljesítéseknél ugyan nem jellemző jelentősebb fennakadás, azonban a közbeszerzéseknél csupán a vasútépítési szerződéseknél látható növekedés az előző évhez képest.

A piaci szereplők visszaeső megrendelésállományról nyilatkoznak, amely különösen önkormányzati oldalon érezhető a magasépítésben. A szerződésállomány 14,5%-kal csökkent, az új szerződések volumene is 7,4%-kal maradt el az előző évitől, amely a GKI szerint is markáns visszaesésre utal 2020 második negyedévére.

Míg az építőipari kapacitások rendelkezésre állnak, az építési engedélyek száma májusban mintegy harmadával csökkent az előző évihez képest, így nem csoda, hogy az ágazat szereplői körében nagy várakozás övezte a rozsdaövezeti intézkedéscsomag megjelenését. 2020. július 6-án közzétették a Magyar Közlönyben a rozsdaövezeti lakásprogramról szóló rendeletet, melyben felvázolják a program elindításához szükséges intézkedéseket. Ebben kétféle akcióterületet határoztak meg a beruházás elindításához szükséges előkészítő munkák mennyisége alapján: azonnali és a közép-hosszú távú rozsdaövezeti akcióterületeket kell megkülönböztetni.

Az ÉVOSZ idén júliusi elnökségi ülésén elhangzott, hogy a barnamezős projektek még idén több száz vagy akár ezer lakás építésének indítását (előkészítését) tehetik lehetővé. Az építőipari vállalkozások részéről azonban továbbra is nagy kérdés, hogy az akcióprogram projektjeinek szerződései aláírásra kerülnek-e még idén. Ebben nyújthat segítséget majd, ha a várakozásoknak megfelelően ezek a beruházások egyszerűsített, gyorsított eljárásrenddel és engedélyeztetéssel valósulhatnak meg.

Magyarországon közel 12 ezer hektárnyi újjászületésre váró terület van, melynek mintegy negyede a fővárosban található. Ezek jelentős része – leginkább az átmeneti zóna, a volt iparterületek és a vasúti pályaudvarok térsége – potenciálisan talajszennyezettséggel terhelt.

A rendeletben is látható, hogy az építkezések során elvárás a klímabarát, hosszú távú fenntarthatóságot biztosító technológiák alkalmazása, amely újabb lendületet adhat az építőipar fejlődésének. Az elmúlt hónapokban lendületet kaptak a digitalizációs fejlesztések is mind a tervezés, előkészítés, mind pedig a háttérmunkák tekintetében.

Folyamatban van egy új magyar építőanyag-azonosítási szabvány kialakítása is, valamint az erre épülő digitális terep-logisztika rendszer kiépítése. Talán meglepő, hogy az építőipar jelenleg az egyik legnagyobb hulladéktermelő ágazat, és az anyagmozgatás nyilvántartása sokszor még mindig papír alapon történik. A logisztikában már jól bevált módszerekkel (anyagok címkézése, QR kód, készletnyilvántartás, stb.) jelentős költségcsökkentés és hatékonyságnövelés lenne elérhető az építőiparban is.