Fed-kamatdöntés a koronavírus-járvány tükrében

A koronavírus-járvány következtében milyen lépéseket tett eddig a Fed?

Az amerikai jegybank igen gyorsan reagált a koronavírus-járványra és annak várható gazdasági hatásaira: előre bejelentett kamatdöntő ülése március 18-án lett volna, de még korábban, két rendkívüli kamatdöntő ülés keretében (március 3. és 15.) az irányadó kamatsáv visszakerült a 2008-as 0-0,25% szintre a korábbi 1,50-1,75%-ról. A döntéseit az amerikai jegybank a maximális foglalkoztatási és árstabilitási céljainak elérésével indokolta, a koronavírus-járvány és annak negatív gazdasági hatásainak tükrében. Így végül március 18-ra tervezett ülését már nem tartotta meg a Fed.

A Fed jelzése szerint mindaddig ezen a szinten marad az irányadó kamatsáv, amíg biztosan nem látják, hogy a gazdaság átvészelte a járvány hatásait és ismét halad a maximális foglalkoztatást és árstabilitást magába foglaló kettős mandátumának elérése felé.

A kamatvágáson túl számos egyéb monetáris politikai eszközt bevetett a jegybank a válság kezelése érdekében (a teljesség igénye nélkül): először egy 700 milliárd dolláros eszközvásárlási programot indított, majd március 23-án bejelentette, hogy minden mennyiségben kész állampapírokat és jelzálogleveleket vásárolni, hogy ezzel támogassa a pénz- és tőkepiacot. A kötelező tartalékot 0%-ra csökkentették több ezer bank vonatkozásban, amely a hitelezési dinamikát segíti. A fentieken túl a Fed új hitelprogramot is bejelentett, mellyel a koronavírus hatásai által érintett cégeket támogatják.

Mi várható a szerdai kamatdöntő ülésen?

A Fed szerdai kamatdöntő ülésekor piaci és saját várakozásunk szerint nem módosít az irányadó kamatsávon. E várakozás mögött több tényező is áll: mindaddig kivár a jegybank, míg átfogó képet kap a korábban, a járvány kezelése érdekében bejelentett intézkedések gazdasági hatásairól; kézzel fogható, tényadatok később jelennek meg az áprilisi időszakra vonatkozóan (márciusi ipari (-5,4%, hó/hó) és kiskereskedelmi (-8,7%, hó/hó) adatok már jelentős csökkenést mutattak, mely áprilisban is folytatódhat); az adatok beérkezésétől függően akár egyedi lépéseket is tehet a jegybank rendkívüli kamatdöntő ülés keretében, ahogy március elején láthattuk.

Helyzetkép és jövőkép az USA gazdaságáról a járvány tükrében

A Fed által kiemelten figyelt PCE-árindex (személyi fogyasztási kiadások árindexe) februárban 1,8%-on állt, kismértékben elmaradva a jegybank 2%-os céljától. A márciusra vonatkozó adatokat április 30-án, csütörtökön ismerhetjük meg. A másik inflációs mutató, a CPI (fogyasztói árindex) márciusi értéke már ismert, ezt a mutatót mindig korábban közlik a tengerentúlon: 1,5%-ra lassult az index a februári 2,3%-os szintről. Havi alapon 0,4%-kal csökkent az infláció márciusban, mely a legnagyobb havi csökkenés volt 2015 januárja óta. A jelentős havi alapú mérséklődés mögött a világpiaci olajáresés állt.

A CPI tendenciózusan magasabb értéket mutat a PCE-árindexnél, illetve a koronavírus-járvány hatására (gazdasági leállás, kereslet visszaesése), valamint az olajárcsökkenés következtében a PCE-árindex is jelentősebb lassulást mutathatott márciusban. Előretekintve, az IMF várakozása szerint a fogyasztói árak 2020-ban stagnálást mutathatnak átlagosan a tengerentúlon (0,62%).

A Fed által kiemelten figyelt másik terület a munkaerőpiac helyzete. A bejelentett új munkanélküliek száma jelenleg a koronavírus-járvány miatt drasztikusan megugrott: öt hét alatt összesen 26,5 millió új munkanélküli regisztrált munkanélküli segélyért az Egyesült Államokban. A munkanélküliségi ráta idén februárban még történelmi mélységben állt az USA-ban (3,5%), de a legfrissebb adatok szerint márciusban már 4,4%-ra emelkedett, és további drasztikus emelkedés várható a legfrissebb hírek és előrejelzések szerint (az IMF 10,36%-os munkanélküliségi rátát vár az USA-ban 2020-ban).

A tengerentúlon megmutatkozik az egészségügyi sokk, a korlátozások okozta visszaesés, valamint az általános bizonytalanság hármasa. Az IMF friss előrejelzése 5,9%-os GDP-visszaesést vár az USA-ra 2020-ban, amit 2021-ben pedig 4,7%-os visszapattanás követhet.

Az első negyedévre vonatkozó friss GDP-adatot szintén szerdán ismerhetjük meg a tengerentúlon. Piaci várakozások szerint már az idei első negyedéves aktivitásra rányomta a bélyegét a járvány: elemzői várakozások szerint 3,9%-kal csökkenhetett a GDP az első negyedévben (évesített negyedéves növekedés). 2019 utolsó negyedévében 2,1%-os növekedést regisztráltak a tengerentúlon, hasonlóan a harmadik negyedévhez (évesített negyedéves növekedések), így 2019-ben átlagosan 2,3%-kal nőtt az USA GDP-je.