Hamarosan mindenkinek CO2-kvótát kell vásárolnia, aki gázzal fűt és autóval közlekedik

Az előző blogbejegyzésemben írtam arról, hogy az európai CO2-kvóta kereskedelmi rendszere hogyan képes átrendezni egész iparágakat. Egy németországi kezdeményezésnek köszönhetően meglehet, hogy hamarosan az autótulajdonosok és a gáz, az olaj és a szénalapú fűtési rendszerrel rendelkező épülettulajdonosok is a saját bőrükön tapasztalhatják meg a szén-dioxid kvótarendszer környezettudatosságra kényszerítő hatásait.

Németországban már évek óta napirenden van a vita arról, hogy az ipari és az energetikai szereplőket kisebb károsanyag-kibocsátásra kényszerítő egységes EU-s kvótakereskedelmi rendszer mellett az épületek fűtéséből, valamint a közlekedésből eredő károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében is szükség lenne egy hasonló kibocsátás kereskedelmi rendszerre. Utóbbi két szektor ugyanis Németország üvegházhatású gázkibocsátásnak körülbelül 32 százalékáért felel.

A német kormánypártok éveken keresztül kerülgették a témát, tartva a választók reakciójától; azonban az idei évben, éppen az erősödő társadalmi nyomás hatására változtatniuk kellett az álláspontjukon. Ennek eredményeként a kormánykoalíció 2019. októberében elfogadta az első változatát annak a törvénytervezetnek, ami az új szén-dioxid kereskedelmi rendszer kereteit jelöli ki.

Az új kvótarendszerben lakossági és nem lakossági épülettulajdonosoknak egyaránt fizetniük kellene a szén-dioxid kibocsátásuk után, amennyiben fűtőolajjal, gázzal vagy szénnel fűtenek; továbbá az autótulajdonosoknak a benzin- és gázolaj fogyasztásuk után kellene hasonló kötelezettséget teljesíteniük. A szén-dioxid kvótákat nem közvetlenül a végső fogyasztóknak kell megvenniük, hanem az energiakereskedő / energiaszolgáltató társaságoknak, amik aztán ennek költségét továbbháríthatják a végső fogyasztókra. A tervezet szerint 2025-ig folyamatosan növekvő, de előre fixált áron lehet majd a kvótákat megvásárolni, 2026-tól azonban aukciók keretében történik majd a kvóták értékesítése, így az árat a kereslet-kínálati viszonyok (is) alakítják majd.

Jelenleg kizárólag Németországban tervezik az új rendszer bevezetését, azaz egyelőre nincsen szó egységes EU-s kiterjesztésről. Azonban Németország már tárgyalásokat folytat más nyugat-európai tagországokkal, amik szintén csatlakoznának a kezdeményezéshez.

A törvény végső elfogadásához, illetve hatályba lépéséhez még várhatóan hosszú út vezet; ugyanis számos kritika érte a kezdeményezést. Egyesek abban kételkednek, hogy az első időszakban fixált és ráadásul meglehetősen alacsony szinten meghatározott árak nem tudják majd előidézni a károsanyag-kibocsátás kívánt mértékű csökkenését, ezért a tervezet szigorítását szorgalmazzák. Mások úgy érzik, hogy a tervezet leginkább a szegényebb társadalmi rétegeket sújtja, mivel nekik a jövedelmükhöz képest lényegesen nagyobb terhet jelent a kvóták árának megfizetése, mint a tehetősebb rétegeknek.

Akárhogy is alakuljon Németországban a kezdeményezés sorsa, nem valószínű, hogy a közeljövőben az EU egészére történő kiterjesztés szóba kerüljön. A tagállamok többségében ugyanis a lakosság meglehetősen érzékeny a rezsiköltségekre és még nagyon messze van a környezettudatosságnak attól a szintjétől, hogy egy ilyen extra terhet hajlandó legyen felvállalni a környezet megóvása érdekében.