Iparágakat forgat fel a CO2-kvóta árának emelkedése

  • Simon Tamás Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   

Az Európai Bizottság legfrissebb jelentéséből az olvasható ki, hogy a korábbi években az EU CO2-kvótakereskedelmi rendszerén végrehajtott változtatások sikeresek voltak és a rendszer elkezdte betölteni azt a szerepet, ami miatt 2005-ben létrehozták.

Egy 2019. júliusi publikációmban (Az ötszörösére emelkedő szén-dioxid kvóta ár alapjaiban rendezi át az erőmű szektort) már rámutattam, hogy a szén-dioxid kvóták ára éveken keresztül az 5 eurós szint környékén stagnált és ez teljes mértékben meggátolta azt, hogy a kibocsátás-kereskedelmi rendszer a vállalatokat az EU környezetvédelmi célkitűzéseink teljesítésére motiválja.

2017 közepétől azonban két év leforgása alatt a szennyezési jog ára az ötszörösére, 25 euró/tonna értékre emelkedett. Az árnövekedés oka, hogy az EU egy új, piacstabilizáló tartaléknak nevezett mechanizmust hozott létre, amivel kivonta a piacról a korábban felhalmozódott kvótákat és ezzel megszüntette az erős túlkínálatot a kvótapiacon.

Az intézkedés sikeres volt, ugyanis a szén-dioxid kvóta 2018-as évben bekövetkezett intenzív áremelkedése azt eredményezte, hogy 2018-ban a szén-dioxid kvótakereskedelmi rendszer által érintett ipari és energetikai létesítmények szennyezőanyag-kibocsátása 4,1%-kal csökkent 2017-hez képest.

A károsanyag-kibocsátás legnagyobb mértékben az erőmű szektorban csökkent, itt 7,3%-kal apadt a szén-dioxid emisszió egy év alatt. Az iparban is karcsúsodott a kibocsátás, azonban mindössze 0,1%-os mértékben. Növekedés kizárólag a légi közlekedés terén volt mérhető, ebben a szektorban 3,9%-kal nőtt a károsanyag-kibocsátás.

A szén-dioxid kvóta árának emelkedése tehát az energiatermelő szektort érintette a legérzékenyebben. Ennek az az oka, hogy a kvótaár növekedésének hatására a széntüzelésű erőművek inputköltségei jelentősen megnövekedtek, rontva ezáltal a versenyképességüket. A következő néhány évben számos szénerőmű bezárása várható Európa-szerte. Helyüket a szén-dioxid kvóta szempontjából semleges atomerőművek és megújuló energiahordozókat hasznosító erőművek vehetik át.

A szén-dioxid kvóta árának emelkedése kedvez a gáztüzelésű erőműveknek is. Különösen úgy, hogy a kvótaáremelkedéssel párhuzamosan az idei évben a nagykereskedelmi gázárak (TTF) jelentősen csökkentek. A gázárak 2009 óta nem voltak olyan alacsony szinten, mint idén nyár elején. 2019 harmadik negyedévében 58%-kal volt alacsonyabb a földgáz nagykereskedelmi ára az előző év azonos időszakához képest. A csökkenő földgázárak a növekvő szén-dioxid kvótaárakkal párosulva olyan helyzetet teremtenek, hogy a földgáz alapú villamosenergia termelés újra előtérbe kerül a szénalapúval szemben.

Amennyiben a szén-dioxid kvótaárak tartósan 20 euró felett ragadnak, az azt jelentené, hogy a következő években a szénerőművek villamosenergia-piacról történő kiszorulásával, ezzel párhuzamosan pedig a megújuló- és földgáz alapú villamosenergia termelő technológiákba irányuló beruházások volumenének növekedésével kellene számolnunk.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről rendszeresen e-mailben értesülhet.