Koronavírus hatása a bankolásra: mi lesz velünk, készpénzhasználó magyarokkal?

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   

A bankolás és maga a készpénz mindennapjaink része, amely a jelenleg dúló világméretű járvány kapcsán is fontos és aktuális kérdéseket vet fel. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is felhívta a figyelmet arra, hogy akár a bankjegyek is terjeszthetik a kórt, amelyek felületén több napig is életképes maradhat a koronavírus. A kínai és koreai bankok ennek értelmében még februárban megkezdték a használatban lévő bankjegyek fertőtlenítését és elszigetelését, majd a Magyar Nemzeti Bank is bejelentette, hogy naponta többmilliárdnyi forintot helyeznek karanténba, majd tisztítanak meg.

A WHO óvintézkedésként azt tanácsolja, hogy készpénz helyett fizessünk inkább érintőkártyáinkkal. Fontos azonban kiemelni, hogy a legfrissebb kimutatások szerint nem csak a papíron, de a műanyag felületeken, így a banki terminálok gombjain is életképes maradhat a koronavírus, így biztonsági okokból jelenleg preferáltak az 5000 forint alatti tranzakciók a PIN kód beütésének elkerülése miatt, valamint célszerű az ATM-használat mellőzése is.

A Magyar Bankszövetség is kiadta ajánlását, a nagybankok pedig körlevélben tájékoztatták ügyfeleiket, hogy a járványra tekintettel részesítsék előnyben a digitális pénzügyi szolgáltatásokat, intézzék ügyeiket az internet-, vagy mobilbanki felületeken, illetve keressék az ügyintézőket telefonos elérhetőségeiken. Azok számára, akiknek halaszthatatlan dolguk van a bankfiókokban, előzetes időpontfoglalás javasolt, a bankfiókban tartózkodás idejének minimalizálása érdekében.

A pénzintézetek saját dolgozóikat is védik, hiszen amennyiben lehetőség van rá, kiemelten támogatják az otthonról való munkavégzést: a GKI gazdaságkutató elnöke szerint „a világ legnagyobb home office gyakorlata zajlik éppen”. A bankokban is minimalizálják a külföldi, nagy létszámú és külső partnerekkel való személyes találkozókat, az irodaépületekben és bankfiókokban extra higiénés eszközöket vetettek be, valamint a bankjegyekkel közvetlenül kapcsolatba kerülő kollégák számára fertőtlenítő kendőket osztottak szét, de készenlétben vannak a szájmaszkok is.

Magyarországon 10-ből 7 ember készpénzzel fizet

Tradicionálisan magas – az MNB adatai alapján 2019 végén több, mint 6600 milliárd forint – a forgalomban lévő készpénz mennyisége, melynek csökkentésére már a koronavírus-járványt megelőzően is számos intézkedés indult. Március elején élesedett az azonnali fizetési rendszer, melynek időzítése a járvány szempontjából sem lehetett volna tökéletesebb. A bevezetést követő kezdeti sikerek ellenére a fizetési szokásaink felülírása azonban nemzetközi tapasztalatok alapján sem 1-2 hetes folyamat, a jelenlegi világméretű járvány azonban felgyorsíthatja ezt.

Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a legtöbb országban, ahol bevezették az azonnali fizetést, rövid időn belül az azonnali fizetések 25-30%-ot képviseltek az elektronikus fizetéseken belül és jelentősen csökkent a készpénzhasználat is. Az MNB célkitűzése, hogy 2030-ig az összes lakossági fizetés fele elektronikus csatornákon bonyolódjon: hosszú távú cél, hogy új digitális pénzügyi fejlesztések induljanak meg, melyhez kiváló alapot biztosít majd az azonnali fizetési rendszer. Ezzel azonban gyökeresen átalakul a tradicionálisan kialakult képünk a pénzről.

A pénz tehát ilyen-olyan formában, de mindennapjaink része. Vajon ismerjük történetét?

Azt valószínűleg mindannyian tudjuk, hogy a pénz nem a modern kor találmánya, ám az idők során rengeteg formát öltött, hogy a kagylóktól a bankkártyáig eljusson. Együtt változott az emberiséggel, a kereskedelem és a bankok fejlődésével több, egymást átfedő, időben és térben eltérő pénztörténeti korszakot különböztethetünk meg. Az árupénz korszakában bizalmon alapuló általános csereeszköz volt, az aranypénzek idején nemesfémekből készült érméket használtak, melyek közül az első a Kis-Ázsiában használt elektron volt. A pénzhelyettesítők korszakában váltak népszerűvé a váltók, fizetési ígérvények és a 7. század környékén kialakultak a bankjegyek, valamint a hitelnyújtás, melyek fedezete az aranykészlet volt. A mai piacgazdaságokra jellemző bankrendszerrel létrejött a modern pénz is, amely azonban már belső érték nélküli, nem arany-, hanem áru- és szolgáltatásfedezete van, megjelenési formája lehet készpénz vagy számlapénz. Napjainkban pedig elérkezett a digitális pénzügyek és a virtuális pénztárcák kora.

Már nem csak használjuk, hanem mind inkább kíméljük a készpénzt

Magyarországon a fizetési forgalom a bankkártyák elterjedésével jelentősen átalakult, és egyre hangsúlyosabb a készpénzkímélő fizetési módok támogatása, a pénzügyi tudatosság és a zöld pénzügyek erősítése. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az elektronikus tranzakciók számában átléptük az egymilliárdot, amely 6 év alatt megduplázódott: a fő húzóerőt a kártyás vásárlások 210%-os bővüléssel jelentették eddig. Manapság a világ eljutott oda, hogy sokunk pénztárcájában már egyáltalán nincsenek bankjegyek, csak plasztik kártyák, de egyre többen vannak azok is, akiknek pénztárcájuk sincs: vásárláskor csupán mobiltelefonjukat viszik magukkal.

Az utóbbi évtizedekben hatalmasat fordult a pénzvilág

Folyamatosan terjednek az innovatív fizetési megoldások, amelyek a kisebb-nagyobb bankjegyekkel, érmékkel teli pénztárcához szokott magyarok számára talán még idegenek lehetnek. Már nem csak a fiókokban, hanem akár online is bankolhatunk, fizethetünk mobilunkkal, utalhatunk telefonszámra vagy akár email címre is, hiszen az internet elterjedésével ezek technikai lehetőségei mindannyiunk számára adottak.

Nyithatunk számlát, igényelhetünk személyi hiteleket is online, hamarosan pedig akár már QR-kódok beolvasásával is fizethetünk. Mindezek ellenére a legfrissebb adatok szerint az internetezők alig több, mint fele vesz igénybe elektronikus bankszolgáltatásokat, európai összehasonlításban jelentős az elmaradásunk északi szomszédaink, valamint az Egyesült Királyság illetve Németország adataitól:

Forrás: Danube Capital (MNB, illetve European Commission, Digital Scoreboard, 2018 alapján)

A jelenleg világméreteket öltő járvány mind inkább felnyitja azok szemét is, akik eddig idegenkedtek a készpénz használatának mellőzésétől. Azonban most már saját magunk védelmének érdekében is érdemes átgondolnunk bankolási szokásainkat, utat nyitva a digitális pénzügyek felé.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről havonta, e-mailben értesülhet.