Satuban a pénztárcánk: pénzügyi kultúra, pénzügyi tudatosság

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   

Állampapír, alapkamat, akkreditív, cash-pool, céltartalék, corporate finance, faktorálás, inkasszó, lombard és szindikált hitelek, trade financing, forex, treasury, vagy esetleg spot, illetve swap. Csak néhány hangzatos pénzügyi fogalom, banki termék, amelyekkel valljuk be, nem mindannyian és nem teljeskörűen vagyunk tisztában. Nem is feltétlenül kell. Azonban, ahogy társadalmunk, úgy pénzügyeink is hatalmas evolúción estek át.

A pénzügyi kultúra nem XXI. századi gondolat. Azonban míg az 1900-as években elegendő volt néhány alapvető banki fogalmat, terméket ismerni (készpénz, hitel, betét stb.), a ’80-as évek innovációs hulláma a pénzügyeket is elérte. Olyan kombinált és fokozottabb kockázatokat rejtő termékek jöttek létre, melyekkel a hétköznapi ember ismeretei nem tudtak lépést tartani. Magyarországon tipikus példa erre a devizahitelesek esete, amely megtépázta a lakosság pénzügyeit és a bankokba vetett bizalmukat.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) definíciója szerint „a pénzügyi tudatosság olyan képesség, ami lehetővé teszi a pénzügyi források hatékony gyarapítását, nyomon követését és felhasználását oly módon, hogy az hozzájáruljon mind az egyén, mind a családja, mind vállalkozása jólétének és gazdasági biztonságának megerősítéséhez.” A 2017-2023 időszakot felölelő Pénzügyi Tudatosság Fejlesztésének Stratégiája szerint „a pénzügyi kultúra a pénzügyi ismeretek és képességek olyan szintje, amelynek segítségével az egyének képesek a tudatos és körültekintő döntéseikhez szükséges alapvető pénzügyi információkat azonosítani, majd azok megszerzése után azokat értelmezni, és ez alapján döntést hozni, felmérve döntésük lehetséges jövőbeni pénzügyi, illetve egyéb következményeit.”

Tudatosság vs. „éljünk a mának”

A pénzügyi kultúrára vonatkozóan 2010-ben, majd 2015-ben készítettek felmérést Magyarországon az OECD szervezésében. 2010-ben ugyan a magyarok az elméleti tudás tekintetében az élen végeztek, a gyakorlati alkalmazásban azonban lemaradtunk. A várakozásokkal ellentéteben az 5 évvel későbbi kutatás eredményei nemhogy javulást nem mutattak, de a lakosság pénzügyi tudatosságának romlásáról számoltak be. Rámutattak arra, hogy a magyar háztartások háromnegyede nem csak saját költségvetéssel nem rendelkezik, de megtakarítási hajlandóságuk is eltörpül nemzetközi összehasonlításban. Befektetések terén az „éljünk a mának” attitűd jellemző, de egyéb pénzügyi termékek birtoklásában is átlag alatti hajlandóságot mutattunk. De talán a legmegdöbbentőbb eredmény, hogy pénzügyi termék kiválasztásánál, vagy szolgáltatás igénybevétele előtt idegenkedünk az összehasonlításoktól.

Az elkeserítő tapasztalatok után 2017-ben az NGM közvéleménykutatást végzett, melynek eredményei már pozitívabb képet mutattak. Fontos azonban megjegyezni, hogy a korábbi felmérésektől eltérő kutatási módszertan korlátozza a teljekörű összehasonlíthatóságot. A megkérdezett háztartások több mint fele már készít saját költségvetést, a váratlan kiadásokra pedig már jobban fel tudunk készülni. Banki termékhasználatra vonatkozóan is biztató kép alakult ki, hiszen egyre több pénzügyi terméket és szolgáltatást vesznek igénybe a magyarok, azonban a megtakarítási és öngondoskodási hajlam alacsony.  

Közös érdek, sokszereplős folyamat

A felmérést követően elkészült az 5 éves időtávra szóló stratégia, melynek elsődleges feladata a pénzügyi tudatosság, a magyar pénzügyi kultúra fejlesztése. A stratégia célja, hogy megvalósuljon a lakosság pénzügyi edukációja, melynek következtében már rövid távon csökkenjenek a pénzügyi kockázatok, hosszabb távon pedig kedvezőbben alakuljanak a makrogazdasági folyamatok is. Nem csak a bankszektor, de a társadalmi jólét miatt is fontos, hogy megfelelő pénzügyi ismeretek birtokában a banki ügyfelek képesek legyenek körültekintően dönteni pénzügyeikkel kapcsolatban. Jelenleg a stratégiai időtáv közepén állunk, és azt láthatjuk, hogy számtalan kormányzati, köznevelési kezdeményezés, szervezet, képzés, program, kiadvány, együttműködés valósult meg annak érdekében, hogy Magyarország felzárkózhasson, azonban ezek effektív hatása hosszabb távon lesz érezhető.

Messze még a cél, de az irány jó!

A kiemelt stratégiai célok egyike – a készpénzkímélő fizetési eszközök használatának ösztönzése, valamint a készpénzhasználat súlyának csökkentése – a manapság történelmi magasságokba emelkedő készpénzállomány, illetve az azonnali fizetési rendszer márciusi indulása miatt is aktuális.

A Magyar Nemzeti Bank minden évben közzéteszi jelentését a fizetési rendszerről, melyben a pénzforgalom fejlettségére vonatkozóan három mutatószám alapján vizsgálják Magyarországot az Európai Unióhoz viszonyítva. 2012-ben még jelentős lemaradásunk volt, az elmúlt években azonban egyes fizetési helyzetekben érezhetően megváltoztak az ügyfélszokások: az uniós átlaghoz közelítés elsősorban a bankkártyás fizetés elterjedésének, valamint az érintéses technológia által nyújtott pozitív ügyfélélménynek, az egyre erősödő pénzügyi tudatosságnak is köszönhető.

Pénzügyi tudatosság koncepció – a stratégiai gondolkodás és üzleti tervezés elengedhetetlen

Bár 2008-ban a válság felkészületlenül ért minket, és mély nyomot hagyott bennünk, életünk során továbbra is pénzügyi döntések hosszú sorát kell meghoznunk. Elkerülhetetlen az egyre szerteágazóbb és egyre mélyebb tudás megszerzése, hogy az impulzív választásainkat a körültekintés váltsa fel. Egyre inkább felértékelődik a pénzügyi tudatosság demográfiai vonatkozásokban is, hiszen a várható élettartam növekedésével, a nyugdíjrendszer átalakulásával az öngondoskodás is elengedhetetlen, amelyhez egy megfelelő pénzügyi kultúrával rendelkező tudatos generáció szükséges.

A pénzügyi tudatosság nem csak az egyén, de a társadalom elemi érdeke, hiszen minél nagyobb pénzügyi kultúrával rendelkezünk, annál nagyobb valószínűséggel hozunk olyan pénzügyi döntéseket, amelyek előnyösek számunkra, amellyel az ország pénzügyi stabilitásához is hozzájárulhatunk. Mindezek is megerősítik azt az álláspontunkat, hogy gazdasági versenyképességünk megőrzéséhez a pénzügyi tudatosság mellett a stratégiai gondolkodás és az üzleti tervezés kiemelten fontos.

De mit tehetünk mindezek érdekében mi, egyének? Legyen szó családi költségvetésről, vagy egy vállalkozás mindennapi működéséről, az egyes pénzügyi ajánlatok megértéséhez, az igényeinknek megfelelő termék vagy szolgáltatás kiválasztásához és azok tényleges használatához szükségünk van alapvető ismeretekre, pénzügyi szemléletre és megfelelő hozzáállásra.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről havonta, e-mailben értesülhet.