Mennyire jövedelmező befektetés a napelem?

A mai blogbejegyzésemben a megújuló energiaforrások háztartási léptékű hasznosításáról, azon belül is a háztartási méretű napelem-beruházások megtérüléséről és jövedelemtermelő-képességéről mutatok be egy esettanulmányt.

Az augusztus 15-i blogbejegyzésemben (Meddig véd az árszabályozás az energiaárak változásától?) írtam arról, hogy a szabályozó hatóság sem tudja korlátlanul csökkenteni az energiaárakat és ha a piaci árak tartósan elkezdenek emelkedni, akkor az ellen a hatóság sem tud mit tenni; elkerülhetetlen lesz az áremelés. Ezt követően az augusztus 29-i blogbejegyzésemben (Mibe fektessem a pénzem? Állampapír vs. épület korszerűsítés.) pedig azt mutattam be, hogy mi magunk mit tudunk tenni annak érdekében, hogy a trendszerű energia-áremelkedés ellen védekezzünk és a rezsiköltségeinket csökkentsük. Ebben szó volt az épületek energiafogyasztását csökkentő lehetőségekről, az épületek energetikai felújításáról. Egy esettanulmány keretében bemutattam, hogy milyen megtérüléssel és jövedelemtermelő képességgel jellemezhető egy komplex – ablakcserét, hőszigetelést és kazáncserét magába foglaló – épületfelújítás.

A mai blogbejegyzésben a megújuló energiaforrások hasznosításáról, azon belül is a háztartási méretű napelem-beruházásokról, azok megtérüléséről és jövedelem-termelő képességéről lesz szó. Azért a háztartási méretű napelemeket emeltem ki a megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák közül (pl. biomassza hasznosítás, szélenergia hasznosítás, hőszivattyús technológiák jöhetnének még szóba), mert a napelemek jelenleg nagy népszerűségnek örvendenek és nagyon gyorsan terjednek.

Ez leginkább annak köszönhető, hogy az utóbbi években drasztikusan csökkent a napelemek ára: 2010-óta az egyharmadára csökkent a napelemek ára és ez a csökkenés tovább folytatódik. Ennek hatására 2016-ról 2017-re kb. másfélszeresére nőtt a háztartási méretű napelemes rendszerek kapacitása Magyarországon. Ez is jól jelzi azt, hogy a technológia egyre gazdaságosabbá válik és ennek következtében egyre nagyobb népszerűségnek örvend.

A következő példában egy családi házra felszerelt napelem jövedelmezőségét vizsgáltam. Az első esetben azt feltételeztem, hogy a 2,3 millió forintos beruházás tisztán önerőből valósul meg. A napelem által termelt villamos energia a villanyszámlánkat csökkenti, így a napelem beruházás hatására csökken a kiadásunk, több pénz marad a családi kasszában. Az első esetben ez évi 146 ezer forintot jelent. A beruházás megtérülési ideje ebben az esetben 16 év lesz, a belső megtérülési ráta pedig 2,4%. Ez így nem tűnik túl jó befektetésnek, ennél jövedelmezőbb lehet, ha például állampapírt vásárlunk a pénzünkön.

Háztartási méretű napelem-beruházás jövedelmezősége

Azonban a napelemes beruházásokhoz is elérhetőek 0%-os MFB hitelek! A második változatban azzal számoltam, hogy a 2,3 millió forintos napelem beruházás 90%-át MFB-hitelből, 10%-át pedig önerőből finanszírozzuk. Ebben az esetben 230 ezer Ft saját forrásra van szükségünk. A felvett hitel miatt évi 103 ezer forintot kell törleszteni 20 éven keresztül, a villanyszámlánk azonban évi 146 ezer forinttal csökken, ami azt eredményezi, hogy összességében évi 43 ezer forint plusz jövedelmünk keletkezik. Ha kiszámoljuk a belső megtérülési rátát és a megtérülési időt, akkor az adódik, hogy a beruházásunk megtérülési ideje 16 évről 6 évre csökken, a jövedelmezőség pedig 2,4%-ról 18%-ra növekszik. Ez kiemelkedően magasnak tűnik, ilyen magas hozamot jelenleg nem tudunk elérni hasonló kockázati/hozam arányú befektetési lehetőségekkel. A megfelelő finanszírozási struktúra tehát a napelemes példa esetén (is) jelentősen javít a beruházás jövedelmezőségén.

Megvizsgáltam azt is, hogy a villamosenergia árának változása milyen hatással van a megtérülésre: 10%-os áramár-emelkedés hatására a korábbi 43 ezer forintról 58 ezer forintra emelkedett az éves szinten a családi kasszában maradó jövedelem. Ez a megtérülési időt 4 évre csökkentette, a belső megtérülési rátát pedig 24,7%-ra emelte. Ebből azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy az energiaárak emelkedése jelentősen javítja a beruházás gazdaságosságát.

A korábbi blogbejegyzésemben bemutatott épületfelújítási esettanulmányból, valamint a mostani napelemes esettanulmányból egyaránt azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy a rezsiköltség csökkentő beruházásokra, mint befektetési lehetőségekre is tekinthetünk. Érdemes lehet a megtakarításaink egy részét rezsiköltség csökkentő beruházásokra fordítani. Fokozottan igaz a jelenlegi alacsony hozamkörnyezetben, hogy egy rezsiköltség csökkentő beruházás magasabb profitot tud hozni, mint ha a pénzünket bankbetétben, állampapírban, vagy egyéb, alacsony kockázatú befektetésekben tartanánk.