Merre tovább építőipar?

Tavaly ilyenkor az építőipar szereplői már tudták, hogy a 2018-2019-ben tapasztalt kétszámjegyű növekedés nem folytatódhat 2020-ban. A csökkenő szerződésállomány trendfordulót vetített előre, a 2014-2020-as EU-s költségvetési ciklus építőipari projektjei kifutnak, az önkormányzati választások befejeződtek. Az optimistábbak egyszámjegyű növekedésben bíztak, míg a realistábbak stagnálást vártak egész évet tekintve. Márciusban azonban Európába is elért a COVID-19 első hulláma és felforgatta a világunkat. A gazdasági szereplők 90%-a azon nyomban aláírta volna azt a képzeletbeli szerződést, ami garantálja nekik a 2019-es év számait.

Ugrás 2021. januárjára, a KSH ugyanis nemrég tette közzé az építőipar legfrissebb, novemberi adatait. 2020 első tizenegy hónapjában az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés 9,9%-kal mérséklődött. Az építőipar ráadásul a kevésbé érintett szektorok közé tartozik, a vírus csak közvetve hatott az ágazatra, de láthatjuk, hogy így is kétszámjegyű éves visszaesésre kerülhetett sor 2020-ban. Tavasszal és nyáron a közvetlen termelést nem igazán befolyásolta a vírus, a megbetegedések csak a második hullám során ütötték fel a fejüket. Ezen időszak alatt azonban az előkészítési és engedélyeztetési munkálatok a megszokottnál is lassabban folytak.

A vírus okozta válság hatására a lakossági és vállalati beruházások megtorpantak, a nagy bizonytalanságban sokan a tetemesebb befektetéssel járó építési projektek megkezdését elhalasztották. A pénzügyileg nehéz helyzetbe került önkormányzatok megrendelései is visszaesetek. Január és augusztus között az építési-beruházási közbeszerzési piacon a múlt év hasonló időszakához mérve a közbeszerzések értéke 24%-kal esett vissza.

Az ágazat tavalyi mélypontja májusra tehető, azóta folyamatosan növekszik a hó/hó alapú termelés értéke. Sőt novemberben, február óta először a havi termelés volumene felülmúlta az egy évvel korábbi értéket.

Az építőipar kétarcúsága 2020-ban is megfigyelhető volt. A magasépítés alágazat termelése 7,8%-kal, míg a mélyépítésé 12,4%-kal csökkent novemberig bezárólag az előző év azonos időszakához mérve. A mélyépítés alágazatot erőteljesebben érintette a válság, ami visszavezethető a korábban már említett közbeszerzési beruházások mérséklődéséhez. A magasépítés és azon belül is a lakásépítés viszont rég nem látott szinten teljesít. 2020 első három negyedévében közel 13 ezer darab lakásépítésre került sor, amely éves összevetésben 25%-os bővülést jelent. Az ÉVOSZ szerint 2020 egészében 24-25 ezer körül alakulhatott az átadott lakások száma.

A magas- és mélyépítés közötti különbségek még szembetűnőbbek, ha a szerződésállomány alakulását figyeljük meg. A KSH adatai szerint az építőipar november végi szerződésállományának volumene 2,7%-kal magasabb volt a 2019. november véginél. A magasépítésekre vonatkozó szerződések volumene 53,8%-kal nagyobb, míg a mélyépítési munkákra kötött szerződések volumene 15%-kal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A szerződések alakulásából is láthatjuk, hogy a mélyépítési megbízások szinte egészét generáló állami és önkormányzati beruházások mekkora értékben estek vissza az elmúlt egy évben.

Az építőipar felpattanását, a megrendelések és beruházások fellendülését 2021 második negyedévére várták az elemzők. A novemberi adatoktól nem remélt ilyen pozitív számokat az ágazat, hiszen november első harmadában vezették be a mai napig érvényben lévő korlátozásokat. Kérdés, hogy kitart-e a lendület és mostantól havi szinten rendre felülmúlja-e az építőipar az egy évvel korábbi teljesítményét és háta mögött hagyja a borúsabb napokat vagy csupán a növekedés előszele csapott meg minket és a tartós fellendülés még várat magára pár hónapot.

A novemberi adatokon túl számos egyéb tényező is bizakodásra adhat okot az építőipari szereplőknek. Az idei évben a tavaly elhalasztott lakossági és vállalati beruházások mellett a 2021-2027-es EU-s támogatási ciklus által támogatott projektek és a Gazdaságvédelmi Akcióterv beruházásai is megjelenhetnek a piacon. A lakásépítési és lakásfelújítási piacot az újra bevezetett 5%-os lakásáfa, a CSOK és az Otthon-Felújítási program egyaránt élénkítheti a jövőben.