Várhatóan nem lazít tovább az MNB szeptemberben

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 8 perc   

Augusztusi kamatdöntése alkalmával – várakozásunkkal összhangban – az MNB nem módosította az alapkamat szintjét, a ráta 0,6%-on maradt, fenntartva ezáltal a laza monetáris politikai kondíciókat. Ugyanakkor augusztusban az MNB bejelentette, hogy növeli a heti állampapír-vásárlások nagyságát, amely lépés lényegében monetáris lazításnak tekinthető.

Következő kamatdöntő ülését szeptember 22-én, kedden tartja az MNB, ekkor friss jegybanki előrejelzéseket is megismerhetünk (fő számok: GDP és infláció előrejelzése), illetve a teljes Inflációs jelentést is szeptember 24-én. A Monetáris Tanács ennek ismeretében dönt szeptember 22-én a kamatkondíciókról és a monetáris politikai eszköztárának egyéb elemeiről.

Mi várható az MNB-től jövő hét kedden?

A sajtóban megjelent információk szerint az MNB közel lehet már a gazdaságösztönző eszköztárának határához. Így ugyan lenne lehetősége a jegybanknak a kedvezményes hitelprogramok növelésére (még a jelenlegi keretösszeg sem merült ki, pl. az 1500 milliárd forint keretösszegű NHP Hajrá! kihasználtsága 2020. szeptemberi jelentés szerint 467 milliárd forint volt), de – a magas bizonytalanság miatt – óvatosabbá váltak az ügyfelek és a kereskedelmi bankok is.

Ez alapján várakozásunk szerint szeptember 22-én nem várható további monetáris élénkítő lépés (sem további kamatvágás, sem új program). Azonban az MNB továbbra is fenntartja a laza monetáris kondíciókat, és az infláció gyorsulása ellenére nem módosít a monetáris politikai eszköztáron. Az MNB véleményünk szerint továbbra is elkötelezettséget mutat a tartósan alacsony kamatkörnyezet irányában, és ez a jegybanki eszközök mellett a kommunikációban is tükröződik.

Milyen gazdasági kilábalást vár az MNB?

Fontos szempont a kamatdöntő ülés tekintetében, miszerint az MNB-ben is pesszimistábbak a koronavírus-járvány következtében előállt krízisből történő kilábalást illetően. Virág Barnabás legutóbbi nyilatkozata szerint a „V”-alak helyett elképzelhetőbb egy pipa alakú kilábalás, valamint az év első 9 hónapjában 5-6%-os éves átlagos visszaesésre kerülhetett sor (az utóbbi hónapokban lelassult a kilábalás). Mindez pedig a kamatdöntés során nagy súllyal eshet latba.

Az MNB irányváltásának hátterében az idei második negyedéves 13,6%-os visszaesés állhat: a kormányzati beruházások – az MNB várakozásival ellentétben – meglehetősen elmaradtak az év első két negyedévében (17%-os, illetve 19%-os év/év alapú visszaesés), továbbá a jelenlegi statisztikák alapján a járvány második hulláma sem kerülhető el.

Itt fontos szem előtt tartani azt is, hogy a jegybanki kommunikáció egyre borúsabb képet mutat a március – vagyis a járvány kitörése – óta eltelt időszakban: az MNB márciusi Inflációs jelentésében még 2-3% körüli gazdasági növekedést prognosztizált, júniusban viszont lefelé módosította az idei és a jövő évi GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését a márciusi prognózisukhoz képest, 2020-ban 0,3–2,0%, 2021-ben 3,8–5,1% GDP-növekedést vártak.

A Fed és az ECB-döntések is kihatnak az MNB-re

A külső környezet továbbra is támogathatja az MNB laza monetáris politikájának fenntartását: az USA-ban az irányadó ráta visszakerült a 2008-as 0-0,25% szintre, illetve jelentős kötvényvásárlási programot működtetnek a tengerentúlon. Az ECB a gazdasági stimulus jegyében – több egyéb gazdaságösztönző intézkedésen felül – jelentős összegben folytatja régi és pandémia során bevezetett eszközvásárlási programjait. Továbbá a régiós országok mindegyikében a monetáris lazítás jelei voltak megfigyelhetők az alapkamat esetében (a lengyel jegybank 0,1%-ra, a cseh 0,25%-ra, a román jegybank pedig 1,5%-ra csökkentette az alapkamat mértékét).

Inflációs helyzetkép és kilátások

A laza monetáris politika ellen szóló szempont a kamatdöntés során, miszerint a hazai infláció augusztusban 3,9%-ra gyorsult a júliusi 3,8%-ról (év/év alapon), még inkább megközelítve az MNB inflációs toleranciasávjának felső, 4%-os határát. A maginfláció is tovább gyorsult, a júliusi 4,5%-ról 4,7%-ra augusztusban. Szeptemberben a headline infláció az augusztusihoz hasonló vagy magasabb szinten állhat bázishatásokból kiindulva, így akár el is érheti a 4%-ot, rosszabb esetben átlépheti azt. Ezt követően viszont mérséklődést mutathat az infláció a negyedik negyedévben. Hosszabb távon, a negyedéves inflációs mutatók tekintetében nem várható, hogy az infláció az előttünk álló években 4% fölé kerülne; azaz a következő években az infláció lassulásával számolhatunk, ahogy júliusi előrejelzésünkben is bemutattuk (a teljes elemzés itt található).

Tehát az infláció gyorsulása miatt az MNB-nek ismét egyensúlyoznia kell két, egymással ellentétes monetáris politikai reakciót igénylő folyamat között: gazdaságélénkítés laza monetáris kondíciókkal, illetve az infláció letörése monetáris szigorítással, bár ezt idén januárban sem lépte meg, mikor 4,7%-os inflációt mértek. Ugyanakkor a magas infláció a jegybank mozgásterét is korlátozza a további lazítások tekintetében.

Árfolyamhatások

További fontos szempont a hazai gazdaság tekintetében a forint fejlett piaci devizákkal szembeni árfolyamának volatilitása (EUR/HUF, USD/HUF). Az augusztus 10-ei hét óta jelentős gyengülést tapasztalhattunk az EUR/HUF-árfolyamban: míg augusztus elején csupán 345 körül járt az árfolyam, addig a szeptember 7-i héten 360-nál is járt a forint, azaz túl hirtelen túl nagy volt az emelkedés mértéke. Ez pedig már érzékeny tényezőt jelent gazdaságpolitikai szempontból. Aktuális MKB prognózisok hozamokra és árfolyamokra vonatkozóan itt érhetők el.

Milyen előrejelzéseket publikálhat az MNB friss Inflációs jelentésében?

A friss előrejelzések publikálásakor a jegybank várhatóan hangsúlyozza a koronavírus-járvány második hullámából eredő nagyfokú bizonytalanságot, amely a prognózisaikat is nagymértékben befolyásolja. A bizonytalanság a második hullám erősségére, időtartamára, illetve a terjedés ellen hozott potenciális korlátozó intézkedésekre vonatkozik. Következésképp, az MNB az eddigi pozitív tartományból (0,3-2,0%) negatív tartományba ronthatja az idei évre vonatkozó GDP-előrejelzését, vagyis a jegybank is gazdasági visszaesést vetíthet előre 2020-ra. 

2020-as évi jegybanki előrejelzés jelentősebb módosítása és a második hullám jelenleg is tapasztalható erőssége, ill. annak tartósságára vonatkozó bizonytalanság 2021-re is rányomhatja a bélyegét. A bizonytalanságból fakadóan a jelenlegi (júniusi) 2021-re vonatkozó 3,8-5,1%-os jegybanki gazdasági növekedési prognózisnál tágabbá válhat az előrejelzési intervallum (az alsó és a felső sávhatára is változhat).

Inflációs előrejelzések tekintetében várakozásunk szerint az MNB felfelé módosítja majd az idei évre vonatkozó várakozását (jelenlegi előrejelzés: 3,2-3,3%), viszont 2021 tekintetében – részben a bázishatások miatt – lefelé való elmozdulást várunk a jelenlegi előrejelzéshez képest (3,2%-3,3%), megtartva a sávos előrejelzés struktúráját a nagyfokú bizonytalanság miatt.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről havonta, e-mailben értesülhet.