Az októberi lassulás után ismét emelkedhet a hazai inflációs pálya

November 8-án, pénteken ismerhetjük meg a friss, októberi inflációs adatokat. Várakozásunk szerint a szeptemberi 2,8%-os szintről 2,5%-ra lassulhat a hazai infláció októberben 2018 októberéhez képest. A külső inflációs nyomás továbbra is alacsonynak mondható, az üzemanyagárak pedig minimális emelkedést mutattak idén októberben szeptemberhez viszonyítva.

Ugyanakkor az infláció októberi prognosztizált lassulása mögött egy technikai tényező, a bázishatás áll. Ez abból ered, hogy tavaly szeptemberről októberre gyorsult a hazai infláció, részben az üzemanyagárak emelkedése következtében. Azonban ugyanezen technikai tényező miatt az idei év utolsó két hónapjában ismét emelkedő inflációs pálya várható idehaza a tavalyi alacsony bázis miatt (ennek oka a világpiaci olajárak beszakadása 2018. november-decemberben, mely a hazai inflációba is begyűrűzött). A Danube Capital idén júliusi előrejelzésében 2019-re összességében 3,4%-os átlagos inflációt prognosztizált. Az azóta beérkező adatok alapján kismértékű lefele mutató kockázatokat lehet azonosítani az akkori előrejelzéshez képest.

Mi várható az előttünk álló időszakban a hazai infláció tekintetében? Várakozásunk szerint 2020-ban – az idei évihez hasonlóan – 3,4%-on alakul majd átlagosan a teljes árszínvonalromlás idehaza (év/év alapon mérve). Az olajárakkal kapcsolatos negatív kilátások és a szabályozott árú termékek esetében prognosztizált visszafogott árszínvonalromlás az inflációs dinamika mérséklődésének irányába hat. Ugyanakkor a gazdaságból érkező belső árnyomás inflációt gyorsító hatást fejt ki.

Ez utóbbi tényező, vagyis a várhatóan továbbra is magas belső árnyomás megmutatkozik a maginfláció dinamikájában is: várakozásunk szerint mind az idei év egészében, mind 2020-ban átlagosan a maginfláció rendre a teljes árszínvonalromlás felett növekszik majd. Ehhez elsősorban a gazdaságra jellemző bérnyomás járul hozzá, mivel a hazai átlagbérek további emelkedése várható az előttünk álló években. Bár az átlagbérek növekedési üteme a jövő évtől egy számjegyűre lassulhat, viszont ezzel együtt is bőven infláció feletti keresetbővülésre lehet számítani. A keresetek növekedése pedig a fogyasztói árakba is begyűrűzhet.

Érdemes továbbá két külső tényezőt is figyelembe venni, melyek ellentétes hatást fejtenek ki az inflációra, annak jövőbeli alakulására: a bérek növekedését tovább fűti, így az inflációt gyorsíthatja a 2018 végén meghozott kétéves bérmegállapodás (2019-ben és 2020-ban egyaránt 8%-kal emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege az előző évhez képest). Másrészt viszont ellensúlyozó tényezőként léphet fel a szociális hozzájárulási adócsökkentés, amely szerint idén július 1-jétől az adókulcs 19,5%-ról 17,5%-ra csökkent, és 2020-ban 15,5%-ra mérséklődhet tovább a reálkereset alakulásának függvényében.

---

Korábbi publikációimban már rámutattam néhány érdekességre az inflációval kapcsolatban (pl. olaj világpiaci árának alakulása); amelyek elősegítik a téma megértését és könnyebb befogadását. Ezt a hagyományt most is folytatom: szeptemberi blogbejegyzésemben esett szó egy fontos inflációs mutatóról, a maginflációról, mely az árszínvonal-emelkedés alapfolyamatát mutatja, kiszűrve az inflációból az egyszeri hatásokat (időjárás, világpiaci ármozgás stb.), így például a feldolgozatlan élelmiszerek, energia és szabályozott árakat. Felmerül viszont a kérdés, mik is azok a szabályozott árú termékek.

A szabályozott árú termékek és szolgáltatások árainak alakulását nem a piaci viszonyok, a kereslet-kínálat változása határozza meg; hanem a kormányzat. A szabályozott árak körön belül két csoportot lehet megkülönböztetni: a szabályozott energiaárakat, valamint a szabályozott árú szolgáltatások és gyógyszerek körét. Az előbbi csoporthoz tartozik a távfűtés, az elektromos energia és a vezetékes gázszolgáltatás (jól ismert példája a 2013-as rezsicsökkentés). A másik csoportba sorolják többek között a gyermekétkeztetéseket (bölcsőde, óvoda, iskola), tankönyveket, szemétszállítást, vízdíjat és csatornadíjat.

E termékek és szolgáltatások árainak alakulása külső adottság (szabályozó hatóságok állapítják meg az árakat), és mivel ezek is szerepelnek a fogyasztói kosárban (2019-ben annak 17%-át adják), érdemes ezek hatásától megtisztítani a fő inflációs mutatót, hogy az árszínvonal-emelkedés alapdinamikáját láthassuk. Ugyanígy, az előrejelzések esetében is érdemes a fő inflációs mutató számai mellett a maginflációra is koncentrálni.

Következésképp, a megalapozott és prudens előrejelzések érdekében figyelembe vesszük mindezen inflációra ható tényezőket, különös tekintettel a fő inflációs mutató és a maginfláció dinamikáját meghatározó elemeket és gazdasági mozgatórugókat, ezzel is segítve a vállalkozások üzleti tervezését; annak stabil és releváns alapot adva.

---