Ebbe mindenki bele fog zöldülni, avagy elérkezett a zöld gazdaság, a zöld pénzügyek kora

Küszöbön a tavasz, azonban nem csak a természet, hanem pénzügyeink is zöldülnek és a zöld gondolkodás egyre nagyobb teret hódít világszerte. A Magyar Nemzeti Bank is egyre inkább stratégiai  prioritásként kezeli a klímaváltozást, ennek megfelelően 2019 februárjában meghirdette Zöld Programját, a tavalyi év végén pedig elindította a Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény Programot és Orbán Viktor is beszélt erről 2020. februári évértékelőjében. A Magyar Nemzeti Bank definíciója a zöld pénzügyekre:

„Olyan, alapvetően piaci alapon, magánforrásokra épülő pénzügyi közvetítés,
melynek során a pénzügyi, befektetési, biztosítási szolgáltatások
 – a kockázatkezelési elvek sérülése nélkül –
dedikáltan a környezeti fenntarthatóságot is szolgálják,
jellemzően beruházások, projektek finanszírozásán keresztül.
 (Nem soroljuk ide a piaci szereplők CSR-tevékenysége keretében nyújtott adományokat, dotációkat.)”

Zöld gazdaság, fenntarthatóság, klímavédelem: sokszor halljuk manapság ezeket a szavakat

Ez utóbbit mindenki saját bőrén is megtapasztalhatta, hiszen pár hete Magyarországot is elérte a világszerte milliárdos károkat okozó ciklon, a Ciara. Mi magyarok, eddig talán belekényelmesedtünk az óceánoktól való távolság nyújtotta biztonságérzetbe, de hozzá kell szoknunk a megváltozó klíma következményeihez nekünk is, amely valószínűsíthetően nem csak egy egyszeri anomália, hanem hosszútávú trend lesz. Mindezeket erősíti az is, hogy az elmúlt években több rendkívüli esemény is ablakot nyitott a klímaváltozás extrém hatásaira: a hajóforgalmat is akadályozó kritikusan alacsony dunai vízállásra Magyarországon, az évről-évre emelkedő tengerszintre Velencében, vagy az egész kontinenst érintő gigantikus tűzvészre Ausztráliában, esetleg a sorra megdőlő klímarekordokra. A fenntartható fejlődést először az ENSZ definiálta 1987-ben: fejlődés, amely „anélkül elégíti ki a jelen szükségleteit, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségét saját igényeik kielégítésére”. A fenntarthatóság és a zöld gazdaság között pedig elválaszthatatlan kapcsolat van.

Felmerülhet a kérdés, hogy ez a „zöld címkézés” hasonló innovációt von-e maga után a pénzügyekben is, mint annak idején az energetikai besorolások, tanúsítványok megjelenésekor.  

A fogyasztói igények és a vállalati versenypozíciók mellett az energiafogyasztást jelölő címkézés az innováció legfőbb hajtóereje. Minél szigorúbbak a követelmények, annál nagyobb lehetősége van a vállalkozásoknak arra, hogy megkülönböztessék termékeiket, ami ösztönzőleg hat az innovációra. Az energiahatékonyságot jelölő címkék a különböző fogyasztási cikkek esetében lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy megalapozott döntéseket hozzanak. Elképzelhető, hogy néhány éven belül pénzügyeinket is ez fogja meghatározni.

Jelenleg azonban Magyarországon nincs kimondottan „zöld címkével” ellátott pénzügyi termék, hiszen a pénzügyi szektor szereplői a felkészülés, termékfejlesztés fázisában vannak.

Mindenesetre zöld pénzügyek kapcsán beszélhetünk zöld hitelekről, zöld betétekről, zöld befektetési alapokról, és a legutóbb terítékre került zöld kötvényekről is. Az energiahatékony hitelezés amellett, hogy csökkenti ökológiai lábnyomunkat, a hitelfelvevőnek alacsonyabb rezsit és törlesztőrészletet, a hitelezőnek pedig alacsonyabb kockázatokat és jobb hitelképességet jelent. Az energiahatékony jelzáloghitelezés célja, hogy kedvezőbb feltételek mellett juthassanak hitelhez azok a háztartások és vállalatok, akik környezetbarát, alacsony energiafelhasználású ingatlanhoz szeretnének hozzájutni. Miért fontos ez? Az épületek fűtése és hűtése jelentős mértékben hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához. Az Európai Unió elkötelezett a klímavédelemmel kapcsolatban: ennek érdekében 2021-től csak közel nulla energiaigényű, legalább 25%-ban megújuló energiaforrásokat használó épületek építését engedélyezi.

Zöld célokat támogató pénzügyi termékek

Van olyan pénzintézet, hol a betételhelyezésünkkor eldönthetjük, hogy egy listából mely hitelfelvevők környezettudatos céljait szeretnénk támogatni. A befektetési alapokat tekintve a nevükben valamely klímavédelmi, ökológiai, fenntarthatósági jellemzőt szerepeltető termékek jelenleg 1%-os részarányt sem képviselnek a befektetési alapok palettáján. Zöld kötvény kibocsátásra pedig ezidáig nem került sor Magyarországon. Ezen belül – a miniszterelnöki évértékelőben is beharangozott – zöld államkötvény olyan adósságpapír, melynek értékesítésekor a magyar állam környezetvédelmi célú beruházásokra szerezhet forrást, olyan befektetőket szólítva meg ezzel, akiket a hagyományos állampapírral nem lehet, de környezetvédelmi, illetve fenntarthatósági kulcsszavakkal igen. A zöld kötvények bevezetésén túl egyebek mellett a következő két évben 32 milliárd forinttal támogatja a magyar kormány a kis- és középvállalkozások megújuló-energiatermelését, valamint szigorúbban lépnek fel a Magyarországon működő multinacionális cégekkel szemben is, akitől elvárás a környezetbarárát technológiák alkalmazása. Az elköteleződés tehát látható a kormány részéről, amely a bankok és minden társadalmi szereplő számára közös érdek.

A téma fontosságát mutatja, hogy globális szinten a klímavédelmi finanszírozás 5 év alatt közel háromszorosára emelkedett:

Társadalmi felelősségvállalás

Azonban mindezen pénzügyi termékek az MNB Zöld Programjának csupán az egyik pontját jelentik, egy másik nagyon fontos pont a társadalmi pillér, amely főként gyermekeinkre épít. Hiszen ahogy Mark Carney, a Bank of England kormányzója egyik konferenciabeszédében mondta: “könnyen lehet, hogy amikorra a klímaváltozás világos és jelenlegi veszéllyé válik a pénzügyi stabilitásra nézve, már túl késő lesz, hogy stabilizáljuk a két fokos hőmérsékletemelkedést.” Most kell elkezdeni a jövő generáció építését a zöld pénzügyek tekintetében is, hiszen ahogyan a szelektív hulladékgyűjtés kapcsán megtanítjuk gyermekeinknek mit hova dobjanak, pénzügyeink zöldítését is rajtuk keresztül érhetjük el. Eddig „csak” pénzügyi tudatosságra próbáltuk őket nevelni, de elérkezett a zöld gazdaság, a zöld pénzügyek kora.