2022: a franciák a húrok közé csapnak?

Előző blogbejegyzésemben a 2022-es év várható gazdasági tendenciáit foglaltam össze. A következőkben 2022 nagyobb eseményeit veszem számba. Az elmúlt évek mindegyikében egy-egy ország a figyelem középpontjába került: 2020-ban az elnökválasztás előtt álló Egyesült Államok, majd 2021-ben a parlamenti választások előtt álló Németország. Ez idén sem lesz másként, az éppen köztársasági elnököt választó Franciaország lesz az Európai Unió Tanácsának soros elnöke az év első felében.

Kiemelt események és választási körkép:

Az Egyesült Államokban 2022 novemberében kerül sor időközi választásokra, (amit teljes képviselőházra[1] és a 100-ból 34 szenátorra írnak ki). Az aktuális előrejelzések szerint a Kongresszus alsó- és felsőházában a republikánusok kerülhetnek többségbe a demokraták jelenlegi szűkös fölényével szemben. Ez azt jelenti, hogy a demokrata párti elnöknek, Joe Bidennek egy ellenzéki többségű Képviselőházzal kell majd együttműködnie. Így várhatóan a kormányzat korlátok közé szorított működése lesz jellemző Biden elnökségének hátralévő két évében.

Európai szempontból 2022 legmeghatározóbb politikai eseménye a francia köztársasági elnökválasztás lesz. A jelenleg regnáló, második ötéves ciklusára készülő Emmanuel Macron vezeti a népszerűségi listát, azonban a jobboldalon több, növekvő népszerűségű kihívója akad. Az új fejlemények tükrében a korábban biztos másodiknak számító Marine Le Pen, a Front National (Nemzeti Tömörülés) elnöke jelenleg a harmadik helyen áll. Az aktuális felmérések szerint a republikánus jelölt, Valérie Pécresse jelenleg a második legnépszerűbb jelölt. A negyedik helyen a szintén jobboldali, korábban újságíróként ismertté vált Éric Zemmour áll.

Az összes jelöltet figyelembe véve jobbra tolódás figyelhető meg a preferenciákban, ami a jövőben ellenpólust jelenthet a másik vezető európai hatalom, Németország frissen megalakult baloldali kormányával szemben. A 2022 áprilisi elnökválasztás után Franciaországban júniusban parlamenti választásokra is sor kerül, amely eldönti, hogy a következő elnöknek milyen összetételű törvényhozással kell együtt dolgoznia. Emellett régiónk országaiban is sor kerül választásokra 2022-ben, ahogy Szerbiában, hazánkban, Szlovéniában és Ausztriában is, ld. következő táblázat.

EU-soros elnökség:

Az év első felében éppen a köztársasági elnökségi választások előtt álló Franciaország lesz az Európai Tanács soros elnöke. Ez azt jelenti, hogy ha a kiéleződő küzdelem úgy hozza, még a francia elnök személye is változhat az év első felében. A 2022-es francia EU-s elnökség célja az európai szuverenitás erősítése közösségi és tagállai szinten egyaránt, ebbe belefoglaltatik a határait ellenőrizni képes Európa létrehozása, valamint a tagországok együttműködésének fejlesztése, („szolidaritási támogatási mechanizmus”), amely keretében a Frontex (Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség) bevonásával vészhelyzetben automatikusan segítséget nyújthat az egyes tagállamoknak a határainak védelméhez.

A közös klímapolitikát tekintve Emmanuel Macron szerint az atomenergia lehet a megoldás az energiaválságra és a klímasemlegességi célok elérésének kulcsa. Továbbá a francia elnök a 3%-os Maastrichti hiánycél felülvizsgálatát és esetleges lazítását is kilátásba helyezte. A közös európai identitás erősítését szolgáló programokat is szeretne elindítani, például a közös európai történelem feldolgozását, vagy a 25 év alatti fiatalok esetében az európai polgári szolgálat bevezetését (egyetemi csereutak vagy gyakorlatok formájában).

Az európai külpolitika tekintetében a Nyugat-Balkánnal való szolidaritás és együttműködés erősítése is napirenden lesz, ahogyan az Afrikai Unió és az EU vezetése között is sor kerül csúcstalálkozóra. Emmanuel Macron az európai országok közötti politikák harmonizálása érdekében már a francia soros elnökséget megelőzően is tett lépéseket, novemberben francia-olasz kormányközi megállapodásra is sor került, decemberben pedig a V4-ek vezetőivel is tárgyalt. Az év második felében pedig éppen a közép-kelet-európai régió, azon belül is Szlovénia adja az EU soros elnökségét.

További kiemelt események:

2022-ben Egyiptomban kerül megrendezésre a klímacsúcs. A klímapolitika az elmúlt évek során egyre fontosabbá vált. A koronavírus-járvány és a kapcsolódó lezárások mérföldkövet jelentettek a zöldfordulat tekintetében. Az EU 2050-ig szóló stratégiája klímasemlegesség elérését irányozza elő a tagállamok számra, de a jegybankok is – közöttük az MNB is – sorra fogadják el zöld stratégiáikat. Az ESG témák pedig a vállalati szféra számára is fontosabbá válnak. Ezért egyre nagyobb jelentőséget nyernek az olyan nagy nemzetközi találkozók, mint a klímacsúcs. Ugyanakkor a januári Világgazdasági Fórum is adhat indikációkat a gazdaság zöldítésének vonatkozásában.

Szerkesztett formában megjelent a g7.hu oldalon 2022. január 1-én.

---

[1] Az Egyesült Államokban kétévente kerül sor a Képviselőház tagjainak megválasztására.