Az amerikai elnökválasztás küszöbén

  • Balog-Béki Márta Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 7 perc   

Az amerikai elnökválasztás küszöbén

Szeptembertől a Danube Capital szakértői csapata az amerikai elnökválasztáshoz kapcsolódó témákban számos elemzést tett közzé. A választásokhoz kapcsolódó blogsorozat első etapjának záró részében azt mutatjuk be, mire érdemes figyelni kedden és szerdán (november 3-án és 4-én), miként hat a koronavírus-helyzet a választásokra és milyen forgatókönyvek valósulhatnak meg.

Blogsorozatunk az amerikai választásokról:

November 3-án mintegy 240 millió szavazásra jogosult állampolgár dönthet az amerikai elnök személyéről. Az amerikai választási rendszer több sajátossággal bír, a szavazás sem erre az egyetlen napra koncentrálódik: október 30-ig már 82 millióan leadták szavazatukat, míg 2016-ban 47,2 millióan adták le voksukat korábban. Akár 62,5%-os részvételi arány is lehet 2020-ban, amire több mint 100 éve nem volt példa.

Levélszavazatok – sok múlik rajtuk

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a pandémiás helyzet a szavazási módra és eredmények értékelésére is kihat (levélszavazatok számlálása), így november 3-ról 4-re virradóra még valószínűleg nem lesz látható a választások végleges eredménye. A koronavírus-járvány közepette a levélben leadott szavazatok aránya is jóval magasabb (37%), mint a pandémiás helyzet nélkül lenne (23,5%, USA Today felmérés), mindez pedig növelheti a hibás kitöltéseket is, amit nehéz előre megbecsülni.

A levélben Bidenre szavazók aránya majdnem kétszerese lehet a Trump táborhoz képest (47% vs. 23%). 18 államban figyelembe veszik még a november 3-án feladott szavazatokat is, ami akár több mint egy héttel is eltolhatja a hivatalos eredmények közzétételét. Ez több csatatér államban – szoros eredmény esetén – kiemelt figyelmet eredményezhet.

Ezekben az államokban dőlhet el a választás 2020-ban

Forrás: FiveThirtyEight[1]

Az elnökválasztás valójában nem közvetlen szavazás, az Egyesült Államok választási rendszerében az elektori testület választja meg hivatalosan az elnököt és alelnököt. 2 tagállam kivételével „a győztes mindent visz” elv szerint: a többséget megszerző elnökjelölt kapja meg a tagállam összes elektori szavazatát.

Négy évvel ezelőtt Donald Trump úgy nyerte meg a választásokat, hogy nem ő kapta a legtöbb szavazatot. Az amerikai választási rendszer sajátossága meghatározó volt, elég volt néhány csatatérállamban fordítania Trumpnak, miközben országos szinten közel 3 millióval kevesebben voksoltak rá. Számos államban, ahol Trump nyert négy éve, most szoros eredmény várható (Arizona, Észak-Karolina, Georgia, Wisconsin, Pennsylvania, Michigan). Pennsylvania, Michigan és Wisconsin államokat ismét hoznia kellene Trumpnak (itt összesen 46 elektori szavazat dől el) és nem veszítheti el Floridát (29 elektori szavazat) sem. Bár a közvéleménykutatási felmérések Biden előnyéről szólnak, az utolsó napok kampány stratégiája s a szavazófülkében eldőlő szavazási hajlandóság akár Trump felé is billentheti a végső mérleget.

Nemcsak a várható elnök személye a kérdéses, hanem az sem bizonyos, hogy milyen támogatásban részesül majd az elnök a programja végrehajtásához (az elnökválasztással egyidőben a 100 fős szenátusban 35 helyről szavaznak, valamint a 435 fős képviselőházban is választásokat tartanak), aminek számottevő reálgazdasági, legfőképp fiskális és külkereskedelmi politika és pénzpiaci hatása is lehet az előttünk álló hónapokban is.

Mi lesz akkor, ha Trump nem ismeri el a vereségét?

A republikánus elnök több interjúban is jelezte, nem szeret veszíteni, ami a közvélemény-kutatások szerint jósolt veresége esetén a hatalomátadást is megnehezíti. Ez a forgatókönyv okozná a legnagyobb bizonytalanságot és negatív piaci hatásokat. Önmagában Trump egyszemélyben nem tudja bojkottálni az eredményt, de a levélszavazatok eredményeire való várakozás közepette a nagyobb csatatérállamok, valamint a Kongresszus politikai megosztottsága egy hosszadalmas jogi procedúrához is vezethet.

Trump a kampányidőszakban is rendszeresen megkérdőjelezi a levélszavazatok hitelességét. Ezért megeshet, hogy a csatatér államokban, ahol nem kezdik el november 3-ig a levélszavazatok számolását, az eredmények még Trumpnak kedveznek, majd később fordulhat a kocka Biden javára. Az egyes államok maguk szabályozzák a levélszavazatok feldolgozását, van olyan állam, ahol rögtön a levélszavazat beérkezésekor, van, ahol csak a választás napján kezdik meg a folyamatot. Trump november 3-án győzelmet hirdethet ezekben az államokban, majd a később beérkező levélszavazatokat vonja kétségbe. Az egyes államok a vitatott eredménnyel a Legfelsőbb Bírósághoz fordulhatnak (pl. 2000-ben Florida is tette), itt az október 26-i új kinevezéssel a 6-3-as konzervatív előny Trumpnak kedvezhet.

A kiemelt három csatatérállamban (Michigan, Pennsylvania, Wisconsin) jelenleg a demokrata kormányzó mellé republikánus törvényhozás társul, így más eredményeket ismerhetnek el. 1876-ban egyszer már okozott káoszt egy ilyen helyzet a tengerentúlon, meghozott törvény (Electoral Count Act, 1887) rendelkezései sem egyértelműek.

Ha döntetlen eredmény születik (269-269), akkor a Kongresszus dönt

A Képviselőház választja meg az elnököt, itt államonként 1-1 képviselő szavazhat. A szavazást addig ismétlik, míg egy jelölt meg nem szerzi az államok több mint felének szavazatát. (A szenátus tagjai az alelnökről szavaznak.) Amennyiben a Képviselőház nem tud az elnök személyéről dönteni az elnök beiktatásának kitűzött idejére (2021. január 20. délig), akkor az alkotmány szerint az újonnan megválasztott alelnök lesz az ügyvezető elnök, amíg a képviselőház nem dönt az elnök személyéről. Ha az alelnök személyéről sem tudtak megegyezni, a képviselőház elnöke tölti be az ügyvezető elnöki posztot.


[1] Itt nem látható Michigan, egyes felmérések szerint itt kismértékű a demokrata előny, de nem dőlt el még egyértelműen a preferencia.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről havonta, e-mailben értesülhet.