4% fölé ugorhatott az infláció augusztusban

2020 júliusában a hazai fogyasztói árak átlagosan 3,8%-kal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, amely az infláció jelentős mértékű gyorsulását tükrözte a júniusi 2,9%-os szintről. Az infláció júliusi megugrásában egyedi tényezők is szerepet játszottak, amelyekről a Danube Capital szakmai blogján is publikáltunk.

Szeptember 9-én, szerdán ismerhetjük meg a friss, 2020. augusztusra vonatkozó inflációs adatokat. Várakozásunk szerint a hazai infláció augusztusban 4,1%-ra gyorsult a júliusi 3,8%-os szintről év/év alapon mérve, azaz a 2020. augusztusi a 2019. augusztusihoz viszonyítva. Vagyis a hazai infláció augusztusban átléphette az MNB toleranciasávjának (2%-4%) felső határát.

A külső, azaz az eurózóna irányából érkező inflációs nyomás továbbra is alacsony, illetve az előző hónapokkal ellentétben az üzemanyagárak kismértékben csökkentek júliusról augusztusra, amelyben közrejátszhatott a forint-dollár árfolyam süllyedése (e témáról részletesen a Danube Capital szakmai blogján is publikáltunk). Ugyanakkor a bázishatás miatt augusztusban az infláció gyorsulását várjuk júliushoz képest (a nemzetközi olajárak 2019 augusztusában csökkentek, így alacsony bázis alakult ki).

Egyedi inflációt befolyásoló tényező az élelmiszerárak alakulása, melyek kismértékű emelkedésére számítunk augusztusban. Az élelmiszerárak tekintetében ellentétesen ható tényezők játszhattak szerepet: a zöldségek és a sertéshús árai csökkenhettek, míg a gyümölcsöknél, tartós élelmiszereknél, illetve a baromfihús esetében áremelkedésre kerülhetett sor. Továbbá a búza aratási időszaka is befejeződött, de mind mennyiség, mind minőség tekintetében rosszabb eredménnyel zárult, mely szintén árnövekedést indukálhat.

Előretekintve a jelenleg ismert információk, adatok alapján a korábbi várakozásunkkal összhangban szeptemberben a headline infláció – a bázishatásokból kiindulva – az MNB inflációs toleranciasávjának felső, 4%-os határa felett maradhat, ezt követően viszont mérséklődést mutathat a negyedik negyedévben.

Hosszabb távon, a negyedéves inflációs mutatók tekintetében nem várható, hogy az infláció az előttünk álló években 4% fölé kerülne; azaz a következő években az infláció lassulásával számolhatunk. 2021-től tehát tartósan visszafogottabb lesz a hazai inflációs nyomás, ahogy júliusi előrejelzésünkben is bemutattuk (a teljes elemzés itt található).

Enyhe vírushelyzetet feltételező makrogazdasági pályánk esetében – ahol a járvány második hullámának lefutása kezelhető mértékű lesz és kisebb korlátozások mellett mérsékelt gazdasági érintettséggel járna – az idei évben várakozásunk szerint 3,2%, míg 2021-ben 2,3% lehet a hazai infláció, majd 2022-ban 2,6%-ra gyorsulhat. A súlyosbodó vírushelyzetet feltételező pálya esetében – ahol tavaszhoz hasonlóan ismét számíthatunk 1-1,5 hónap szigorúbb korlátozásokra, akár lezárásokra is – első pályánkhoz képest alacsonyabb inflációs előrejelzések (2020: 3,0%, 2021: 1,1%, 2022: 1,7%) hátterében a magasabb gazdasági visszaesés és a mérsékeltebb jövő évi visszapattanás áll elsősorban.

Összességében elmondható, hogy a változatlanul borús gazdasági kilátások ellenére a hazai inflációs nyomás továbbra is megmarad, nem várható az előttünk álló években defláció a világgazdaságban várható extrémen alacsony inflációs környezet ellenére sem (az eurózónában 0% körüli infláció várható 2020-ban).

---

Útmutató a KKV-k számára: az üzleti tervezés során (is) érdemes figyelembe venni az inflációs, azon belül is főleg a maginflációs kilátásokat, mely utóbbi az inflációs alaptendenciákat ragadja meg. Előrejelzésünk szerint 2021-2022-ben a maginfláció érdemben csökkenhet az idei évre várt értékhez képest: enyhe vírushelyzet pályánkon 2021-ben 2,1%-on, 2022-ben 2,7%-on alakulhat a maginfláció, így 2-3% körüli áremelkedéssel érdemes tervezni az üzletmenet során. Súlyosbodó vírushelyzet esetében viszont 2021-ben 0,5%-os, 2022-ben 1,4%-os maginfláció várható.

A háztartások részére értékesíthető termékek esetében ilyen mértékű áremelésekkel aligha árazná ki magát egy vállalati szereplő a piaci versenyből. Sőt ezen a ponton meg kell említeni, hogy az inflációs statisztika a hivatalos módszertan szerint csak a tiszta áremelkedéssel kalkulál és igyekszik kiszűrni a termékek tulajdonságából fakadó változásokat. Tehát abban az esetben, ha egy vállalat termékeiben minőségjavulás is várható, akkor könnyedén 3% fölé (súlyosbodó vírushelyzet esetében 1-2% fölé) is mehet az áremelések tekintetében.

---

A Danube Capital negyedévente vizsgálja felül makrogazdasági prognózisait, október elején várható a következő helyzetértékelés. Az idei évre vonatkozó inflációs prognózisunk esetében a legfrissebb adatok tükrében felfelé mutató kockázatok láthatóak.