A gyorsuló infláció mögött egyedi tételek is állnak

  • Erdélyi Dóra Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   

Augusztus 11-én, kedden ismerhetjük meg a friss, 2020. júliusra vonatkozó inflációs adatokat. Várakozásunk szerint a hazai infláció júliusban 3,4%-ra gyorsult a júniusi 2,9%-os szintről év/év alapon mérve, azaz a 2020. júliusi a 2019. júliusihoz viszonyítva. Vagyis a hazai infláció júliusban is az MNB toleranciasávján belül mozoghatott (2%-4%).

Az infláció alakulását véleményünk szerint több tényező hatása befolyásolta júliusban. A külső, azaz az eurózóna irányából érkező inflációs nyomás továbbra is alacsony, ugyanakkor az üzemanyagárak továbbra is dinamikus növekedést mutattak az előző hónaphoz képest, ahogy azt tapasztalhattuk júniusban is. Az üzemanyagárakat a gazdaságok járvány utáni helyreállása és az ebből (is) fakadó üzemanyagok iránti magasabb kereslet hajtotta. Továbbá az emberek közti távolságtartás is befolyásolhatja a magasabb üzemanyag-keresletet, mivel többen preferálhatják az autóval utazást a tömegközlekedéssel szemben.

Ezenkívül az üzemanyagárak emelkedésében egy speciális, a jövedéki adóra vonatkozó szabály is szerepet játszott júliusban, ahogy arról idén januárban írtunk már. Eszerint alapesetben a benzinnél 120 forint literenként a jövedéki adó (gázolajé 110,35 Ft/liter). Egy jogszabály értelmében azonban, ha a kőolaj hordónkénti világpiaci ára tartósan 50 amerikai dollár vagy az alá csökken, akkor a benzin jövedéki adómértéke literenként 5 forinttal nő (125 Ft/liter lesz a jövedéki adó); a gázolajé pedig 120,35 Ft/literre emelkedik. A NAV tájékoztatása szerint 2020 második negyedévében 50 dollár alá, 29,928 dollárra csökkent a Brent típusú olaj hordónkénti világpiaci átlagára, mely miatt a harmadik negyedévben – 2020. július 1-jétől – automatikusan emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója.

További egyedi tétel az infláció tekintetében, miszerint 2020. július 1-jétől emelkedett a cigaretta, a finomra vágott fogyasztási dohány és az egyéb fogyasztási dohányok jövedéki adója (korábbi jövedéki adóemelés idén januárban volt), mely szintén az inflációs dinamika erősödésének irányába hatott júliusban. Egyedi tényező továbbá, hogy a közterületi parkolási díjakat átmenetileg eltörölték a járvány idején, azonban július elején visszaálltak a fizetős zónák. Az infláció gyorsulását ellensúlyozó tétel, hogy az élelmiszerárak csökkenést mutathattak júniusról júliusra, ahogy egy hónappal korábban is.

Előretekintve, legújabb Negyedéves Makrogazdasági Kitekintőnkben (teljes anyagot ide kattintva érheti el) két, egyenlő valószínűségű pályát vetítettünk előre a magyar gazdaság vonatkozásában, melyek közötti különbséget a járvány második hullámával kapcsolatos, eltérő várakozás adja.

Enyhe vírushelyzet esetén a koronavírus-járvány lefutása kezelhető mértékű lesz, így nem várjuk, hogy az idén március-áprilisihoz hasonló teljes gazdasági leállás következik be. Ebben az esetben kisebb mértékű korlátozások mellett mérsékelt gazdasági érintettséggel számolunk. E pályánk szerint az idei évben 3,2%, míg 2021-ben 2,3% lehet a hazai infláció, majd 2022-ban 2,6%-ra gyorsulhat. Továbbá a maginfláció – mely az árszínvonal-emelkedés alapfolyamatát mutatja – várakozásunk szerint 2020-ban a tavalyi évi (3,8%) magas szint fölött, 4,1%-on alakulhat (áthúzódó hatások; forint árfolyamának 2020 elejétől tapasztalt gyengülése). 2021-re viszont kifuthat az árfolyamhatás, kiárazódnak a korábbi (2019-es) magas bázisok, a GDP növekvő pályára áll, ám csak az év végére éri el a potenciális növekedést, így jövőre összességében 2,1%-os maginflációt várunk.


Útmutató a KKV-k számára: 2021-2022-ben a maginfláció érdemben csökkenhet az idei évben várt értékéhez képest, így 2-3% körüli áremelkedéssel érdemes tervezni az üzletmenet során. Ugyanakkor a belső árnyomás erősebb lehet 2021-2022-ben a korábban várt szinteknél (áprilisi előrejelzésünk: 1,6-2,1%).

A háztartások részére értékesíthető termékek esetében ilyen szintű áremelésekkel egy vállalati szereplő aligha árazza ki magát a piaci versenyből. Sőt ezen a ponton meg kell említeni, hogy az inflációs statisztika a hivatalos módszertan szerint csak a tiszta áremelkedéssel kalkulál és igyekszik kiszűrni a termékek tulajdonságából fakadó változásokat. Tehát abban az esetben, ha egy vállalat termékeiben minőségjavulás is várható, akkor könnyedén 3% fölé is mehet az áremelések tekintetében.


Második gazdasági pályánk esetében idehaza súlyosbodó helyzettel kalkulálunk, emiatt járványügyi szigorító intézkedéseket vezethetnek be ismételten, akár kijárási korlátozást is.  Ebben az esetben – tavaszhoz hasonlóan – ismét számíthatunk 1-1,5 hónap szigorúbb korlátozásokra, akár lezárásokra is. A súlyosbodó vírushelyzetet feltételező pálya esetében első pályánkhoz képest alacsonyabb inflációs előrejelzések (2020: 3,0%, 2021: 1,1%, 2022: 1,7%) hátterében a magasabb gazdasági visszaesés és a mérsékeltebb jövő évi visszapattanás áll elsősorban. A maginflációs tételek árdinamikája is visszafogottan alakul (2020: 3,8%, 2021: 0,5%, 2022: 1,4%).

Összességében elmondható, hogy a változatlanul borús gazdasági kilátások ellenére a hazai inflációs nyomás továbbra is megmarad, nem várható az előttünk álló években defláció a világgazdaságban várható extrémen alacsony inflációs környezet ellenére sem (az eurózónában 0% körüli infláció várható 2020-ban).

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről havonta, e-mailben értesülhet.