Mi a német-magyar gazdasági kapcsolatok receptjének titkos összetevője?

Az ismert tény, hogy a hazai és a német gazdaság, illetve politika viszonyát szoros együttműködés jellemezte az elmúlt évtizedben; még ha egyes témák mentén ellentétes álláspontok is körvonalazódtak. Vannak azonban olyan tényezők, amelyekre nem minden esetben figyelünk fel.

Ilyen például az az összetevő, hogy az országos politika szintje mellett érdemes követni azt is, hogy egyes tartományok (pl. Bajoroszág, Baden-Württemberg) gazdasági szereplői és a hazai gazdaság közötti kapcsolatok különösen szorosak. Másrészt a gazdasági kapcsolatok nem csupán az autógyártásra korlátozódnak, a KSH adatai alapján például a nagy- és kiskereskedelemmel, ingatlanügyletekkel és fémfeldolgozási termék gyártásával foglalkozó német vállalatok jelenléte is meghatározó súlyú idehaza.

A német szövetségi szint inkább abban a tekintetben lehet meghatározó, hogy az új német vezetés milyen elképzelésekkel rendelkezik az Európai Unióval való együttműködésről (integráció mélyítése). Ennek kapcsán azonban nem várható változás: a politikai közép irányába húzó, koalícióképes német pártok hasonlóan gondolkoznak az európai integrációról. A másik kérdés, hogy a hazai gazdaság növekedése mennyiben függ a németétől?

Amellett, hogy Németország Magyarország első számú kereskedelmi partnere (fenti ábra), a német gazdaság és a hazai gazdaság teljesítménye között hosszú időszakon keresztül szoros kapcsolat állt fenn, a növekedési görbe együttmozgott (következő ábra).

2018 óta a német gazdaság folyamatos lassulását lehetett tapasztalni (2017: 2,6%, 2018: 1,3%, 2019: 0,6%), amelyet a koronavírus-járvány felgyorsított, 4,9%-kal zuhant német GDP. Ahogy az alábbi alábbi ábrán is látható, a magyar gazdaság bővülése a 2008-as válság után együtt mozgott a német GDP növekedésével, majd fokozatosan szétvált. Először 2012-ben, majd 2017 után még erősebb szétválás látszik: miközben a német gazdasági aktivitás lassulásnak indult, addig a hazai gazdaság 2018-ban és 2019-ben is meg tudta tartani dinamikus növekedését.

A szoros külgazdasági kapcsolatok fennmaradtak a két ország között. A német és magyar gazdaság teljesítményének szétválását más tényezők indokolják. A német ipar által előállított termékek kb. fele exportálásra kerül, így a külső környezet alakulása alapvetően meghatározza a német ipar teljesítményét (globális gazdaság lassulása, koronavírus-járvány vagy az elmúlt évek kereskedelmi feszültségei a nagyhatalmak között).

A külső kereslet gyengélkedése mellett a német gazdaságra jellemző struktúraváltás is érdemben hozzájárulhatott a gyenge ipari teljesítményhez Németország esetében, ahol a fejlett országokhoz képest az ipar nagy, 22-23%-os súlyt képvisel a teljes GDP-n belül. Eközben számos német cég a 2010-es években igyekezett a termelési fázisokat külföldre, például Magyarországra telepíteni.

A koronavírus-járvány pedig felerősítheti ezt a hatást, mivel a regionális lehetőségek felértékelődnek a távoli, ázsiai helyszínekkel szemben. Így a német ipari termelés lassulása a struktúraváltás következménye is. Ezen a ponton el is jutunk oda, hogy a német gazdaságra jellemző negatív dinamika hatása miért nem érződik a magyar gazdasági mutatókban.

Tehát az általános kereslet lassulása mellett a struktúraváltásból fakadó tényezők a német ipari termelést lefele, még a hazait felfele húzták (kivételt 2020 és a koronavírus-járvány jelentett). A GDP-adatok szétválása tehát megtévesztő lehet; az ipari kapacitásokon, az exporton és importon keresztül azonban továbbra is szoros marad a kapcsolat a két ország gazdasága között.