Miért érdemes a zöldülő gazdaságra figyelni?

Korábban már írtunk arról, hogy a technológiai fejlődés vívmányait mikor érdemes bevezetni, hiszen a generációváltás kérdése nem csak a korosztályok közötti staféta átadására érvényes, hanem a minket körülvevő eszközökre is kiterjed. Hasonló dilemma a környezetbarát megoldások és termékek kapcsán is felmerülhet.

A társadalomtudósokat régóta foglalkoztatja az a kérdés, hogy a technológia és a történelem fejlődése hogyan függ össze. Van, aki ezzel azt szeretnél előrejelezni, hogy mikor várható a következő technológiai forradalom. Mások abból a szempontból vizsgálják a technológiai periódusokat, hogy meghatározzák azok geopolitikai hatásait.

A britek az első ipari forradalommal váltak vezető hatalommá. Ezt követte az Egyesült Államok technológiai fölénye, amely az elektromosság és tömeggyártás elterjedésével kezdődött és lényegében máig sikerült megőriznie előnyét. A hidegháborúban is fontos szál volt a technológiai versengés, amely az űrversenyben csúcsosodott ki.

Amelyik nagyhatalom képes technológiai fölényre szert tenni, abból válhat a következő időszak legmeghatározóbb nemzetközi szereplője. A geopolitikai kérdéseknek a jelenleg zajló kereskedelmi háborúban is nagy jelentősége van. Létezhet-e olyan technológiai újítás, amely hosszú időre eldöntheti a nagyhatalmak versengését?

Először tekintsük át, hogyan alakulnak az említett ciklusok és pontosan mit jelentenek? A közgazdaságtan többféle periódussal számol. Az egyik legnevesebb, hosszú távú trendeket vizsgáló elméletet megalkotója Nyikolaj Dmitrijevics Kondratyjev. A Kondratyjev-hullámok olyan korszakok, amelyek során egy-egy világgazdaságot meghatározó technológiai vívmány elterjed, majd visszaesik, végül hanyatló korszakát éli, amíg egy új innováció fejlődése útnak indul. Az egyes korszakok 40-80 évig tartanak (az elmúlt kétszáz év különféle periódusait az alábbi ábra szemlélteti).

A soron következő korszakot meghatározó technológia egyik fontos eleme éppen a környezetkímélő, zöld megoldások elterjedése lehet. Európa igyekszik élenjárni a klímabarát intézkedések bevezetésében és a zöldtechnológiák fejlesztésében. Ennek oka – a téma önértéke mellett –, hogy az öreg kontinens nyersanyagigényéhez képest természeti erőforrásokkal kevésbé ellátott, illetve a klímaváltozás negatív gazdasági hatásait is igyekszik kivédeni.

Napjaink energiaalapú világában Európa rosszul áll a kőolaj és földgáztartalékokkal és nagyban kitett a fosszilis energiahordozók árváltozásainak. Így nem csoda, ha az alternatív energia és a CO2-kibocsátás szűkítését kedvező fejlődési irányként kezeli. Emellett Európa egyes területein a kőolajtermelés is megszűnik (pl. Franciaország).

Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a műanyag is petrolkémiai anyag. A műanyag által okozott környezeti terhelés kiváltása mellett európai szempontból fontos lehet az is, hogy egyes országok például a faanyagok előállítása, illetve a papíripar területén lehetnek versenyképesek (skandináv államok, Ausztria és Németország). A műanyag kiváltása körül is körvonalazódnak tudományos viták, de az alternatív energiaforrások jövője talán ennél is több kérdést vet fel.

A szél- és napenergia az időjárási körülményekhez kötött. A vízenergia hasznosításának lehetősége nem minden ország számára adott (például Magyarország alacsony tengerszint feletti magassága mellett nehezen kivitelezhető). Európa nagy reményeket fűz az olyan környezetkímélő újításokhoz is, mint az elektromos autó, ebben Németország játszik központi szerepet. Jelenleg a fejlesztésekben Európa bizonyos fokú lemaradást mutat, ugyanakkor zöldtechnológiák elterjesztésében Európa mindenképpen élen jár (pl. az elektromos autók vásárlásában Kína után a második legnagyobb piaca Európa, de az egy főre jutó vásárlások esetében élenjár.)

Európa a környezetbarát technológiai fejlesztésére irányuló versengésben még számos nehézséggel küzd. A közeljövőben a fejlesztés irányai között mind európai, mind pedig világszinten meghatározó lesz a zöldtechnológia. A negatív környezeti folyamatok felgyorsulásával Európa előnyt is kovácsolhat a környezetbarát intézkedések korai bevezetésévéből.

Felmerülhet a kérdés, hogy e témakör kapcsán mi lehet fontos egy hazai vállalatnak. Az európai uniós egységes szabályozás miatt szükséges ismernünk a stratégiai és fejlesztési irányokat (CO2-kibocsátási kvóta, műanyagcsomagoló anyagok kivezetésével kapcsolatos tervek, de az agrárium esetében is napirenden vannak a környezetkímélő megoldások). Másrészt az időtényezőt is fontos vizsgálni. A karbonkvóta esetében is gyors áremelkedésnek lehettünk szemtanúi, illetve az üzemanyag árak is képesek hirtelen megváltozni.

Európának nagy szüksége van az innovációkra, amelyek sokszor kis startup vállalatoktól indulnak. Elengedhetetlen, hogy mindig naprakészek legyünk a világgazdasági trendek tekintetében; és ha szükséges, kérjük szakértő segítségét. A kereskedelmi háború KKV-kat érintő hatásaival több blogbejegyzésben is értekezünk majd.