Mit várhatunk az MNB keddi kamatdöntő ülésén?

  • Németh Viktória Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 4 perc   

Az elmúlt néhány hónapban számos hazai gazdaságpolitikai intézkedést láthattunk a koronavírus-járvány hatásainak mérséklésére. A monetáris politikai eszköztár is jelentősen átalakult idehaza és a nagyvilágban egyaránt. Az izgalmas előzmények után felmerül a kérdés, vajon mit várhatunk most? Milyen adatokra érdemes figyelni a Monetáris Tanács keddi döntése kapcsán?

Hazánkban 2020. márciusában a fogyasztói árak átlagosan 3,9%-kal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, ezzel az infláció (a februári 4,4%-ról) visszatért a jegybank 3±1%-os toleranciasávjába. A maginfláció azonban tovább emelkedett: a februári 4,1%-ról 4,3%-ra. Továbbá az MNB által kiemelten figyelt, indirekt adóktól szűrt maginfláció a februári 3,8%-ról 3,9%-ra nőtt márciusban.

Ez utóbbiak továbbra is jelentős árnyomásra utalnak, bár a headline infláció 4% alá való csökkenése és a várható további lassulása kedvező az MNB kamatpolitikája szempontjából, mely így a jegybankot – több más tényező mellett – kivárásra ösztönözheti.

A jegybankok több országban is a monetáris lazítás útjára léptek a COVID-19-járvány hatására. Sokan az alapkamat csökkentésével reagáltak a kialakult helyzetre, valamint több jegybank likviditás nyújtásával is támogatja a pénzügyi rendszert repo-műveleteken keresztül (pl. ECB, Fed).

Az MNB is több lépésben jelentett be intézkedéseket és a monetáris politikai eszköztár is jelentősen átalakult. Többek között az alábbi javaslatokat, illetve intézkedéseket hozta a jegybank március óta: hiteltörlesztési moratórium a vállalatok és a lakosság számára, a fogyasztási hitelek THM-plafonjának szabályozása (a kormány rendeletbe iktatta), fix kamatozású fedezett hiteleszköz bevezetése, rugalmas egyhetes betéti tenderek újraindítása, állampapír- és jelzáloglevél-vásárlási program, Növekedési Hitelprogram bővítése és Növekedési Kötvényprogram lazítása.

A legutóbbi, márciusi kamatdöntő ülés alkalmával meghozott, illetve az április 7-én bejelentett komplex csomagban foglalt intézkedések jelentős hatást gyakorolnak a hitelezésre, illetve a pénz- és tőkepiaci kondíciók alakulására, azonban ezen intézkedéseknek átfutási ideje van, míg azok kifejtik a várt reálgazdasági hatásokat. Továbbá releváns makroadatok hiányában jelenleg nem ismertek a járvány pontos negatív hatásai sem. Ez pedig – az infláció várható lassulásán felül – várakozó álláspontra késztetheti az MNB-t, vagyis a keddi MNB-kamatdöntés alkalmával nem számítunk a monetáris kondíciók (pl. kamatfolyosó) érdemi módosulására.

Mégis érdemes figyelni a keddi ülésre, mivel fény derül a már bejelentett állampapír-vásárlási és jelzáloglevél-vásárlási program részleteire, amely a forint-, illetve a hazai állampapír-piac megítélését érintheti.

Az MNB többször is jelezte, hogy továbbra is adatvezérelt üzemmódban működnek (június 25-én jelenik meg a friss Inflációs jelentés az MNB új prognózisaival). Viszont ahogy korábban is láthattuk, a gazdasági helyzet súlyosságától függően eseti módon is beavatkozhat az MNB. Az MNB szempontjából fontosak lehetnek a járvány okozta gazdasági hatások számszerűsítéséről az április végétől, május elejétől folyamatosan érkező munkaerőpiaci és ágazati teljesítményre vonatkozó, kézzel fogható adatok. Azonban egészen június közepéig kell várni, míg megfelelő mennyiségű információ áll rendelkezésre a hazai, március-áprilisi gazdasági teljesítményről, vagyis a járvány negatív gazdasági hatásairól.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről havonta, e-mailben értesülhet.