Nyílik az olló a lakásárak és bérleti díjak között – lesz-e még 180 ezer forint felett a havi lakbér?

  • Bódia Lilla Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   

2020-ban sok mindent megélt az ingatlanszektor, ahogy a rövid és hosszú távú ingatlanbérleti piac is. Az elmúlt hetekben egymást érték a különböző elemzések, amelyek a tavalyi évet, a pandémia hatásait és a 2021-es ingatlanpiaci kitátásokat mutatták be. Most következzen egy nemzetközi összehasonlítás, amely Magyarországot több szempontból is a TOP 5-be sorolja az EU-27 tagállamok közül.

Dobogós helyezéseink háttere

2021. január 14-én tette közzé az Eurostat a 2020 harmadik negyedévre, illetve az elmúlt 10 évre vonatkozó lakásárak és bérleti díjak átlagos változását bemutató statisztikát. Ez alapján 2010-es bázison a lakásárak változása négy különböző korszakot élt meg. 2010 és 2011 féléve között a lakóingatlanok árának és bérleti díjának változása kéz a kézben járt, ám 2011 harmadik negyedévétől 2012-ig a két trend élesen elvált egymástól.

Míg a bérleti díjak változása a korábbi trend mentén haladt, a lakásárak 2013 elejéig zuhanásba kezdtek, majd két éven keresztül szinte stagnáltak. Az elmúlt 6 évben pedig robbanásszerű lakásár-emelkedés volt megfigyelhető a bérleti díjak nagyjából a korábbi évekkel azonos növekedési üteme mellett. Mindez 2010 és 2020 harmadik negyedéve között átlagosan 26,8%-os lakásár és 14,6%-os bérleti díj emelkedést jelentett az EU-27 országokban.

Forrás: Eurostat, Danube Capital

Persze gondolhatjuk, hogy ez nem sokat mond, hiszen az EU-27 egyes országai más-más teljesítményt mutattak az ingatlanpiac tekintetében is. Sőt, elég nehéz értelmezni az egy kalap alá vont új és használt lakások piacát, a főváros-vidék vagy családi ház-társasház, illetve panel-tégla szegmenseket. De ettől tekintsünk most el, és nézzük meg, miként alakult az elmúlt 10 év az EU-27 tagállamok lakáspiacain.

Nem mindegy, honnan indultunk

Az alacsony bázisról induló országok – mint például Magyarország – látványosabb növekedést tudtak elérni. A ranglista második helyét Észtország után rögtön hazánk foglalja el, hiszen 92,2 százalékos lakásár-emelkedés volt 10 éves időtávon. Csupán 4 tagállamban volt csökkenés az elmúlt 10 évben: Spanyolországban, Cipruson, Olaszországban és Görögországban. Ez utóbbi esetében a 2015-ös államcsőd-közeli helyzet is közrejátszott a jelentősebb lakásárcsökkenésben. A bérleti díjak tekintetében azonban a dinamikusan emelkedő trendet csupán két ország húzta vissza: Görögország és Ciprus. Magyarország a lista 5. helyén áll 43%-kal.

Forrás: Eurostat

Az elszabadult ingatlanárak nagyon hátrányosak a fiatal munkavállalókra nézve

Az elmúlt évek tendenciája alapján egyre inkább úgy tűnik, hogy a magyar fővárosban élő fiatalok számára jelentős teher a saját lakás vásárlása. Az európai fővárosokat összehasonlítva több, mint 17 évnyi jövedelem (teljes jövedelem, nem csak megtakarítás) szükséges egy 75 négyzetméteres lakás vásárlásához. Ez a mutatószám az elmúlt egy évben nőtt és ezzel a negyedik helyen áll Magyarország a 2020-as európai rangsorban.

Forrás: Eurostat, numbeo.com, MNB 2019 és 2020. novemberi Lakáspiaci jelentése alapján

Mégsem jött el a drasztikus lakásár-csökkenés 2020-ban, de mi a helyzet a bérleti díjakkal?

A koronavírus-járvány kirobbanása után sokan az ingatlanárak csökkenését várták vagy legalábbis az árdinamika mérséklődését. Ha a 2020-as évet európai összehasonlításban nézzük, az első és harmadik negyedév között csupán három olyan ország van, ahol csökkentek a lakásárak: Romániában, Észtországban és Cipruson. Látható tehát, hogy az előzetes adatok alapján a tavalyi év elején jósolt drasztikus árcsökkenés végül nem következett be.

A lakásbérleti piacot azonban a pandémia igencsak megtépázta: uniós átlagban még 2020 harmadik negyedévében is nőttek a bérleti díjak, miközben Magyarországon már 2020 elején is csökkenés volt megfigyelhető. A KSH és az ingatlan.com lakbérindexe szerint nyáron ugyan volt némi visszarendeződés az albérletárakban, de a koronavírus-járvány második hulláma ismét visszaesést eredményezett. A legfrissebb, novemberi adatok alapján már negyedik hónapja tart az albérletárak csökkenése, melynek köszönhetően az áprilisi mélypontnál is alacsonyabbak voltak a bérleti díjak novemberben. A KSH és az ingatlan.com adatai szerint 2019 végén-2020 elején volt csúcson a bérleti piac: egy átlagos havi lakbér a legjelentősebb kínálattal rendelkező fővárosban 177 ezer forint volt, míg a pesti régióban a 182 ezer forintot közelítette.

A legfrissebb adatok 165-169 ezer forintos albérleti díjakat mutatnak az ingatlan.com kínálatában szereplő kiadó lakáshirdetések alapján, amely kb. a két évvel ezelőtti szintnek felel meg. 2020-ban ugyan a koronavírus diktálta az árakat, de a számos gazdaságvédelmi akcióval és otthonteremtési támogatással az ingatlanpiac már megkapta a védőoltást: már csak azt kell kivárnunk, hogy hasson.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről havonta, e-mailben értesülhet.