Továbbra is kivárhat az ECB

Február végén fedezték fel az első koronavírussal fertőzött beteget Lombardiában. Az ezt követő napokban Olaszország a járvány új gócpontja lett és az elmúlt hónapokban egész Európát elérte a vírus és a vele járó gazdasági válság is. Világszerte számos fiskális és monetáris döntés született a járvány gazdasági hatásainak mérséklésére. Az eurózónát ért komoly csapások után az ECB sem ült ölbe tett kézzel, már márciusban reagált az eurózónát is súlyosan érintő történésekre.

Az irányadó kamatokon nem változtatott az ECB a március 12-i kamatdöntésekor: az alapkamat (0%) és a betéti ráta kamatlába (-0,5%) változatlan szinten maradt. Azonban számos egyéb módon reagált a koronavírus-járványra és annak várható negatív gazdasági hatásaira. Így például további hosszú távú refinanszírozási műveletet (TLTRO) indítottak ideiglenes jelleggel, annak érdekében, hogy azonnali likviditási támogatást nyújtsanak az euróövezet pénzügyi rendszerének.

A már korábban elindított TLTRO-program esetében pedig az eddigieknél kedvezőbb feltételeket biztosítanak. Továbbá eszközvásárlási programját is kibővítette az ECB (márciusi kamatdöntése alkalmával a korábbi 20 milliárd eurós havi ütem mellett, ideiglenesen, további 120 milliárd eurós eszközvásárlásról döntöttek, majd ezt követően 750 milliárd eurónyi addicionális eszközvásárlást jelentettek be).

A soron következő kamatdöntő ülését április 30-án tartja az ECB, ahol piaci és saját várakozásunk szerint nem módosít a jegybank az irányadó kamatokon, mivel egyrészt annak nem lenne érdemi hatása (ECB számára igen kicsi a mozgástér a monetáris lazításra). Másrészt a kivárást támaszthatja alá, hogy a jegybank időt szeretne adni, hogy a márciusban hozott intézkedései beérjenek és hatást gyakoroljanak a gazdaságra.

Ezenkívül, ahogy hazánk esetében, úgy az eurózónára vonatkozóan is április végétől, május elejétől kezdenek megjelenni a tényadatok a gazdaság március-áprilisi teljesítményével kapcsolatban. Az adatok megjelenésével párhuzamosan – ahogy az MNB esetében is – akár egyedi döntések keretében is lehet számítani jegybanki lépésekre (eszközvásárlási programjának második részét nem kamatdöntő ülésen jelentette be az ECB).

A fogyasztói árak alakulását például biztosan árgus szemekkel figyeli majd a jegybank. Idén márciusban 0,7%-ra lassult az inflációs mutató az eurózónában a februári 1,2%-ról (év/év alapon mérve), így jelentősen eltávolodott a jegybank 2% alatti, ám ahhoz közeli inflációs céljától. A legfrissebb, áprilisi inflációs adatokat április 30-án közli az Eurostat (elemzői konszenzus jelenlegi állása: 0,1%, év/év alapon).

Előretekintve, piaci várakozások szerint az inflációs kilátások globálisan csökkennek a koronavírus-járvány hatására; hiába okoz ugyanis a járvány a kínálati oldalon sokkot, a keresleti oldal sérülése piaci elemzések szerint erősebb lesz. Azaz a maginfláció globálisan is alacsonyabb lehet. Mindez az eurózóna esetében is várható a jelenlegi kilátások tükrében (beszakadó olajárak, prognosztizált gazdasági visszaesés, munkanélküliség várható emelkedése, kereslet visszaesése). Az IMF friss előrejelzése szerint stagnálás várhat az övezet inflációjára 2020-ban (0,2%), és 2021-ben is 1% közelében emelkedhet csupán az infláció.

Az inflációs adat mellett az első negyedévre vonatkozó friss GDP-adatot is április 30-án publikálja az Eurostat. Áprilisban a Bloomberg által megkérdezett elemzők szerint idén 5,2 százalékos lesz az eurózóna GDP-jének visszaesése. Márciusban még 0,6 százalékos növekedést vártak.

Az IMF még ennél is pesszimistább, várakozása szerint az eurózóna GDP-je 2020-ban 7,5%-kal zsugorodhat, 2021-ben pedig 4,7%-kal növekedhet 2020-hoz képest. Egyes tagállamok esetében (pl. Olaszország, Spanyolország) ennél is drasztikusabb gazdasági zsugorodás várható előrejelzések szerint (IMF: Olaszország: -9,1%, Spanyolország: -8%). Az elemzői konszenzus jelenleg az eurózóna első negyedéves GDP-jének 3,4%-os csökkenését várja (év/év alapon).

Továbbá fontos szempont, hogy az ECB idén januárban elindította a monetáris politikai stratégiájának felülvizsgálatát, ami várhatóan a jövő év közepére befejeződik. 2003 óta nem volt ehhez hasonló „újratervezés”, így előreláthatólag érdemben módosul majd a monetáris politikai keretrendszer az övezetben. Alapesetben egy ilyen nagyszabású stratégiai újragondoláskor a jegybankok időt szeretnek nyerni és változatlan monetáris kondíciókat fenntartani, azonban a koronavírus, illetve annak látható és további várható gazdasági hatásai már márciusban felülírták és továbbra is befolyásolhatják az ECB monetáris politikai lépéseit.