Mit léphet kedden az MNB?

December 15-én, kedden tartja az MNB Monetáris Tanácsa soron következő – és egyben az idei évben utolsó – kamatdöntő ülését, ahol a szakmai stáb által készített friss gazdasági prognózisok ismeretében döntenek a jegybanki instrumentumok esetleges felülvizsgálatát illetően. Ebben fontos tényező, hogy a koronavírus-járvány második hulláma mennyire lesz markáns, a kormány által már bejelentett korlátozó intézkedések milyen gazdasági hatásokkal járnak, milyen további szigorítások várhatók.

Várakozásunk szerint az MNB nem módosít a monetáris politikai eszköztáron, azaz az alapkamat szintjén sem (marad a 0,6%). A jegybank továbbra is elkötelezettséget mutat a tartósan alacsony kamatkörnyezet irányában, és ez a jegybanki eszközök mellett a kommunikációban is tükröződik.

A legutóbbi, november 17-i kamatdöntő ülés alkalmával a Monetáris Tanács nem módosította az alapkamat szintjét, továbbá nem került sor a kamatkondíciók változtatására sem (az egyhetes betéti tender kamata 0,75%-on maradt). A jegybank korábbi tájékoztatása szerint a szeptember 24-i effektív szigorítás oka az volt, hogy megelőzzék az inflációs kockázatok fokozódását. Az egyhetes betéti tendereken minden héten egyedileg döntenek a kamat mértékéről, a szeptemberi effektív kamatemelést követően az MNB Igazgatósága már nem emelte tovább az egyhetes betét kamatát.

Az inflációs alapfolyamatok alakulását tekintve az MNB továbbra is felfelé és lefelé mutató kockázatokat azonosít: a keresleti-kínálati súrlódások az áremelkedés irányába mutatnak, a gyenge kereslet egyre szélesebb körben kibontakozó dezinflációs hatása azonban az átlagos árszínvonal-változást mérsékli. Az előbb említett két tényező eredőjeként áll elő az inflációs pálya. A jegybank várakozásai szerint – a koronavírus-járvány következtében – az árazási döntések nagyobb változékonysága és a szokásostól eltérő szezonális mintázata a következő negyedévekben is jellemző marad.

Mind az egyhetes betét kamata, mind a december 15-i kamatdöntés szempontjából fontos tényező, hogy az infláció augusztus óta folyamatosan csökkenő pályán mozog (az augusztusi 3,9%-ról szeptemberben 3,4%-ra, októberben 3,0%-ra mérséklődött), novemberben az MNB közép távú célja, 3% alá került (novemberben 2,7% volt a headline infláció).

Várakozásunk szerint az egyhetes betét kamata még nem változik a december 17-i tenderen. Az inflációs kilátásokat tekintve a fő inflációs mutató az idei év utolsó hónapjában is várhatóan 3% alatt alakul, azaz nem lép ki az MNB toleranciasávjából. Hosszabb távon a negyedéves inflációs mutatókat tekintve sem várható, hogy a ráta az előttünk álló években 4% fölé kerülne.

A külső környezet továbbra is támogatja az MNB laza monetáris politikájának fenntartását. Az USA-ban az irányadó ráta visszakerült a 2008-as 0-0,25%-os szintre, a Fed jelentős kötvényvásárlási programot működtet, amelyet több alkalommal ki is bővítettek. Az ECB is folytatta likviditásnyújtó és (korábbi, illetve pandémia során bevezetett) eszközvásárlási programjait. A régiós országok esetében is a monetáris lazítás jelei voltak megfigyelhetők, a jegybankok többsége nulla közeli szinten tartotta az irányadó rátákat (a lengyel jegybank 0,1%-ra, a cseh 0,25%-ra, a román jegybank pedig 1,5%-ra csökkentette az alapkamat mértékét), a lengyel és a román jegybank folytatta állampapír-vásárlási programját. A laza külső monetáris kondíciók várhatóan tartósan fennmaradnak.

Egy intenzívebb, elhúzódó járványhelyzet jelentősebb piaci turbulenciákat, volatilisebb piaci mozgásokat indíthat el. Ennek ellensúlyozását a jegybank további monetáris politikai lépésekkel teheti meg, az idei tapasztalatok alapján elsősorban szóbeli intervenciókra kerülhet sor.