2022: jön a 22-es csapdája?

Véget ért egy újabb naptári év; immár a második, amelyben a koronavírus mindennapjaink része lett. Az elmúlt évek bizonytalanságai közepette számos találgatás született arra vonatkozóan, hogy vajon milyen lesz a járvány lefutása. Miként hat ez a gazdaságra? Milyen alakzata lesz a kilábalás dinamikájának, (V, K vagy pipa-alakú görbe)? Majd 2021 tavaszi hónapjaitól már az infláció és annak egyre tartósabbá válása vetett fel kérdéseket.

Ezeket a kérdéseket talán már többször hallottuk, mint szeretnénk; azonban a kívánt, valós válaszok váratnak magukra. A jelenlegi bizonytalan környezetben az előrejelzések még az átlagosnál is képlékenyebbek, éppen ezért, hogy a megoldáshoz közelebb jussunk, fontos átlátni a folyamatokat: maradhat-e a lendületes gazdasági növekedés a világban és idehaza? Milyen tendenciák érvényesülnek az infláció esetében? Megoldódnak-e a globális ellátási láncok esetében tapasztalható hiányok?

A gazdasági előrejelzések mellett érdemes számba venni a fontos mérföldköveket mint a jegybanki döntéseket (Fed, vagy ECB), amelyek horgonyozhatják az inflációs várakozásokat; vagy éppen a választásokat számos országban (USA időközi törvényhozási választások, a francia elnökválasztás vagy a régió országainak parlamenti választásai) meghatározva a fiskális politikák irányait. Ezeken kívül olyan eseményekre is sor kerül, mint az egyiptomi klímacsúcs. Utóbbi azért is fontos, mivel a világ gazdaságainak zöld átalakulása az elmúlt években felgyorsult.

Gazdasági növekedési kilátások a világban:

A gazdasági újranyitást követően 2021 során nem csupán a dinamikus bővülés kezdődött el. A kereslet olyan mértékben haladta meg a kínálatot, hogy az súrlódásokat okozott a két oldal között. A 2020-ban sok ágazatban tapasztalható teljes vagy részleges leállás után a feldolgozóipar (autó vagy elektronikai termékek gyártása) nem tudta tartani a lépést. A félkésztermék-, alkatrész-, illetve nyersanyag-hiány önmagában érezhető negatív hatásokkal jártak (készletszűke), ami mellett a kereslet és kínálat egyensúlytalansága felhajtotta az árakat. Ehhez a jelenséghez hozzájárult még a szállítási kapacitások beszűkülése (konténerhiány és munkaerőszűke). Továbbá – különösen a személyes kontaktust igénylő szolgáltatásokban (mint pl. a turizmus-vendéglátás) – a korábbi jelentős korlátozások nyomán munkaerőhiány alakult ki.

A nemzetközi szervezetek előrejelzése alapján 2022-ben a globális fellendülés tovább haladhat, de mérsékeltebb lendülettel és összességében kiegyensúlyozatlanabbá válhat. Bizonyos kínálati oldali korlátok, illetve a növekvő inputköltségek még hónapokig fennmaradhatnak. Ezt követően várhatóan a termelési kapacitások bővülésével, illetve azzal, hogy egyre többen térnek vissza a munkaerőpiacra, a kínálati oldali korlátok és a hiányok fokozatosan mérséklődhetnek 2022-23 során.

A nemzetközi szervezetek a 2021-es közel 6%-os globális gazdasági növekedés után, 2022-re valamelyest visszafogottabb dinamikát várnak, az OECD előrejelzése szerint 4,5%-os, az IMF szerint 4,9%-os globális gazdasági bővülés következhet. 2023-ban további mérséklődés várható, 3,3%-os növekedéssel.

A folyamat a növekedési kilátások stabilizálódását is jelenti. Az 1960 és 2019 közötti átlagos gazdasági növekedés is 3-3,5% körül alakult, vagyis a 2021-es nagy felpattanás a tavalyi drasztikus csökkenést kompenzálta, és a fokozatosan csillapodó dinamika nyomán a megszokott gazdasági bővülési ütemhez való visszatérés következhet be.

Ugyanakkor a nemzetközi szervezetek arra is figyelmeztetnek, hogy így is maradnak kiegyensúlyozatlanságok a növekedésben és a gazdaság menetében. Mind a koronavírus-járvány körüli bizonytalanság fennmarad, mind az áruhiányok helyreállásával és az infláció tartósságával kapcsolatos kiszámíthatatlanság velünk marad. Ugyanakkor az egyes ágazatok és országok között egyre nagyobb különbségek alakulhatnak ki. Például a nagymértékben a személyes kontaktusra épülő ágazatok lassabban állnak helyre, így azok az országok is, ahol ezeknek a szektoroknak nagyobb súlya van a gazdaságban. E tekintetben az alapanyaghiány, és az így leállni kényszerülő ágazatok további kockázatot és bizonytalansági tényezőt jelentenek.

Az amerikai gazdaság a vártnál némileg gyengébben, míg az európai gazdaság jobban teljesített 2021-ben. Az amerikai gazdaság teljesítménye 2021 második negyedévére elérte a válság előtti, 2019-es szintjét. Azonban a növekedés az előzetes várakozásoknál mérsékeltebb szinten haladt előre (részletek a következőkben). 2022-ben 3,7-5,2%-kal emelkedhet, illetve 2,4% körüli mértékben 2023-ban.

A közegészségügyi helyzet közelmúltbeli javulása támogatni fogja a szolgáltató szektor bővülését és a munkaerőpiac gyarapodását. Ugyanakkor az ellátási zavarok teljes rendeződése elhúzódhat. Összességében 2022-ben lehetővé válik a háztartások és a vállalkozások erőteljesebb kereslete és az üzleti bizalom helyreállása. Ezt a fogyasztás élénkülése fogja kísérni. Mindazonáltal, ahogy a munkaerőpiac tovább feszül, a széles körű bérnyomás egyre markánsabb lesz.

Az eurózóna esetében a 2021-es robusztus növekedés (5,0-5,2%) után fokozatosan lassuló dinamika várható, 2022-ben 4,3%, 2023-ban pedig 2,5% körüli bővüléssel. A fogyasztást és a beruházásokat továbbra is élénkíti a korlátozó intézkedések kivezetése és a növekvő háztartási kiadások. 2022-ben az előrejelzések szerint a munkanélküliség a pandémia előtti szinten alakulhat, 2023-ban pedig ez alá mérséklődhet; de a keresetek emelkedése a várakozások szerint ezzel együtt sem lesz tartós.

A hazai gazdaság növekedési kilátásairól korábban írtunk a Danube Capital blogján.

Inflációs körkép:

Az infláció a következő időszakban az előrejelzések szerint számos országban magasabb lesz, mint a járvány előtt volt, de fokozatosan visszatérhet a jegybankok által megjelölt toleranciasávba. A fogyasztói árak emelkedése 2021 végén tetőzhet, majd fokozatosan mérséklődik. Az OECD gazdaságainak egészében az éves fogyasztóiár-emelkedés az előrejelzések szerint 2022 végére körülbelül 3,5%-ra mérséklődhet a 2021 végi közel 5% körüli szintről, majd 2023-ban 3%-ra lassulhat.

A fejlett piacok közül az Egyesült Államokban a várakozások szerint a következő időszakban az infláció valamelyest mérséklődhet a jelenlegi magas szintről, mivel fokozatosan enyhül a gépjárművekkel és az energiával kapcsolatos kínálati oldali szűkösség. Ugyanakkor a magasabb bérek, valamint a lakbérek és a szállítási díjak közelmúltbeli emelkedése hozzájárul ahhoz, hogy a fogyasztói árak inflációja jóval 2% felett maradjon a következő időszakban is. A Fed már nem tekinti átmenetinek az infláció megugrását. 2021. decemberben tovább emelte az inflációs előrejelzését: 2021-ben 5,3%-os (szeptember: 4,2%), 2022-ben 2,6%-os (szeptemberben: 2,2%), 2023-ban 2,3%-os (szeptemberben: 2,2%), míg 2024-ben 2,1%-os inflációt várnak (megegyezik a szeptemberi előrejelzéssel). Az infláció a jegybank jelenlegi várakozásai szerint 2022 végére enyhülhet.

A Fed jelzése alapján 2022-ben elkezdődik, ha már lezajlott a tapering (az eszközvásárlási program fokozatos kivezetése), majd 2023-ban és 2024-ben is folytatódhat a kamatemelési ciklus.

Az infláció továbbra is felfelé mutató kockázatot jelent. Ehhez hozzájárulhat a lakossági megtakarítások magas szintje, amely a fogyasztás vártnál erősebb fellendülését eredményezheti. A hosszabb távú inflációs várakozások horgonyzása 2022 elejétől szigorúbb monetáris és fiskális politikát tehet szükségessé. Ugyanakkor a koronavírus-járvány miatti gazdasági aktivitást korlátozó intézkedések újbóli bevezetése lefelé mutató kockázatot jelent, különösen azokban az államokban, ahol viszonylag alacsony az átoltottság.

Az eurózóna infláció emelkedése az ECB előrejelzése szerint csak átmeneti tényezőknek köszönhető, 2022-ben ezek döntően megszűnhetnek (például az energia- és nyersanyagárak csökkenésének, ill. a bázishatásnak köszönhetően). A legnagyobb kockázatot Christine Lagarde jegybankelnök szerint az ellátási nehézségek és a magas energiaárak jelentik (ezek külső tényezőknek számítanak, amelyekre nincs hatása a jegybanknak).

A jegybanki előrejelzés szerint az infláció 2022 elején lassul, de 2022 nagy részében így is 2% felett maradhat. 2021-ben 2,6%-on, 2022-ben 3,2%-on, 2023-ban 1,8%-on alakulhat éves átlagban az infláció.

A hazai inflációs várakozásokról korábban írtunk a Danube Capital blogján.

Várható jegybanki reakciók az inflációs környezetre:

A Fed 2021. decemberi jelzése szerint 2022-ben már három kamatemelés várható (év végére 0,75-1,00% között lehet az irányadó kamatsáv), mely 2023-ban és 2024-ben is folytatódhat, (jelenlegi irányadó kamatsáv: 0-0,25%-os). 2021. novemberben elkezdődött a Fed eszközvásárlásainak fokozatos visszafogása. 2021. decemberi döntése értelmében a Fed felgyorsítja eszközvásárlásainak kivezetését, a program már 2022. márciusban véget érhet: a vásárlási keretösszeg 30 milliárd dollárral csökkent (20 milliárddal mérséklik az államkötvények havi vásárlását, a jelzáloglevelek vásárlását pedig 10 milliárd dolláros ütemben folytatják).

Előretekintve az ECB decemberi döntése alapján 2022-ben is várható a jelenlegi, extrémen alacsony kamatkörnyezet. Az aktuálisan érvényes kamatkondíciók az övezetben: refinanszírozási műveletek 0,00%-os kamatlába, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábának 0,25%-os, illetve -0,50%-os szintje.

Az Európai Központi Bank 2021. decemberben határozott az eszköztára átalakításáról. Ennek értelmében az ECB a pandémiás eszközvásárlási program (PEPP) fokozatos kivezetése mellett döntött, március végére lezárulnak a vásárlások. A PEPP újrabefektetési időtartamát ugyanakkor meghosszabbítják, a lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket legalább 2024 végéig újra befektetni szándékozik az ECB.

A hagyományos eszközvásárlási programjának (APP) havi keretösszegét viszont megemelte az ECB a PEPP kivezetése utáni időszakban: havi 20 milliárd euróról 40 milliárdra a második negyedévben és 30 milliárdra a harmadik negyedévben, míg 2022. októbertől visszaáll 20 milliárd euróra. A program addig marad, míg a jegybank nem látja szükségesnek a kamatemelést. A likviditást nyújtó eszköz, a TLTRO III 2022. június végéig biztosítja a kedvező hitelezési feltételeket a bankoknak, ugyanakkor a jegybank szorosan figyelemmel követi majd, hogy a program megvalósulása mennyire segíti elő a hatékony monetáris transzmissziót.

Hazánkban 2022-ben tovább folytatódik a havi ütemű kamatemelés (az alapkamat jelenleg 2,40%-on, az irányadó egyhetes betéti kamat 3,60%-on áll). A jegybank hosszú, kiszámítható kamatemelési ciklust tart fenn, azonban annak várható mértékére nem tett utalást decemberben.

2022-ben a következő időpontokban kerül sor kamatdöntő ülésekre az MNB, az ECB és a Fed esetében:

Összegzés:

A 2022-es év első fele még mindenképp a magas infláció és az ellátási kapacitások körüli bizonytalanság jegyében fog telni. Ez várhatóan rányomja a bélyegét a gazdasági növekedési kilátásokra is, azonban még mindig kedvező dinamika várható a 2022-es évben nemzetközi szinten és idehaza is. 2023-ra pedig már visszaállhat a világ éves átlagos gazdasági bővülése az átlagos (járvány előtti) ütemre, a kínálati problémák rendeződhetnek, emellett a jegybankoknak sikerülhet horgonyozni az inflációs kilátásokat. 2022-ben a monetáris politika fokozatos szigorítása várható a világban, majd 2023-ban már a jelenleginél magasabb kamatkörnyezet várható nemzetközi szinten.

Szerkesztett formában megjelent a g7.hu oldalon 2022. január 1-én.