Megtakarítások: fogadalom koronavírus idején?

A koronavírus-járvány időszakában az egyik központi tényező az a bizonytalanság volt, amely a járvány és a korlátozások elmúlása körül rajzolódott ki. Felszínre került, hogy a háztartások és vállalkozások milyen tartalékokkal rendelkeznek vagy éppen nem rendelkeznek.

A megtakarítások és a pénzügyi tudatosság Magyarországon, illetve a régióban – a járványtól függetlenül is – különös kérdést jelent. A volt szocialista országokban a pénzügyi tudatosság fejlődése szempontjából van egy sajátos rajtkő, a rendszerváltás korszaka. Azóta számos új jelenséget kellett a társadalomnak megtanulni, a devizahitelektől a pénzügyi termékek egyre bővülő körén át az újonnan megjelenő digitális pénzekig. Ennek tükrében kérdés, miként alakultak a hazai megtakarítások? Hogyan befolyásolta ezt a koronavírus-járvány?

Hogyan hatott a megtakarítási hajlandóságra a koronavírus?

A pénzügyi tudatosság szempontjából az egyik legmeghatározóbb kérdés a megtakarítások. Ez nagyban befolyásolja a gazdaság helyzetét is, mikro (egyéni) szintű pénzügyi döntéseink, hogy megtakarítunk vagy fogyasztunk, mind kihatnak a gazdaság egészségre, így a GDP alakulására is. A jelenlegi helyzetben, a koronavírus-járvány nyomán kialakult gazdasági visszaesésből való kilábalás során fontos szempont, hogy a megtakarítások vagy a fogyasztás irányába mutatkozik az eddigieknél nagyobb hajlandóság. Ráadásul a járvány kapcsán megváltozott életforma szintén befolyásolja a két tényező közötti választást azoknál, akik nem vesztették el részben vagy egészben a munkájukat.

Ugyanakkor egy jelentős létszámú társadalmi csoport élete megváltozott: a KSH adatai alapján a 2020 áprilisában távmunkában vagy home office keretében dolgozók 16,7%-os aránya a tavaly áprilisinak több, mint tízszerese. Ez életmódváltozással is járt. Sokak esetében a korlátozások miatt automatikusan csökkentek a kiadások (felmérésünk szerint az új életmód miatt a háztartások 41%-nak csökkentek a kiadásai). Nem csak a tavaszi hosszú hétvégés utazások estek ki a vásárlói kosarukból, hanem például sokkal többen főznek otthon és így használják a vendéglátás adta lehetőségeket.

Másrészt a kiskereskedelem élelmiszerszektorának és egyes informatikai eszközök eladásának szárnyalása mellett más szegmensek részben vagy egészben befagytak, mint a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek és az üzemanyag-forgalom. Ez összegezve a GDP komponensek közül a fogyasztási adatok visszaesésében vagy visszafogott növekedésében mutatkozhat meg az idei évben.

Milyen helyzetben találta a járvány a hazai háztartásokat?

Számos egyedi tényező merül fel, de összességében jelentősebb a háztartások megtakarítási állománya, mint korábbiakban. A lakossági megtakarításokra vonatkozó, jövedelmi deciliseket is tartalmazó részletes, európai szintű felmérés 2014 óta nem készült (ennek eredményeit is csak 2017-ben publikálták). Az azonban – ahogy az alábbi ábra is mutatja – kirajzolódik, hogy a háztartások GDP-arányos állománya az elmúlt évtizedben kétszeresére növekedett (60% körüli szintről megközelítette a 110%-ot).

Ennek egyik oka, hogy a 2010-es évek közepe óta jelentősebb jövedelem-emelkedés következett be Magyarországon: a KSH adatai alapján a bruttó átlagkereset 1,5-szeresére növekedett 2016 első negyedéve és 2020 első negyedéve között. Az továbbra is kérdés, hogy milyen arányú gazdasági fehéredést tükröz az adat. Az infláció ezen időszak alatt csupán 13% körül alakult.

Milyen helyzetben találta a járvány a vállalkozásokat?

A járvány miatti válság begyűrűzésekor beszámoltunk róla, hogy felmérésünk alapján a cégek jelentős része saját üzleti kilátásait kedvezőtlennek ítéli meg; és kiderült, hogy közel minden második vállalkozásnak maximum 3 hónapos működésre elegendőek készletei. Ezt a helyzetet súlyosbítja, hogy – hazai kutatások alapján – a KKV-k fele-kétharmada rendelkezik csak a következő egy évre vonatkozó terve (üzleti terv, stratégiai terv vagy marketingterv). Az arány sokkal kedvezőtlenebb, ha a legalább öt éves időszakra vonatkozó terveket vizsgáljuk. A vállalkozások tizedének nincs semmilyen elképzelése ilyen időtávra. Sokszor még a mostanihoz hasonló kritikus helyzetekre sincsen vészforgatókönyve.

Mi várható a járvány után nemzetgazdasági szinten?

A megtakarítások a közgazdasági összefüggések tükrében elősegítik a hitelezést, illetve ezen keresztül a beruházások megvalósulását. Így képesek hozzájárulni a gazdasági növekedéshez. Ugyanakkor a jelenlegi helyzetben figyelembe kell vennünk az üzleti bizalom megrendülésének hatásait. Míg a kínálati sokkot a gazdaságpolitika lényegesen könnyebben tudja stimuláló programokkal enyhíteni (jelen esetben a gazdasági aktivitást is korlátozó intézkedések feloldódnak), addig a keresleti sokk kezelése már lényegesen nehezebb feladat. Általában hasonló esetben szoktak a keynesi modell eszközeihez nyúlni a döntéshozók (például állami infrastrukturális beruházások). A feladat utóbbi esetben nem kisebb, mint a gazdaságba vetett bizalom helyre állítása.

Mi várható az egyének szintjén?

Érdemes azt is megvizsgálni, hogy a takarékoskodás mennyire tükröz valódi szándékot. A statisztikák azt mutatják, hogy az újévi fogadalmak közül jó, ha tízből egyet sikerül megtartani. Néhány hónap elmúltával pedig fokozódik a lemorzsolódás. A valódi változtatáshoz – pszichológiai kutatások szerint – szükséges, hogy adott helyzetet (jelenleg a koronavírus-járvány hatásait) ténylegesen válságnak éljük meg. Nem túl nagy, illetve nem túl kis, vagyis leküzdhető léptékű nehézségre van szükség ahhoz, hogy az ún. „poszttraumás növekedés” megvalósuljon, vagyis fejlődjünk az események hatására. Ugyanakkor a változás megvalósításának számos más tényezője van: motiváció, szokások, erőforrások, az egyén saját képességeibe vetett hite és a társas kapcsolatai.

Mindent összevetve a koronavírus-járvány talán nem érte olyan felkészületlenül a családokat, mint a 2008-as válság (a háztartások megtakarítása GDP-arányosan majdnem kétszeresére nőtt). A korlátozások jelenlegi tudásunk szerint csupán néhány hétig tartottak (a veszélyhelyzet március 11-i kihirdetésétől, a május közepén kezdődő fokozatos feloldásig). Az üzleti bizalom azonban nagyobb léptékben megingott. Ezek a közeljövőben óvatosabb fogyasztást vetíthetnek előre és a társadalom egy része esetében nagyobb megtakarítási hajlandóságot is. A hosszabb távú hatások már nem ilyen egyértelműek. Jelentősen függ az egyének döntésétől, de a gazdaságpolitikának is fontos szerepe lehet. Ahogy korábban írtuk: minden mindennel összefügg.