Minden mindennel összefügg? – A kapcsolódás közgazdaságtana

A jelen bejegyzés célja, hogy a szokásostól kissé eltérő szemszögből nézzük munkánkat vagy vállalkozásunkat. Ez a szempont a kapcsolódás és együttműködés perspektívája. Ugyanakkor mondhatjuk azt is, hogy nincs új a nap alatt. Arisztotelész közel két és félezer éve megírta már, hogy az ember társas lény, aki képtelen másokhoz való kapcsolódás nélkül létezni. A kapcsolatok jelentőségét a tudomány is felfedezte magának. Egy korábbi blogbejegyzésben már körbejártuk azt a témát, hogy az elmúlt évtizedekben a közgazdaságtan is elkezdett számolni azzal a jelenséggel, hogy az önérdek bizonyos gazdasági döntések esetében háttérbe szorul. Emellett a vállalatvezetők attitűdjében is paradigmaváltás zajlik.

Vajon miért lett jelentősége a kapcsolódásnak a gazdaságban?

A klasszikus közgazdaságtan inkább a versengésről szól, ahogy például a sport is hasonló logikával működik, de sokszor még az iskolarendszerben is központi jelentősége van az összehasonlításnak, és a másik felülteljesítésének. Ugyanakkor életünk során többnyire mégsem a szembe helyezkedés, hanem az együttműködés a meghatározó. Erre az elmúlt évtizedek közgazdaságtudománya is felfigyelt.

A kapcsolati közgazdaságtan (connection economy) nem a termelésről, dolgok keresletéről és kínálatáról szól, hanem sokkal inkább a puha tényezőkről. Miért, és hogyan kapcsolódunk? És ennek mi a közgazdasági jelentősége? Kit ismersz? Ő mit tud? És ez a tudás, hogyan hasznosul? A tudás alapú társadalom, az internet és a szociális média korában ezek a kérdések egyre fontosabbá válnak. A kapcsolatok jelentőségét a közgazdaságtan több határterülete vizsgálja.

A hálózatok szerepe:

A hálózatelmélet, illetve annak gazdasági elágazása szintén a kapcsolódások leírásával foglalkozik, matematikai perspektívából. Az elméletnek a kkv-k életére vetített gyakorlatias hasznosítása is van. Az OECD kutatása alapján a kkv-knak még a nagyvállalatoknál is nagyobb szükségük van arra, hogy hozzáférjenek információhoz, tudáshoz, know-how-hoz és technológiákhoz. Ez elősegíti saját innovatív képességeik kibontakoztatását, megújulást, valamint az új piacok felé nyitást. Másrészt biztosítja olyan árukhoz, szolgáltatásokhoz, a szellemi tulajdonhoz és emberi erőforráshoz való hozzáférésüket, amihez esetleg piaci alapon nem, vagy nehezebben férnek hozzá. A szervezeten belüli bizalom pedig csökkenti a monitoring költségeket. Ebből is következik, hogy a kisvállalkozások ragaszkodnak munkatársaikhoz, vagy képesek szorosan integrálódni helyi közösségekbe.

Az OECD kutatása kiemeli, hogy különösen az innovatív és tudásalapú vállalkozások esetében lehet nagy jelentősége a kapcsolatoknak, akár még az egyes cégek összefogásának is. Emellett a vállalkozások összefonódása, a klaszterek kialakítása is előnyös lehet. Ilyen esetben azonos ágazathoz tartozó, de különböző, egymást kiegészítő tevékenységet végző vállalkozások működnek együtt.

A játékelmélet nyertes-nyertes (win-win) játszmája:

A játékelmélet matematikai alapon vizsgálja az emberi viselkedést, a döntési helyzetekre helyezve a hangsúlyt. Itt a játszmának nem zéróösszegűnek kell lennie, (vagyis keletkezhet valamilyen többlet érték a rendszerben), valamint létre kell jönni a kooperációnak is. A kkv-k esetét vizsgálva, ez a megközelítés azt mutatja meg, hogy az erősen versengő környezetben a legrosszabb, ami történik, ha egy vállalkozás elszigetelődik. Ilyenkor nem a nagy hálózat kiépítése a megoldás, hanem néhány kis cég szorosabb összefogása, például egy innováció kifejlesztésére, új technológia bevezetésére, vagy költséges, de a munkát hatékonyabbá tevő licencek megvásárlására.

Milyen további szerepe lehet a kapcsolódásnak?

Maga a kapcsolódás gazdaságtana olyan kérdésekkel foglalkozik, mint az üzleti kommunikáció, vagy az új digitális technológiák szerepe (internet, közösségi média stb.) Ezek az eszközök forradalmasították többek között az üzleti kommunikációt és a marketinget is. Másrészt a vevői kapcsolatok fókuszba helyezésével kialakult a tényleges igényekre szabott szolgáltatás (szolgáltatás design). A szervezeten belüli kapcsolatok fejlesztése pedig a vezetés- és szervezés tudományának hatáskörébe tartoznak. Ugyanakkor a kihasználatlan technológiai újítások is sokszor a kapcsolatépítéshez kötődnek. Az újításokkal általában éppen a kkv-k nem szoktak élni, miközben, ahogy az OECD felmérése is kimutatta, nekik lenne rá a legnagyobb szükségük. A legtöbb fejlesztési irány pedig nem jelentős anyagi ráfordítást, hanem inkább átgondolást, erőforrás átcsoportosítást, vagy odafigyelést igényel.

Lehetséges fejlesztési irányok, amelyek általában nem kapnak hangsúlyt a kkv-knál:

A fenti a példák nem azt jelentik, hogy az együttműködés az egyetlen járható út. Inkább arra igyekeznek rávilágítani, hogy minden helyzet egyedi, és érdemes megkeresni a legmegfelelőbb megoldást. Fel kell ismerni kik a versenytársak, és kik azokkal együttműködhetünk, legalább részterületeken. A jobb rálátás érdekében pedig külső szemlélő vagy tanácsadó véleményét is kikérhetjük.