Szerző:Idei első blogbejegyzésemben az 1920-as évekkel párhuzamba állítva boncolgattam azokat a tendenciákat, amelyeket az új évtized kezdetén láthatunk. Közel egy éve úgy tűnt, hogy a jelenlegi évtized kezdetén meghatározó irányok lehetnek: a borús gazdasági kilátások és a gazdasági bezárkózás. Akkor még nem is gondolhattuk, hogy ezek a tendenciák milyen mértékben fokozódhatnak 2020-ban a koronavírus-járvány hatására. Idén drasztikus gazdasági visszaesés és a globális értékláncok átalakulása történt. Így olyan területek mint a külkereskedelem, az export és import, nemzetközi szállítás, valamint a turizmus ágazata szenvedték meg leginkább a koronavírus-járvány nyomán kialakult válságot (blogbejegyzéseink linkje a cikk alján).
A következő ábra néhány fejlett európai ország esetszámain keresztül mutatja be a vírus terjedését. Míg a lentebbi ábra az eurózóna GDP visszaesésén keresztül szemlélteti a gazdasági hatásokat.
Technológiai korszakváltás
Az új évtized technológia változásai esetében a kulcsszó a digitalizáció volt. Itt nem új vívmányok megjelenéséről volt szó, hanem a korábbi, régóta halogatott fejlesztések gyakorlatba ültetését láthattuk. A másik jelentős vonulat a zöld gazdaságra és a fenntartható fejlődésre irányuló figyelem volt. E változások arra hívják fel a figyelmet, hogy a járvány utáni világ egészen más, mint a megelőző.
Gazdasági szerkezet átalakulása
A gazdaság jelentős struktúraváltáson ment keresztül 2020-ban. Egyes iparágak (e-kereskedelem, informatikai szolgáltatások, távolságtartás szabályaira átállni képes szolgáltatók) kedvezőbben jöttek ki a járvány helyzetből, míg mások padlót fogtak (turizmus, vendéglátás, légiközlekedés). Az idei év elején ezek az irányváltások még átmenetinek tűntek, míg a járvány körüli félelmek és a bizalmatlanság tartóssá válásával egyre égetőbbé vált a „merre tovább” kérdés a gazdasági szereplők számára.
A vállalkozások alkalmazkodóképességén túl az állami beavatkozásnak lehet kulcsszerepe: támogat-e olyan iparágakat, amelyek irányában esetleg a jövőben sem tér vissza a bizalom (szociális távolságtartás fennmaradása, jövő kilátásaival kapcsolatos félelmek, egyének megtakarítási szándéka növekedett), vagy segíti az új szektorokra való átállást. A kérdés nem egy-egy államhoz kötődik, hanem nemzetközi probléma. Világszerte hasonló gazdaságmegóvó és ösztönző intézkedéseket láthattunk, amely egységesen vezettek a jelentős állami szintű eladósodáshoz. Ugyanakkor a társadalmi egyenlőtlenségek (jövedelemkülönbségek, munkanélküliség eltérő társadalmi csoportok esetében) világszerte növekedtek a járvány hatására.
Forrás: Danube Capital
2020 eseményei
A járvány hatása mellett, illetve azokkal összefüggésben fokozódtak a geopolitikai feszültségek a világban, így a Kína és USA közötti kereskedelmi ellentétek is. A járvány felerősítette a gazdaságok befelé fordulását. E jelenség egyik példája maga a Brexit is, de az EU-ban maradó 27 tagállam esetében is erősödtek a viták az integráció mélyítése és a nemzetállami keretek megőrzése között, amely dilemma elsősorban a hétéves költségvetés körüli vitáknál csúcsosodott ki.
A Danube Capital csapata 2020 során, immár második éve folyamatosan beszámol a hazai gazdaságot mozgató folyamatokról és eseményekről. A jövő év kilátásairól 2020. december 17-én publikáltuk a legfrissebb Negyedéves Makrogazdasági Kitekintőnket.
Azok számára, akik részletesebben is áttekintenék az idei évet, ajánljuk következő, tematikus blogbejegyzéseinket:
- Negyedéves Makrogazdasági Kitekintői: április, július, október és az árfolyam várakozásokról,
- Koronavírusjárvány és hatásai,
- Amerikai elnökválasztás blogsorozat,
- Európa 2020-as éve,
- Infláció,
- Jegybanki lépések (Fed, ECB és MNB),
- Hitelminősítők és államadósság,
- Ágazatok: élelmiszeripar, mezőgazdaság, logisztika, turizmus, járműipar, kiskereskedelem, pénzügyi intézmények, építőipar és lakáspiac,
- Részvénypiaci folyamatok (itt és itt),
- Piackutatásunkon keresztül megismerhettük az ügyfelek véleményét, és
- Idén lett egyéves a Danube Capital.
