2400 milliárd forintnyi állampapír sorsa múlik a jövő csütörtöki adaton

Január 14-én, csütörtökön publikálja a KSH mind a 2020. decemberi, mind a 2020-as éves átlagos hazai inflációs adatokat. Ez utóbbi adat a közel 2300 milliárd forint értékű kinnlevő állománnyal rendelkező Prémium Magyar Állampapírok és a 102 milliárd forintnyi Babakötvények kamatfordulói kapcsán számít meghatározó tényezőnek. Az érintett állampapírok (pl. 2023/L vagy 2025/J sorozat) esetében ugyanis a teljes kifizetendő kamatot ez az inflációs adat mint kamatbázis, illetve az adott sorozatra vonatkozó kamatprémium összege adja meg.

Várakozásunk szerint a hazai infláció a 2020. novemberi 2,7%-os szintről decemberben 2,9%-ra gyorsult (év/év alapon mérve, vagyis a 2020. decemberi a 2019. decemberihez viszonyítva), így decemberben is teljesülhetett az MNB inflációs célja (3%-os cél, 2-4% közötti toleranciasáv). Összességében 2020-ban 3,4%-on alakulhatott az infláció éves átlagban, év/év alapon.

A külső, azaz az eurózóna irányából érkező inflációs nyomás továbbra is alacsony, ugyanakkor az üzemanyagárak – az utóbbi hónapok csökkenését/stagnálását követően – decemberben növekedtek novemberhez képest. Ezenkívül az élelmiszerárak esetében minimális emelkedésre számítunk decemberben (havi alapon), melynek hátterében elsősorban az étkezési búza és ebből adódóan a liszt árának folyamatos drágulása állhatott.

Előretekintve, a negyedéves inflációs mutatók esetében nem várható, hogy az infláció az előttünk álló években 4% fölé kerülne. Legfrissebb, tavaly decemberben kiadott előrejelzéseink szerint 2021-ben 3,1% lehet a hazai fő inflációs mutató, 2022-ben pedig 2,9% éves átlagban (év/év alapon mérve).

A maginfláció 2021-ben mérséklődhet, a 2020 egészére várt 4,2%-ról 3,6%-ra lassulhat idén (éves átlag, év/év).

A maginfláció az árszínvonal-emelkedés alapfolyamatát mutatja, kiszűrve az inflációból az egyszeri hatásokat és a nagyobb havi szintű ingadozásokat (időjárás, világpiaci ármozgás stb.), így legfőképpen a feldolgozatlan élelmiszerek, energia és szabályozott árakat. A maginflációban olyan termékek és szolgáltatások szerepelnek, amelyek árának változását alapvetően a gazdasági aktvitás, pontosabban a meglévő emberi és gépi kapacitások kihasználtsága határozza meg.

A szolgáltatások esetében a kereslet mérsékeltebb lehet a járványügyi intézkedések év eleji áthúzódása/elhúzódása, a belföldi és a külföldi turizmus visszaesése, továbbá a háztartások viselkedése – kényszermegtakarítások növekedése a korlátozások, magasabb megtakarítási hajlandóság az óvatossági motívum felértékelődése – miatt. Áthúzódó hatás következtében a belső árnyomás (maginfláció) azonban továbbra is magas, 3,6%-os szinten maradhat 2021 éves átlagában (a korábbi időszakok magas árnyomása csak igen lassan árazódik ki a maginflációból).

A 2020. decemberi Negyedéves Makrogazdasági Kitekintőnk előrejelzései szerint a hazai jelentősebb inflációs nyomás továbbra is megmarad, nem várható az előttünk álló években defláció a világgazdaságban várható alacsony inflációs környezet ellenére sem.

Útmutató a KKV-k számára: a fő inflációs (ún. headline) mutató és a rá vonatkozó előrejelzések figyelembevételén túl – ha még pontosabb becsléseket akarunk használni az üzleti/pénzügyi tervezés során – a maginflációra vonatkozó előrejelzéseket érdemes használni, amely az inflációs alapfolyamatokat ragadja meg: a 2021-2022-re vonatkozó üzleti tervet 2,8-3,6% körüli áremelkedéssel érdemes elkészíteni.

A háztartások részére értékesíthető termékek esetében ilyen mértékű áremelésekkel nem valószínű, hogy kiárazná magát egy vállalati szereplő a piaci versenyből. Az inflációs statisztika a hivatalos módszertan szerint csak a tiszta áremelkedéssel kalkulál és törekszik a termékek tulajdonságából fakadó változásokat kiszűrni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy vállalat termékeiben és szolgáltatásiban minőségi javulás is várható, akkor könnyedén 3-4% feletti mozgástér is a cég rendelkezésére áll az áremelések terén.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?