Bajban az olajkitermelők: már a koronavírus is lefelé nyomja az olaj árát

  • Simon Tamás Szerző:
  • Közzétéve:
     Olvasási idő: 6 perc   

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és szövetségesei évek óta küzdenek azért, hogy kitermelés-csökkentéssel támaszt adjanak az olajáraknak. Számos alkalommal hallhattuk már, hogy a következő csökkentés lesz az, ami egyensúlyba hozza majd a piacot, azonban a valóság erre mindig rácáfolt. Nagyon úgy tűnik, hogy a mostani alkalommal sem lesz ez másképp.

A globális gazdaság lassulása és ezzel együtt az olajkereslet-növekedés ütemének mérséklődése, valamint az amerikai palaolaj-termelés felfutása következtében megjelenő többletkínálat miatt az OPEC+ tagországok 2018 decemberében úgy döntöttek, hogy 1,2 millió hordó/nap mértékben vágják vissza az olajkitermelésüket az olajár feltornázása érdekében. Ez nem hozta meg a várt hatást, ezért 2019 decemberében további 500 ezer hordó/nap mértékkel csökkentették a kitermelésüket 2020 első negyedévének végéig. Ennek részleteiről a 2019 december 19-i publikációmban írtam részletesebben (Egyre elkeseredettebben küzd az olajárakkal az OPEC, de mire is elég mindez?).

2020 elején úgy tűnt, hogy sikerül támaszt adni az olajáraknak, azonban ez több, nem várt eseménynek volt betudható. Több olyan geopolitikai esemény is bekövetkezett az év elején, amely miatt nőtt a feszültség a Közel-Keleten. Az események csúcspontja az volt, amikor az Egyesült Államok likvidálta az Iráni Forradalmi Gárda vezetőjét, majd erre válaszul Irán válaszcsapásokat hajtott végre Irak területén amerikai katonai bázisok ellen. Mivel megnőtt a kockázata annak, hogy a feszültség eszkalálódhat a Közel-Keleten és akár olajkitermelő létesítmények is sérülhetnek, ezért az árak egy rövid időre megugrottak. Szintén támaszt ad az áraknak az a hír, miszerint Kína lefelezné az 1717 darab amerikai árucikkre kivetett vámokat február 14-ével. Ez az USA-Kína közötti kereskedelmi háború enyhülését jelzi, ami pozitív hatást gyakorolhat a globális gazdaság növekedésére és ez által az olajkeresletre is.

A koronavírus megjelenése azonban teljesen megváltoztatta a piaci viszonyokat. A Kínában megjelent koronavírus mostanáig több, mint 1300 ember halálát okozta és kb. 60 ezer ember fertőződött meg a járvány következtében, ami már a kínai gazdaság teljesítményére is rányomja a bélyegét. A koronavírus hatására Kína olajkereslete becslések szerint körülbelül 20%-kal esett, ami nagyságrendileg napi 3 millió hordó kiesést jelent a globális olajkeresletben. És ez még csak a járvány közvetlen hatása.

Ha tartós lesz a járvány Kínában, akkor az a globális ellátási láncok miatt más államokra is kihathat. Ez azt eredményezheti, hogy egyes ágazatokban (pl. autóipar és elektronikai ipar) a globális termelés csökkenésére, valamint a nemzetközi áruforgalom visszaesésére lehet számítani. Ez tovább csökkenő olajkeresletet, valamint ennek következtében csökkenő olajárakat eredményezne.

A koronavírus turizmusra gyakorolt hatásairól egy 2020. február 4-i blogbejegyzésünkben (A koronavírus hatása a turizmusra), a tőzsdére gyakorolt hatásairól pedig egy 2020. február 5-i blogbejegyzésünkben (A koronavírus tőzsdei hatásai) publikáltunk részletesebben.

A koronavírus olajpiacra gyakorolt hatása az OPEC+ ingerküszöbét is megütötte. A fejlemények következtében az OPEC+ technikai bizottsága újabb 600 ezer hordó/nap vágást javasol az olajkitermelésben a döntéshozó testületnek egy átmeneti időszakra annak érdekében, hogy ellensúlyozzák a koronavírus okozta járvány olajkeresletre gyakorolt kedvezőtlen hatását. Az OPEC+ szakminiszterei február 14-15-én üléseznek Bécsben, és várhatóan ekkor születik majd döntés a további lépésekről.

Az olajárak további sorsa tehát erősen függ attól, hogy milyen gyorsan sikerül megfékezni a koronavírus okozta járványt, illetve attól, hogy az OPEC+ tagországok megszavazzák-e a kitermelés további csökkentését. Utóbbi egyáltalán nem biztos, mivel Oroszország, az OPEC legfontosabb szövetségese egyelőre vonakodik a kitermelés további csökkentésétől.

Márpedig az olajárak stabilizálása érdekében a további kitermelés visszafogásra nagy szükség van, amit a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb előrejelzései is alátámasztanak. Az IEA szerint a koronavírus következtében kb. 435 ezer hordó/nap mértékben csökken az olajkereslet 2020 első negyedévében. A 2020-as kereslet bővülésére vonatkozó előrejelzését pedig 365 ezer hordó/per nap mértékben 825 ezer hordó/nap szintre vágta vissza a szervezet (ez a legalacsonyabb növekedési ütem lenne 2011-óta).

A kereslet visszaesésével szemben a kínálat nem változott jelentősen az év elején az egy évvel korábbi szinthez képest. Ezt az okozza, hogy az OPEC+ kitermelésének a csökkenését a nem-OPEC+ termelők (elsősorban az USA palaolaj termelői) 2,1 millió hordó/nap mértékű növekedése ellensúlyozza.

Ez várhatóan az idei évben sem lesz másként. Az előrejelzések szerint a nem-OPEC+ kitermelés az idei évben is 2,25 millió hordó/nap mértékben növekszik, ami azt jelenti, hogy több mint kétszer gyorsabban nő a nem-OPEC+ tag termelők olajkihozatala, mint a világ olajkereslete, ami továbbra is túlkínálatos piacot vetít előre.

A jelenlegi helyzetben nehezen elképzelhető, hogy OPEC+ kitermelésének további visszafogása nélkül sikerülhet megfékezni az olajárak zuhanását.

Szeretne hasonló cikkekről folyamatosan értesülni?

  • Engedélyezze a böngésző általi weboldal-értesítéseket, így az új blogbejegyzéseinkről azonnal értesülhet.
  • Iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken, így az új blogbejegyzéseinkről havonta, e-mailben értesülhet.