Mit léphet az MNB az idei utolsó kamatdöntő ülésén?

December 17-én, kedden tartja idei évi utolsó kamatdöntő ülését az MNB Monetáris Tanácsa.

2019. novemberben 3,4%-ra gyorsult a hazai infláció 2018 novemberéhez képest, míg idén októberben még csak 2,9%-on állt a hazai árszínvonalromlás mértéke. Ennek ellenére a hazai infláció továbbra is távol marad a jegybank inflációs toleranciasávjának felső, 4%-os szintjétől. Az infláció gyorsulása mögött elsősorban egy technikai tényező, az ún. bázishatás áll, mely a világpiaci olajárak tavalyi visszaesése miatt alakult ki. A bázishatás a decemberi inflációra is kihatással lehet, azaz decemberben tovább emelkedhet a hazai inflációs dinamika.

Továbbra is magas a hazai belső árnyomás, mivel a maginfláció magas szinten, az októberihez hasonlóan 4%-on stagnált novemberben (az előző év azonos hónapjához viszonyítva). Azonban az MNB által kiemelten figyelt indirekt adóktól szűrt maginfláció minimális mérséklődést mutatott novemberben: az októberi 3,7%-os szintről 3,6%-ra csökkent az értéke (év/év alapon mérve). Várakozásunk szerint 2019 és 2020 folyamán a maginfláció rendre a teljes árszínvonalromlás felett növekszik majd a hazai gazdaságra jellemző bérnyomás miatt, vagyis előretekintve továbbra is fennmaradhat a hazai gazdaságban tükröződő jelentős árnyomás az előttünk álló időszakban.

Az emelkedő hazai inflációs pálya ismét ráirányíthatja a figyelmet az MNB monetáris politikájára, azonban a nemzetközi fejlemények továbbra is kivárásra ösztönözhetik a hazai jegybankot a december 17-i kamatdöntésekor:

• Az ECB további monetáris lazításról döntött idén szeptemberben, melyet az azt követő kamatdöntések alkalmával is fenntartott. Várakozásunk szerint az ECB előtt egyetlen út áll, mégpedig az extrémen laza, a gazdasági növekedést továbbra is támogató monetáris kondíciók fenntartása. Az ECB döntésére érdemi hatást gyakorol a visszafogott gazdasági növekedés mellett az is, hogy az euróövezet inflációs dinamikája messze elmarad a 2% alatti, de ahhoz közeli céltól (novemberben 1%-os volt az árszínvonalromlás mértéke, év/év alapon);
• Továbbá az Egyesült Államok jegybankja, a Fed az idei év második felében egymás után háromszor vágott kamatot; így míg az év első felében 2,25-2,50% között volt a jegybank irányadó kamatsávja, az októberi döntést követően jelenleg 1,50-1,75%-on áll (decemberi kamatdöntésük során változatlan szinten hagyták az irányadó kamatsávot). A Fed legfrissebb, decemberi előrejelzése szerint 2020-ban változatlan szinten maradhat az irányadó kamatsáv (2021-től pedig már fokozatos kamatemelést jelez előre a jegybank).

Az MNB friss Inflációs jelentést publikál december 19-én, a monetáris politikai döntéshozók pedig a december 17-i kamatdöntés alkalmával már ezek birtokában lesznek, így az idei menetrend alapján várható a monetáris politikai eszköztár áttekintése. Várakozásunk szerint azonban továbbra is változatlan szinten maradnak a monetáris kondíciók idehaza a december 17-i jegybanki kamatdöntő ülésen. E várakozásunk mögött egyrészt az áll, hogy bár 3% fölé gyorsult a hazai infláció novemberben, az még mindig jóval elmarad az MNB inflációs toleranciasávjának felső, 4%-os szintjétől. Továbbá a nemzetközi fejlemények miatt sincsen lépéskényszerben az MNB.

Az MNB az Inflációs jelentéssel párhuzamosan friss prognózisokat is publikál, amelyben várakozásunk szerint felfelé módosítja az idei évre vonatkozó GDP-növekedését, azonban inflációs előrejelzésük változatlan maradhat.