Sakkot ad az infláció a magyar gazdaságnak? – A Danube Capital friss makrogazdasági előrejelzései

2021 harmadik negyedévében számos növekedési kockázat merült fel, amely a negyedik negyedévben is éreztette hatását a járványhelyzetből és a nyitásból eredően mind globálisan, mind idehaza. Összességében jelenleg a világban kínálati oldali problémák érvényesülnek, miközben a kereslet a nyitást követően gyorsan helyreállt.

Súlyos ellátási és szállítási nehézségek (pl. konténerhiány) jelentkeztek globálisan, melyek egyes termékkategóriákban hiányt idéztek elő. Az ipari és építőipari termelés visszafogása mellett az árak jelentős emelkedésében csapódtak le ezek a hatások. A kínálati korlátok az alapanyag- és nyersanyagok, ill. energiahordozók tekintetében is megjelentek, fennakadásokat okozva a termelésben.

Az újabb, őszi-decemberi járványhullám berobbanása és az új koronavírus-variáns (omikron) szintén negatív gazdasági kockázatokat rejt magában; idehaza elsősorban a bizonytalanság, a kieső munkavállalók és a külpiacaink esetében várható hatások miatt. A gazdaság várakozásunk szerint már alkalmazkodott a járványhelyzethez, ellenállóvá vált, így már csak kismértékben érinthetik az esetleges korlátozások.

Továbbra is kiemelkedő, de korábbi előrejelzésünknél visszafogottabb GDP-növekedés várható a következő években itthon: az idei 6,7%-os GDP-bővülést 2022-ben 5,3%-os, 2023-ban 4,1%-os növekedés követheti.

Főbb üzeneteink a hazai gazdaság kapcsán:

Munkaerőpiac és fogyasztás

2022-ben jelentősen emelkedhet a bérdinamika (várakozásunk: 12,3%-os átlagbér-növekedés), mivel közel 20%-kal nő a minimálbér és garantált bérminimum. Emellett az idei évben ismét elkezdődött a munkaerőpiac feszessé válása, megjelent a munkaerőhiány, amely 2022-ben fokozódhat; így a nem minimálbért keresők esetében is magasabb bérdinamikára számítunk. A feszes munkaerőpiaci kondíciók 2023-ban is fennmaradhatnak, a nemzetgazdasági szintű bérek 9,3%-kal emelkedhetnek.

Várakozásunk szerint 2022-ben 44 ezer fővel (0,9%-kal) bővülhet a foglalkoztatottak száma az előző évhez képest, melyhez mind a privát, mind a kormányzati szektor növekedése hozzájárul. A várható kedvező tendenciát a továbbra is intenzív gazdasági teljesítmény támogatja. 2023-tól a dinamika csillapodását várjuk (0,3%-os foglalkoztatásbővülés), ahogy megközelítjük a teljes foglalkoztatottságot. A foglalkoztatottak számának emelkedésével párhuzamosan a munkanélküliségi ráta is folyamatos mérséklődést mutathat a következő években (2021: 4%, 2022: 3,6% és 2023: 3,5%).

A kedvező munkaerőpiaci kondíciók mellett a kormányzati támogatások (pl. családokat érintő szja-visszatérítés) a következő években is megteremtik a dinamikus fogyasztásbővülés alapjait (várakozásunk szerint 2022-ben 5,9%-kal, 2023-ban 4,1%-kal nőhet a háztartások fogyasztása).

Beruházások

A beruházások nemzetgazdasági szinten 2022-ben az ideinél visszafogottabb, de összességében továbbra is dinamikus ütemben folytatódhatnak: a 2021-es 6,9%-os növekedést követően 6,5%-os bővülést mutathatnak. A várt – 2021-hez és korábbi előrejelzésünkhöz képesti – visszafogottabb növekedés oka a vállalati beruházások esetében a jövő év második felétől várt megtorpanás és a kormányzati beruházásoknál az EU-s források körüli bizonytalanság.

Az MNB 2021 júniusi óta zajló kamatemelési ciklusa várhatóan 2022 második félévétől érdemben visszafogja a beruházási hajlandóságot, így érezhető lassulás jöhet a vállalati beruházásoknál, melyet bizonyos mértékig a lakossági beruházások ellensúlyozhatnak a privát beruházásokban. E tekintetben 2022-ben kiugróan magas lakásépítés várható, bár az építési anyagok áremelkedése és a szakképzett munkaerő hiánya problémát jelent a lakásépítéseknél.

Nettó export

A nettó export az előttünk álló években pozitívan járulhat hozzá a GDP-növekedéshez. Az új koronavírus-variáns, az ellátási láncok akadozása, az áruhiányok globálisan okoznak problémát a gazdaságoknál, mely az exporton keresztül begyűrűzve érinti a hazai gazdaságot is. Azonban az exportdinamikát támogatja a korábbi évek FDI-beruházásainak és a hazai beruházásoknak a termőre fordulása.

Államháztartás

A gazdasági növekedést a költségvetés oldaláról a fiskális stimulus is erőteljesen támogathatja 2022-ben. A GDP-arányos költségvetési hiány mérséklése a jövő év második felétől kezdődően és főleg 2023-ban kerülhet előtérbe. A GDP-arányos államadósság mértéke már 2021-től csökkenő pályára állhat, azonban még 2023-ban sem éri el a koronavírus-járvány előtti, 2019-es szintet.

Infláció

A hazai infláció 2022 elejétől enyhe lassulást mutathat, de a havonta publikált mutatószám tartósan 4% alá 2022 végén vagy 2023-ban térhet vissza. Mindez összességében 2022-ben 5,0%-os éves átlagos inflációt vetít előre. A járvány miatti kereslet-kínálati súrlódásokból eredő magas árnyomás így 2022-ben is fennmaradhat, 2023-ban csillapodhat az infláció (éves átlagban: 3,7%).

A megnövekedett árnyomás több forrásból táplálkozik, mely 2022-ben is várhatóan fennmarad: dráguló élelmiszerárak, megemelkedett globális energiaárak, alapanyaghiányok (pl. magnézium, szilícium), félvezetőhiányok (pl. globális chip-hiány), termelési és ellátási láncok akadozása, szállítási nehézségek (pl. konténerhiány) és árfelhajtó hatásuk. E tényezők többsége a kínálati oldal problémáit tükrözi. Ezzel szemben a keresleti oldal a járványt követően gyorsan helyreállt, ezzel együtt pedig létrejöttek a kereslet-kínálati oldali súrlódások, melyek magasan tartják az árnyomást.

A részletes elemzésért, illetve a Danube Capital egyéb szolgáltatásai kapcsán keressen bennünket az alábbi elérhetőségeinken.